Meghalt a WRC, éljen a WRC!
Mi a különbség a WRC és a WRC között?
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Az idén a WRC-k veszik át a vezető szerepet a rali világbajnokságon a WRC-ktől. Nem vicc, nagyon is sok a különbség köztük.
A WRC-k természetesen évről évre fejlődtek és annyi elektronikát tömködtek beléjük, amennyit csak lehetett. És nem elsősorban a motorba. Lehet, hogy furcsán hangzik, de amíg a Formula–1-ben minden a lóerőről (és az aerodinamikáról) szól, addig a raliban nem a motorok teljesítményében volt a legnagyobb különbség, hanem a hajtásban.
A gyári csapatok rengeteg energiát és pénzt öltek a hajtás fejlesztésébe, hogy a komputer a lehető legjobban számolja ki, mikor, melyik kerékre kell juttatni a megfelelő nyomatékot. Ez annyira bonyolult feladat volt, hogy gyakorlatilag az összes kisköltségvetésű gyári csapat – a Skoda, a Hyundai és a Suzuki is – ebbe bukott bele.
A gazdasági visszaesés után a rali világbajnokságról kiszállt két japán gyártó után 2009-től csak a Citroën és a Ford maradtak, akik akkora előnyre tettek szert a WRC-k – főleg a hajtásuk – fejlesztésében, hogy ezt egy újonnan beszálló gyár csak igen nagy költségek árán tudta volna utolérni.
Az FIA már korábban is próbálkozott a raliautók költségeinek csökkentésével. Így született meg 2006-ban a Szuper–2000-es kategória, amelyben a hajtás kizárólag mechanikus elemekből állhat, amelyből a központi differenciálművet teljesen el is hagyják. Sőt, ezt a hajtást egységesítette az FIA, és ha valaki Szuper–2000-es autót akar homologizálni, akkor ezt az egységes hajtásrendszert kell megvásárolnia egy erre kijelölt gyártótól.
Az elképzelés helyességét a Skoda igazolja a legjobban, amely a Fabia WRC-vel közelébe sem ért a nagy gyári csapatoknak a vb-n, ugyanennek az autónak a Szuper–2000-es változata viszont kategóriájában az egyik legjobb autó lett.
A Szuper–2000 az elmúlt években annyira sikeres lett, hogy az eredeti elképzelések szerint ezek, a kétliteres szívómotorral szerelt autók vették volna át a szerepet a 2010-es év végén nyugalmazott WRC-ktől.
Az autógyárakkal folytatott konzultáció során azonban kiderült, hogy a szigorodó környezetvédelmi előírások miatt egyre kevesebb kétliteres szívómotor szerepel majd az utcai autók palettáján, és helyüket inkább a kisebb lökettérfogatú, direkt befecskendezésű, turbófeltöltős motorok veszik át. Így született meg a döntés, jöhetnek a Szuper–2000-es autók, de 1,6 turbómotorokkal.
Azonban az FIA szerette volna fenntartani a rali világbajnokság elit látszatát, és hogy az ott versenyző WRC-k valamelyest különbözzenek a nemzeti bajnokságokban szereplő Szuper–2000-esektől. Ezért egy csomagot hoztak létre, amely segítségével a Szuper–2000-es autók az új szabály szerinti WRC-vé alakíthatók.
Ennek a csomagnak az értelmében a WRC-k kötelezően módosított első lökhárítót és nagyobb hátsó szárnyat kapnak. Ezt minden gyárnak meg kell tennie, hogy szemmel látható legyen, WRC-ről van szó. Emellett a WRC-kben műanyag oldalablakokat, könnyebb lendkereket és vízhűtéses fékeket alkalmazhatnak (ezek nem kötelezőek), amelyek a Szuper–2000-ben tilosak.
Az új WRC-szabálynak több előnye is van. Egyrészről az újonnan beszálló gyártók sokkal könnyebb helyzetben vannak, többek között a bonyolult aktívhajtás elhagyása miatt. Ennek köszönhetően száll be a Mini 2011-ben a világbajnokságra és ennek köszönhetően érdeklődtek olyan gyártók, mint a Volkswagen (vagy Skoda?), a Saab és a Toyota a sorozat iránt.
Mindenesetre a jövő nagyon rózsás. Az új WRC-k, egészen pontosan a Citroën DS3 és a Ford Fiesta február 11-13-a között debütálnak a Svéd Ralin. A Mini Countryman WRC változata május 6-8-a között mutatkozik be a Szardínia Ralin.
A 2009-es szezont néztem utoljára, és nekem kicsit unalmasnak tűnt, hogy csak a Ford és a Citroen versenyzett egymással.Más csapatok és versenyzők messze-messze voltak tőlük…
Biztos feldobná a verseny hangulatát pár új csapat, és biztos vagyok benne, hogy izgalmasabb is lenne.