Nagyon bejött a Porschénak a négypontos nappali menetfény-dizájn, csak most már négy csíkra fejlesztették tovább
Modellfrissítésen esett át a Porsche lassan ikonná érő modellje, a Cayenne. Manapság nem lenne meglepő, ha most az következne, hogy a változásokat nagyítóval kell keresni (pláne a Porsche esetében), de ezúttal nem ez történt: a gyártó is elismeri, hogy a márka történetében ilyen jelentős mértékű módosításokat még nem nagyon hajtottak végre egy modellciklus felénél. Hátulról azonnal felismerhető az újítás, még hangsúlyosabb (vastagabb) lett az oldaltól oldalig tartó fénycsík. Elöl is egyértelműen megújult a Cayenne, pedig az első lökhárító elég egyszerű: gyakorlatilag egy hatalmas, három részre osztott hűtőrács alkotja a frontrészt. Mégis, az osztások átformálásával sikerült új arcot adni a SUV-nak, amihez hozzájárulnak a megújult első fényszórók is - utóbbiak a Taycanéhoz hasonlítanak.
Terepen is megállja a helyét a Cayenne, bár ennyi pénzért kevesen merik elhagyni vele az aszfaltot
Ha már fényszórók: technikailag is megújult a Cayenne, az első lámpák mátrix-LED-esek, ráadásul alapáron. Szintén széria felszereltség a 20 colos felniszett, az aktív futóműrendszer és a tolatókamera. Új külső színek is megjelentek a kínálatban. Odabent is a Taycan utasterére hajazó elrendezés fogad, itt a legnagyobb szenzáció az utasoldali képernyő. Ennek speciális fóliája meggátolja a panelt abban, hogy zavarja a sofőr figyelmét, közben pedig akár streamelt videókat is nézhet rajta az anyósülésen helyet foglaló személy.
Együtt frissült a Coupéval, de a Turbóra még várni kell
Persze a sofőr sem szenved hiányt képernyőből: a méretes központi érintőképernyőn kívül van head-up display és egy ívelt digitális műszerblokk is. Utóbbi esetében sajnos eltűnt az öt kerek mérőműszer, és máshol is szakít hagyományaival a Porsche: a középkonzolon már nem található meg a sebességváltó előválasztó karja. Pedig a Porschékban az mindig méretes és masszív volt, méltó a nagy teljesítményhez, amit a sofőr ezzel kezelt (pláne, amikor manuális váltóról volt szó, a Cayenne második generációjában még az is elérhető volt). De a két kapaszkodó a középkonzol szélén még mindig büszkén hirdeti a Cayenne terepjárós származását. Nem kell félni tehát kivinni a természetbe a kocsit, pláne az új levegőtisztító-rendszerrel, ami például az allergiások utazását is könnyebbé teszi.
Még több luxus és egy kicsivel kevesebb hagyomány
Európában szűkült kínálattal indul a frissült Cayenne értékesítése: a belépő modell V6-osának 353 lóerős teljesítménye 13-mal több, mint korábban, miközben a Cayenne S V6-osát lecserélték a V8-asra - ez 474 lóerőt termel (440 helyett), 100 km/h-ra pedig 4,7 másodperc alatt repíti a méretes karosszériát. A downsizing ellenzői tehát nem panaszkodhatnak. A Turbo és annak hibrid változata viszont (egyelőre) nem került bemutatásra, a harmadik motorváltozat az E-Hybrid, ami a V6-os benzines mellé tesz egy, a korábbinál nagyobb akkumulátort, ami már 90 km-nyi tisztán elektromos üzemmódot is lehetővé tesz. A zöldrendszámos Cayenne összteljesítménye 470 lóerő. Európán kívül továbbra is a Turbo GT az abszolút király, ami 640 helyett már 659 lóerővel gazdálkodhat, de az EU-s normáknak ez a modell már tabu. A már említett alapáras futóműrendszer új kétszelepes technológiát kapott, de a légrugós megoldást is továbbfejlesztették, így még nagyobb tartományban képes változtatni karakterisztikáját az autó a luxuskényelem és a dinamikus kanyarvadászat között.
Egy német gyártó nem tudja Európában árulni egyik modelljének csúcsverzióját - furcsa időket élünk
