Megéri dízel kisautót venni?

Keressük a legolcsóbb üzemű kisautót

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Több, elvileg szupertakarékos dízel kisautó is járt nálunk az elmúlt időszakban, ennek kapcsán néztünk szét a piacon, keresve a leggazdaságosabb üzemű, nem feltétlen drága gázolajat égető kocsit.


Aki valamennyire is követi az autóipari trendeket, nyilván tudja, hogy az elmúlt évek "sportosság" marketingmaszlagát kénytelen-kelletlen felváltotta a "zöldség": ma már a szuperautók is nagy barátai a környezetnek, szinte termelik a drága üzemanyagot, sőt félig-meddig nem is kőolajalapú üzemanyaggal, hanem villamos árammal óvják úgy bolygónkat, mint pénztárcánk vastagságát. Legalábbis az autógyártók szerint. És már a kisautók is bevetnek olyan trükköket, mint stop-start motorleállító és -újraindító rendszer, fékenergia-visszanyerés, Eco mód programozottan tompított reakciókkal, hosszú áttételezéssel a fogyasztáscsökkentés érdekében, automatizált váltó, manuálisként váltási segéd, aerocsomag (benne szpojlerezés, futóműültetés/csökkentett hasmagasság, keskeny, ballonos, alacsony gördülési ellenállású abroncs, spéci dísztárcsa), hengerlekapcsolás, méret- és tömegcsökkentés. Bizony, utóbbi is trükknek számít azután, hogy egy ideje csak nőnek és nőnek, híznak, gömbölyödnek az autók.
Hirdetés
Az elmúlt hetekben három olyan dízel kisautó is járt nálunk, amely főleg a takarékoskodásról szólt. A Fiat-motoros Chevrolet Aveóról szóló tesztünket itt olvashatják, rövidesen az e-HDi technológiás, más kérdés, hogy prémiumos húrokat is pengető Citroën DS3-at és a háromhengeres Kia Riót is bemutatjuk. Elvileg mind messze 4 liter alatti fogyasztásra képes, miközben komoly nyomatékot és hatótávot is ad, persze nem olcsón. Nem olcsón, mert a dízel modelleket - a "mezei" benzinesekhez képest busás felárral kínálják, így drágán spórolhat az, aki a dízelváltozatokat preferálja egy olyan kategóriában, amelynek képviselőit az egyszeri felhasználó nem feltétlen hosszú utakra, utazásokra veszi.
Míg a Citroën C-Zero, Mitsubishi i-MiEV, Peugeot iOn zéró emissziós villanytrió egyelőre nagyjából megfizethetetlen (a legolcsóbb C-Zero alapára is majdnem 8 millió forint), addig a benzines hibrid Toyota-újdonság, a Yaris HSD 4,6 millió forinttól kapható. Ez a felszereltségét és a kuplungnélküliségét is tekintve nem rossz ár - amúgy összteljesítménye 100 LE, gyári vegyes étvágya 3,5 l/100 km.
További konkurensei a dízeleknek az LPG-üzemű benzinesek, hiszen bár gázból többet kérnek, mint benzinből, az jóval olcsóbb a 95-ösnél. Van már például gyári gázos verziója az Opel Corsának, s az 1.2-es Twinport kombinált fogyasztása LPG-vel 7,1 l/100 km. Ez jó 1,5 literrel húzósabb a szimplán benzines értéknél, viszont az autógáz ugye tőlünk nyugatabbra akár több mint 40, itthon mintegy 30 százalékkal olcsóbb, tehát a sokat utazóknak megérheti. Felárastul is, hiszen még mindig olcsóbb, mint egy gázolajos. A példánál maradva a Corsa 1.2-es alapára 3,1 millió forint, a gázosért meg 420 ezerrel kérnek többet. És a dízel? Az 1.3 CDTI még 450 ezerrel drágább... Gyári fogyasztási értékek és hazai üzemanyagárak (a cikk írásakor 425 forintos benzin, 433 forintos gázolaj és 230 forintos LPG literár) alapján azonban még mindig kedvezőbb üzemű. A dízel, LPG-s variánshoz viszonyított felára azonban mintegy 385 ezer kilométer alatt térülne csupán meg, azaz könnyű belátni, arra már nemigen érdemes költeni, míg az LPG üzemre igen, az ugyanis az Opelnél 35 836 kilométer alatt megtérül.
Van még gyári LPG-s átalakítás Citroën C3-hoz (a 75, illetve 95 lóerős 1.4-esekhez 285 ezer forintért), Dacia Sanderóhoz, valamint Fiatokhoz és Skodákhoz is (ám utóbbiakról cikkünk írásakor nem találtunk árakat, információkat). A Dacia weboldalán olyan érdekes és konkrét kalkulációval is igyekeznek megfogni az embert, miszerint a Sandero 1,2 literes, benzinesként 75, LPG-vel 72 lóerős kiviteleinek 1 km-re vetített futásköltségei között 7,82 forintos különbség van - nyilván az autógázos javára. A felár 250 ezer forint, nem nehéz kiszámolni, 36 445 ezer kilométer után térül meg a befektetés (már amennyiben később is hasonló lesz a 95-ös benzin/LPG viszonyszám). Hiába olcsóbb üzemű, azonos felszereltséggel az LPG-s verziónál 370 ezer forinttal drágább a legolcsóbb dízel Sandero, s az 100 kilométerenként mindössze 50,3 forinttal eredményezne kedvezőbb üzemanyagköltséget, így 735 ezer kilométer alatt termelné ki felárát az LPG-shez képest. A Citroën C3 átalakítása nem titkoltan hazai, így hivatalos fogyasztási értékkel sem rendelkezünk hozzá, mintegy 10 százalékos többlet fogyasztással kalkulálva kevesebb mint 29 ezer kilométer alatt megtérül a 285 ezer forintos felár, s ezen - talán túlzottan optimista - érték alapján is csupán 600 ezer kilométer feletti futás esetén érné meg a takarékos dízel.
Ezek után azért nézzük meg, melyek a legtakarékosabbnak mondott dízel kisautók, ráadásul tudva, hogy a feltüntetett fogyasztási értékek reprodukálásához az ügyességen, a takarékos vezetési stíluson túl laboratóriumi körülmények is szükségeltetnek. Holmi 4 l/100 km meg 99 g/km körüli adatokkal ebbe a szűk ligába nem lehetett bejutni...
Fogyasztásbajnok dízel kisautók
Modell Tel- jesít- mény (LE) Nyomaték (Nm) Vegyes fogyasztás (l/100 km) Üzemanyag- költség (Ft/100 km) CO2 (g/km) Alapár (Ft)
Chevrolet Aveo 1.3 D Eco 95 190 3,6 1559 95 3 674 000
Citroën C3 1.4 e-HDi 70 MCP 70 160 3,4 1472 87 4 500 000
Ford Fiesta 1.6 TDCi ECOnetic 95 200 3,3 1429 87 4 347 000
Kia Rio 1.1 CRDi VGT 75 170 3,2 1386 85 3 249 000
Opel Corsa 1.3 CDTI ecoFLEX 95 190 3,5 1516 94 4 070 000
Peugeot 208 1.4 e-HDi 2TR 68 160 3,4 1472 87 4 160 000
Skoda Fabia 1.2 CR TDI GreenLine 75 180 3,4 1472 89 4 928 150
VW Polo 1.2 CR TDI BlueMotion 75 180 3,4 1472 89 4 472 220

Nos, ezek alapján a Kia Rio lehet a dízelpártiak kedvence, de még egyszer: ezek nüansznyi eltérések, a gyakorlatban pedig a könnyű lábúak is tán 4-4,5 liter környéki fogyasztással jó, ha kalkulálnak. Meg azzal, hogy nem kis felárat kell fizetniük, hogy aztán spórolhassanak... Józanabbaknak és a csettegő kis turbódízelektől el nem ájulóknak a normál benzines kisautók is tökéletesek lehetnek (manapság azok is elvannak akár 5-6 liter üzemanyaggal), ugyanakkor futásköltségben az LPG-s változatok a nyerők. A Sokat autózik? Akkor a dízel a nyerő! kitétel igazsága több mint kérdéses, aki meg elsősorban olcsó új autót keres, az minden bizonnyal benzines alapmotort választ. Önszántából vagy az árcédulákat böngészgetve, voltaképp mindegy - ha nem akar száguldozni, ő hozza a legbölcsebb döntést, s egyelőre úgy tűnik, az LPG-s verziókra is igencsak érdemes költeni.
Néhány olcsó üzemű LPG-s kisautó
Modell Tel- jesít- mény (LE) Nyomaték (Nm) Vegyes fogyasztás (l/100 km) Üzemanyag- költség (Ft/100 km) CO2 (g/km) Alapár (Ft)
Dacia Sandero 1.2 16V LPG 72 103 7,5 1725 120 2 620 000
Citroën C3 1.4i LPG 75 118 6,6* 1518 139 3 530 000
Opel Corsa 1.2 Twinport LPG 80 115 7,1 1633 147 3 520 000

*: becsült érték
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2017.10.30. at 19:19
    Permalink

    Lupo 3L. a mai napig semmi nem ér a nyomába. Nyáron finoman használva 1190 km egy tankkal (33l) és még maradt benne elmenni a kútig. Full extra, 400.000 megtett kilométer. Bontatlan motor-váltó. Az első fék most lett kicserélve, a lengéscsillapítók még gyáriak.. Akkor nagyon drága volt, ha most elmászik valami az ma is drága.. de a megtett 400k, kilométerenként 10 Ft megtakarítással a miautónkhoz képest.. számold ki.

  • 2017.10.30. at 19:19
    Permalink

    Köszönöm. 🙂
    Ez nekem is szívfájdalmam, elviselném a hátsó tárcsaféket nagyon szívesen…
    A 1.4 16V (75LE) már hátsó tárcsafékkel szerelték, azzal meg lehet állni.
    Fékekről jut eszembe, aminek hihetetlenül jó féke van és olcsó üzemű kisautó, az a 1999-2003-ig gyártott Fiat Punto 1.2 16V.

  • 2017.10.30. at 19:19
    Permalink

    Sziasztok 🙂
    Istrab tetszik a megközelitésed – én a Polo III. 1.0 benzinesével évj.2002. új gk-ként vásárólva 4 literes átlagfogyasztással jártam és csak a gyenge fékhatása miatt döntöttem a Micra többlet fogyasztását vállalva az autócserén! Amennyiben a kislányom 3-1m-rel hamarabb megáll nincs baleset – Uram bocsáss kórház ! nekem ez volt a fontosabb bár minden másban elégedettek voltunk!
    akkor nem is gondoltam, hogy a z általad vezetett 1,9SDi ilyen szomjas mig az 1.0-ás 160km/h-nál is beérte 6l/100km-rel.
    azóta a környezetvédelem is becsatlakozott a fékhatás mellé mint elvárás 🙂
    köszi
    z32

  • 2017.10.30. at 19:19
    Permalink

    Nem hiába használta 94-től a Német Posta a Polo III 1.9-es SDi-ket. Nem gyorsulási bajnok, de megbízható, takarékos kis fenntartási költségű autó.
    Nincs benne, sem turbó, sem intercooler, sem nagynyomású szivattyú, sem méregdrága porlasztócsúcsok… Egyedül ami megerőltető javítás lehetne, az a kettőstömegű lendkerék-csere…

    Nekem is ilyen autóm van, csak nem az elektromos befecskendezésű, hanem a mechanikus adagolós. Télen nyáron átlagban normál használat mellett 5 literből eljárok…
    Nem hiába mennek/mentek el ezek a blokkok a Golf III-okban akár 750.000km-t a fő elemek megbontása nélkül. Természetesen kíméletes használat mellett…

    Összességében tetszik a cikk, csak hiányolom az Audi A2, VW Lupo 3 hengeres dízeleit. Azok a legendásan alacsony fogyasztásúak…

  • 2017.10.30. at 19:19
    Permalink

    Rátapintottál a lényegre, és akkor még nem beszéltünk a cikkben szereplő átlag fél milliós árkülönbözetről amit a vásárláskor előre kifizetsz, hogy azt majd szépen vissza spórold! A kis autók mint koncepció alapvetően a városi-elővárosi közlekedésről szólnak, és nem az extrém magas futásteljesítményről! szerintem ebben a kategóriában nincs létjogosultsága a dízelnek! Mert legyünk őszinték, ki akar önszántából mondjuk 1000 km-t levezetni rendszeresen egy Corsa-val. Arra a középkategóriás autók (utazó autók) lettek kitalálva. Ott egy takarékos dízel a tuti befutó (nem véletlen az, hogy a középkategóriában az Eu-ban eladott autók zöme dízelüzemű!!!). Persze egy Corsával is teljesíthető ez a táv, csak egy kicsit gyűröttebben és viseltesebben fog az ember kiszállni belőle mint mondjuk egy Mondeo-ból.
    Én azt sajnálom hogy már kihaltak a személyautókból a[b] régi szívódízel motorok (pl: Sdi)[/b] mert ezeknek lenne értelme. Józan-takarékos-üzembiztos és kiszámítható fenntartási költségekkel!

  • 2017.10.30. at 19:19
    Permalink

    A költségekbe nem árt beletudni azt is hogy aki sokat megy az autóval, számolhat azzal hogy 200ezer körül behal az üzemanyag rendszer valamelyik eleme. Pont elég ha egy porlasztó kimegy. Ez sajnos az itt kapható üzemanyag minősége miatt is van, messze elmarad a nyugatabbra lévőktől. Én szeretem a dízeleket, van 1.4hdi-m és régebbi vw tdi-m is, a fogyasztásuk tényleg meggyőző tud lenni.

  • 2017.10.30. at 19:19
    Permalink

    Én úgy tudtam,hogy magyar honban 130al lehet menni autópályán,és most itt kisebb autókról van szó,nem nagy TEREPJÁRÓKRÓL 🙂 Amúgy is,az terepre való,nem autópályára…

  • 2017.10.30. at 19:19
    Permalink

    “a dízel akkor se eszik 10nél többet,ha parkettázva használod városban” Már ne haragudj de ez így nem igaz, max a városban! [b]Autópályán ha üvegeled a gépet akkor a dízel is leeszi a gatyádat! [/b]Haverom 2.0 dci Navara-ja 150-es utazó sebességnél 15 litert nyakalt be. A másik ismerősöm egy 3.0 dízel Toyota Land Cruisert hajt rendszeresen jár pályán nagy sebességgel. Átlagban 160-nal jár, a kocsi fogyasztását tempómattal se tudja 15 liter alá vinni! Persze ezek terepjárók, és itt a kocsiszekrény is nagy, de már meg is cáfoltalak 🙂 A rákkeltő hatás meg tény, ezt én inkább nem próbálnám elbagatellizálni 🙁 . Persze a dízelüzem csak még most előnyös, mert ha az Eu- bevezeti az üzemanyagok hasznosulásán alapuló adóztatását (tervezet), akkor bizony szívni fogtok!

  • 2017.10.30. at 19:19
    Permalink

    Tényleg? Akkor mesélj, mennyi CO2 keletkezik a hibridek akkumulátorainak előállításakor és pláne mennyi “egyéb anyag”? 🙂

    Kerékpárral kétségtelenül egészségesebb közlekedni mint fosszilis anyagokat égető autókkal, de a kerékpár se olyan gyorsan nem tud menni se annyi személyt és csomagot nem képes szállítani mint egy személygépjármű, úgyhogy a közvetlen összehasonlítás lehetséges ugyan csak nincs sok értelme.

  • 2017.10.30. at 19:19
    Permalink

    Alejandro!

    Miért is kellene 1,4 dizel motort nagyobb benzinessel összehasonlítani ebben a tesztben?
    A cikk alapvetően egy logikus gondolatot követett végig – veszünk egy kisautót városi közlekedésre (anyucinak), és (apuci) eldönti, hogy melyik motorral lenne a leggazdaságosabb az üzem.
    Okos ember lévén nem csak a fogyasztást, hanem a bekerülési árat is nézzük.
    Alapvetően nem az azonos menetdinamika a lényeg, hanem a legolcsóbb üzemeltetés kiválasztása, azaz legkisebb (vagy a legkisebb fogyasztású) motor választása – dízel vagy benzin, opcionálisan LPG üzemmel.

  • 2017.10.30. at 19:19
    Permalink

    Oké persze,fogyiban odaver. Na de az akkuk előállításakor is szerintem termelődik nem kevés Co2…:) Meg egyéb anyagok. A legegészségesebb megoldás az lenne,ha mindenki ezentúl biciklivel közlekedne 😀

  • 2017.10.30. at 19:19
    Permalink

    Attól, hogy nem csak a dízel rákkeltő, még nem lesz a dízel semmivel sem jobb. Az összes elterjedt meghajtás közül toronymagasan az a legszennyezőbb, úgyhogy az tiszta hülyeség, hogy “ilyen alapon” akkor ezt meg azt meg amazt is be kellene tiltani.

    Egy jó hibrid meg mind a dízelt mint a sima benzinest szarrá veri üzemanyagfogyasztásban, városban és azon kívül is.

  • 2017.10.30. at 19:19
    Permalink

    Nem csak a dízel a rákkeltő…:) Ennyiből be lehetne tiltani a füstölt húsokat,grillezett cuccokat,a pirítóst,had ne soroljam tovább.
    A témához hozzászólva,minden lábfüggő,ki mivel mennyit etet meg. Volt nálunk egy 1.5ös turbós Colt. 8,5 alá nem lehetett vinni a fogyiját. Ugyanazon az úton egy 2.0 dízellel 5,5-6ból el lehetett járni 🙂 Pedig a 2.0 dízel kocsi bő 300 kilóval nehezebb. Ha a turbóbenzinesnek tolod,akkor zabál,míg a dízel akkor se eszik 10nél többet,ha parkettázva használod városban. Ugyanekkor egy turbóbenzines lazán 15 fölött eszik.

  • 2017.10.30. at 19:19
    Permalink

    Ha már a hasonlíttatásnál tartunk akkor légyszi a szívó benzinest a szívó dízelhez tessék hasonlítani, (pl: az 1.6-os szívó dízel kadettet az 1.6 os szívó benzinessel, utána beszélhetünk a vezetésbeli különbségről). Te a modern turbós motorú dízelekről beszélsz, azokat a modern változó befecskendezésű turbós benzinesekhez hasonlítsd. Pl Volkswagen 1.6 Crtdi-it az 1.4 Tsi-hez. Hidd el hogy az utóbbi veri a dízeledet szinte mindenben, és a fogyasztásbeli különbség se lesz olyan drasztikus.A 2 literes dízelt meg hasonlítsd a 2 literes turbóshoz, csak a fogyasztásban lesz némi előnyöd 🙂 A fogyasztás kapcsán pedzegetsz valamit, de hát erre a gyártók is rájöttek, a dowsizing elérte a benzinmotorokat is. Neked a magas futásteljesítményed miatt nyilván ez éri meg inkább, de a nagy átlag 10.000 km megy egy évben, nekik nem éri meg a dízel. És egy utolsó érv a dízel ellen az, hogy bizonyítottan rákkeltő, ezért indokolt lenne az ilyen üzemű autókat egy egészségvédelmi adóteherrel sújtani!

  • 2017.10.30. at 19:19
    Permalink

    Te tényleg azt hiszed hogy a “megspórolt” üzemanyagod árából jut majd a saját ill. mások tüdőrákjának a kezelésére elég? Hat nem fog maradni!
    Hánynom kell az ilyen végtelenül önző, tudatlan csákóktól!

  • 2017.10.30. at 19:19
    Permalink

    Lóerő szempontjából csupán azért tudnak fordulaton kevesebbet mert a dízelautókat nem lehet pörgetni ugyanarra a fordulatra és a csúcs ezért alacsonyabban van, viszont a valóságban, magasabb Nm miatt jobban, élvezhetőbben vezethetőek, teherbíróbbak. A hanggal nem nagyon lehet mit csinálni, technológiájukból adódóan, engem nem zavar – főleg hogyha bent ülök az autóban akkor nem is hallom alapjáraton csak lehúzott ablaknál, bár a fenti autók nem azok a modellek amikben ilyenre odafigyelnek. A szag – ezt nem tudom konkrétan hogy érted, ha a kőkemény korom büdös szagára gondolsz, azt én is utálom mert az emberek nem képesek karbantartani az autót, de szeretik tolni neki mert padlón csak 7,5-öt eszik meg ilyenek. Szóval no comment, ugyanúgy utálom a csörgő-zörgő 20 éves nagyköbcentis sokhengeres volt-luxusautókkal csajok előtt menőzni próbáló fiatalokat is, akik mögött meg lehet fulladni mert eszi az olajat és ohne katalizátor. Amúgy normál esetben minimálisan kell füstölnie, mert dízel és nagy a légfelesleg de amúgy ha vállalható állapotban van az autó, akkor nem törvényszerű, de én biztos nem égetném magam ha füstölne egy korszerű közös nyomócsöves autó.

  • 2017.10.30. at 19:19
    Permalink

    Azért ha megnézed, lóerő szempontból közel állnak egymáshoz a felsorolt benzinesek és dízelek. Hogy a dízelnek nagyobb a nyomatéka, az pedig nem új dolog. És persze, van akinek megéri gázolajos autót venni és van akinek nem. Nekem például a fejem fájdul meg mind a gázolajosok szagától, mind a hangjától. Természetesen tisztelet a kivétel, de azok általában nem a cikkben szereplő kategóriában találhatóak..

  • 2017.10.30. at 19:19
    Permalink

    Pár dolgot nem értek:

    1. Miért hasonlítanak össze szívó benzines autókat feltöltős dízelekkel, amikor totál nincsenek motorerő szinten?

    2. TEHÁT, nincs megtérülésről mit beszélni, mert nincsenek párban. Mai 1.3-1.4-es dízelmotorokat tessék 1.6-1.8-as szívó benzinesekhez hasonlítani, azzal az árral összevetni, azzal a fogyasztással összevetni, úgy, ahogy a 2 literes dízeleket sem hasonlítjuk össze (főleg nem amelyeknek 1600 kilót kell mozgatni) 2 literes szívó benzinmotorokkal, mert a kettő között az úton és fogyasztásban van egy kis különbség.

    3. 2012-ben közel 500 Ft-os üzemanyag ár mellett nevetségesnek tartom, hogy egy új, városi használatra való autó fogyasztása 7 liter körüli. (Városban nekünk ennyit fogyaszt, van egy Suzukink is 3 másik – nem véletlenül dízel – autó mellett, kizárólag városi használatra) Pont mint 15 éve az 1.3-as Suzuki, bár – az nem 1200 KG és – eltelt 15-20 év, de a fogyasztás megmaradt.

    4. Az is nevetséges, hogy ilyen S3000-es csávókhoz hasonlóan jönnek a “hozzáértők” akik megmondják hogy mérettől teljesen független. Igen barátom, Van két 1600 kilós személyautónk, mivel szeretnéd mozgatni? 2 literes benzinmotor elég szegényke, főleg klímával és ha rajtunk kívül ülnek benne, ráadásul nekünk havonta -40,000 Ft-ba kerülne tankolni (és ez csak egy hónapra levetített különbség két autóra és nem vagyok baseballsapkás bucsúdiszkót hallgató versenyzőtípus) de nyilván te használtál mindkettőt és pontosan tudod évente csak ezen a két autón fél milliót sprólolunk és közben nem üvölt az autópályán és nem kong a tank az ürességtől városi használat mellett. Tehát, bőven kitellik a magasabb(?) szervízdíj, ráadásul ezt is helyben oldjuk meg, mert olcsóbb. Nem ám márkaszervíz a sok hasonló hozzáértővel.

    5. Persze, ha vennék kis autót városra (amit jelenleg feleslegesnek tartok, mert a mostanival 6.0 a városi fogyasztásom, klímával 6.2) és hirtelen öregednék 40 évet és csak a (nem létező) nyugdíjból élnék, egy totál fapad Dacia-t vennék mert kenyérért tejért lejárni reumásan tökéletes amíg fel nem dobom a pacskert, a többi meg amúgyis fele annyit ér mint amennyit elkérnek érte a szalonokban.

    Tehát a konklúzió: Nyugdíjasoknak tökéletes (de komolyan, egyszerű teknika, esőben be nem indítás, nonstop garage, havonta 1x családlátogatás – tökéletes egy fapad benzinmotoros autó, extrák nélkül így nincs ami elromlik) minden másra – nem kérdés, főleg amíg nem csinálnak valamit a haténykonsággal és gazdaságossággal na meg a downsizing-gal, mert ezek az emberek simán megveszik, aztán kerülegetni kell őket az autópályán mert 90-110-zel mennek a belső sávban, nem 130-cal, mert sokat forog és – fogyaszt.

Vélemény, hozzászólás?