Még a roncstörvény is a zugneppereknek kedvez

Irreális, de nem egészen új terhek a legális használtautó-kereskedőknek

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Egy frissen behozott autó hulladék? Nem, de a kereskedőnek elvileg gondoskodnia kéne az utókezelésről is. Hacsak meg nem oldja okosban.


Vegyünk példának egy egyszerű esetet. Felcsapom valamelyik német hirdetési oldalt, kinézek egy tízévesnél idősebb típust, egy olyat, ami kint már a kutyának sem kell. Legyen lehetőleg BMW E46, tudják a Derrick arcú 3-as, az nálunk ma a legkelendőbb behozott típus. Kiválasztok egy jó olcsót, de nem ám a keveset futott, jól felszerelt 323i-t, hanem az alap 316i-t és behozom. Óratekerésről, nepperkúráról most ne is beszéljünk, maradjunk meg annál, hogy itthon van az autó. Már csak rá kell melegítsem egy olyan vevőre, aki hajlandó olyan adásvételit aláírni, amiből a köztes lépcső, én, a nepper kimaradok. Így a külföldi eladót papíron a magyar vevő követi, tehát az eladásból származó bevétel után sok mindent lehet, de adózni biztosan nem fogok. Várom már a felhördülést, hogy csalásra bújtok fel, pedig csak a valóság egy jellemző szeletét írom le. Ugorjunk térben egy másikhoz!
Hirdetés


Decens kis használtautó-kereskedésben járunk a város szélén. Palánkkerítéssel, a murvával felszórt udvar tele van csillogó autókkal. A kereskedés munkatársai (ha csak minimálbérre is, de) be vannak jelentve, a kereskedő elszámol a hivatalok felé, adót fizet, igyekszik a növekvő közterhek és a túlszabályozottság ellenére mindent a legalitás medrében tartani. Erre itt ez az új év, aminek a roncsautó rendelete neki is hoz újat. Pedig nem is roncsokat árul, hanem a család következő álomautóját, a négyéves Peugeot 5008-ast 2,5 millióért, meg a céges flottából levetett, ezért olcsó H szériás Opel Astrát.

Január elsejével lépett életbe a 369/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet A hulladékká vált gépjárművekről, itt lehet elolvasni. A jogszabály-módosítás értelmében a használtautó-kereskedőkre olyan feltételek vonatkoznak, mint az importőrökre. Idézem: "E rendelet alkalmazásában a gépjármű – ideértve a használt gépjárműveket is – importálását végző gazdálkodó szervezet esetében a gyártóra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni." A kormányrendelet nem tesz különbséget az új és a használt kocsikkal foglalkozó kereskedések között és így az importőrre és az importot bonyolítóra is a gyártói előírásokat tekinti érvényesnek.
Erre az értelmezési aggályra az egyik iparági érdekvédelmi szervezet hívta fel a figyelmünket. Az ügyben több kérdést is feltettek az illetékes Környezetvédelmi Minisztériumnak. A minisztérium Környezetfejlesztési Főosztálya által kiadott indoklásában kitért arra, hogy az itthon 2012 óta alkalmazott 2000/53/EK irányelv is ezt írja elő, ebből adódóan nem kéne, hogy akkora újdonság legyen ez a kereskedőknek. Ha a kereskedés, vagy a vállalkozó megfelel a gyártó definíciójában foglaltaknak, akkor kötelező számára átvevő- és kezelőhálózatot kialakítani. Ez azt jelenti, hogy a gyártókra vonatkozó szabályok szerint kéne foglalkoznia a kereskedőnek a hozzá visszavitt ronccsal. Mindez alvállalkozókon és szerződött partnereken keresztül persze nem megoldhatatlan feladat, de a piac mutatta kép szerint egyre szaporodnak a negatív példák. Virágzanak a fekete bontók és össznépi sport lett zugnepperkedni, ezen az új roncstörvény sem segít, sőt.
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Vélemény, hozzászólás?