Mazdák, melyekről senki sem hallott: köztük a motoros bőrönd

Igazi különlegességnek számít a Mazda a mai autós világban: ők azon kevés márka egyike, melyek függetlenek, nem egy nagyobb vállalat tulajdonában állnak. A méretgazdaságosság előnyeit bár így kevésbé tudják kihasználni, innováció terén így is jól teljesít a japán cég: a Wankel-motoros sportkocsijaik mára legendás ritkaságokká váltak, ők voltak a 24 órás Le Mans első japán győztesei, a jelenleg futó Skyactiv-X erőforrásaik pedig a világ első sorozatgyártású kompressziós gyújtású motorjai. 1920-ban azonban sokkal szerényebb tevékenységgel kezdte a vállalat: parafából készült termékeket gyártottak. Egy évtizeddel később aztán már háromkerekű járműveikről lettek híresek, melyekről talán már sokan hallottak, a kétkerekű, kis példányszámban gyártott motorkerékpárról viszont valószínűleg kevesebben. 1930-ban egy 250 köbcentis kétkerekűvel az első benevezett versenyükön legyőzték az angol Arielt, ami annak idején a motorsport csúcsán volt. Ebből a motorból mindössze 30 darab készült, több figyelmet szentelt a márka a háromkerekűekre, melyekből aztán végül kialakult a Mazda autógyártási tevékenysége. Számos tehergépjárművet is gyártott a Mazda a történelme során, a buszok piacán első termékét, a D1500-at 1960-ban mutatta be. A tizenhárom személyes busz főleg a japán honvédelmet szolgálta, a variálható beltérnek köszönhetően könnyedén lehajthatták az üléseket és például sérült katonákat szállíthattak. Praktikusságát tovább növelte a kétfelé nyíló hátsó ajtó, hasznossága miatt még a Közel-Keletre is kerültek példányok a D1500-ból. 1965-ben egy még érdekesebb, már kereskedelmi használatra is alkalmas busszal állt elő a Mazda, a huszonöt személyes Light Bus Type A-val. Ez markánsan elütött az unalmas nyugati buszoktól, hatalmas, hajlított szélvédőjével és futurisztikus stílusával igazi különlegesség volt az utakon. 1974-ben aztán a Parkway 26-tal bemutatták a világ első Wankel-motoros buszát is. Személyautó kategóriában is gördültek le furcsaságok a Mazda gyártósorairól, például az 1974-es CVS Personal Car Concept. Merőben hasonlít ez a manapság bemutatásra kerülő, futurisztikusnak szánt önvezető kabinokhoz, nem véletlenül: a CVS-t is autonóm járműnek szánták. Négy sarkánál elhelyezett kerekeivel és tágas, bőrfotelekkel és telefonnal felszerelt utasterével, illetve tolóajtóival a vezetőmentes utazás élményét szerették volna a magánszemélyekhez eljuttatni, ám a technológiai korlátok ezt nyilván nem tették lehetővé, a koncepciót csak a Mazda saját, sínekkel felszerelt pályáján tesztelték. A Mazda legfurcsább találmánya viszont kétség kívül a "bőröndautó". A cég szabadjára engedte alkalmazottait, hogy készítsék el a lehető legpraktikusabb apró közlekedési eszközt. Néhány dolgozó ennek érdekében a táskák világához fordult, megvásárolták a legnagyobb elérhető Samsonite bőröndöt, illetve egy apró robogót. Utóbbi motorját és kormányát rászerelték a bőröndre, a két hátsó kerekét kívülre, egyetlen első kerekét pedig belülre helyezték, ami igény szerint előbukkant a járműből. Mindössze néhány percbe telt, hogy menetképessé szereljék össze a bőröndöt, 33 köbcentis erőforrásával pedig akár 30 km/h-s sebességre is képes volt a különös szerkezet. Sajnos az egyik példány megsemmisült, ám egy második darab a mai napig fennmaradt a bőröndautóból.