Másfél évtized harmónia – Toyota Yaris használtteszt
Toyota Yaris 1.0, 1999 - használtteszt
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Sikerrel robbant be a piacra az ezredforduló előtt egy évvel, 2000-ben pedig Év Autója díjat nyert a Toyota Yaris. Mit várhatunk tőle 16 évesen, 280 ezer km után?
Tizenhat év nem kevés idő. Egy újszülött ennyi idő alatt közel felnőtté érik, technika szempontjából pedig már legtöbbünknél rég kukában vannak az ilyen korral bíró kütyük. Az autókat illetően a 16 év a hazai járműpark átlagos életkorához képest három évvel több, ennyi időt leélni egyetlen kocsival pedig szintén átlagon felüli. Általában akkor tölt el az ember ennyi évet egy autó mellett, ha anyagilag nem engedheti meg azt, hogy jobbat, újabbat vegyen, vagy annyira erős a kötődés iránta, hogy egyszerűen nem tud tőle megválni. Jelen esetben utóbbiról van szó, mostani tesztautónk tulajdonosa újkora óta harmóniában él a kis Yarisával.
A Toyota 1999-ben úgy döntött, hogy a korábbi Starlet utódjaként valami egészen újat dob piacra és megalkotta a főként női sofőröket célzó városi kisautót, a Yarist. Rövid idő alatt sokak kedvencévé vált, egy év múlva - pontosan az ezredfordulón - pedig az Év Autója díjat is elnyerte. A legelső szériából, egy több mint 280 ezret futott példányt sikerült közelebbről is szemügyre venni. A hazai márkakereskedésben újonnan vásárolt Yarisért akkoriban 2,2 millió forintot kértek négyhengeres, 1.0 literes benzinmotorral és Harmony felszereltséggel. A felszereltség szót ennél a változatnál idézőjelesen kell érteni, ugyanis ez volt a belépőmodell, ami csupán két hangszórót és kazettás magnót tartalmazott. Mivel a vásárlás előtt demóautóként futott a Yaris, ezért adtak némi kedvezményt. Érdekesség, hogy nem az árból engedtek, hanem ajándékba járt még hozzá központi zár és riasztó. A felszereltségi lista ezzel lényegében véget is ért, néhány évvel később még került bele egy CD-s rádió, két hátsó hangszóró, plusz egy otthoni hifi hangfal a csomagtartóba. Ezen kívül biztonsági extraként a vezetőoldali légzsák említhető, ABS, szervokormány és klíma sem került bele.
Egy mai autóhoz viszonyítva valóban nagyon fapados az ellátmány, ám a kevesebb néha több és ami elromolhat, az el is romlik alapon viszont azt várhatjuk, hogy egy ilyen japán technika megbízható lesz még évtizedek után is. Az utcán még ma is sok első generációs Yarist látni, talán ez nem véletlen. Formája még ma is szerethető, fenntartási költsége minimális és úgy tűnik, hogy elnyűhetetlen a technika. Valóban így van? Lássuk milyen hibák fordultak elő, mennyit kellett rákölteni 16 év és 282 ezer kilométer alatt.
Az első néhány évben, a garanciaidő alatt kizárólag márkaszervizben történtek a karbantartások. A gari lejárta után ezt felváltotta az otthoni olajcsere, amelyet szigorúan 10 ezer kilométerenként meg is ejtettek, természetesen olajszűrővel együtt, minőségi motorolajat használva. A lambdaszonda 150 ezer km-ig bírta. Utóbbin túl a típusra jellemző és plusz odafigyelést igénylő művelet a légtömegmérő időnkénti tisztítása. Magát az egységet 2012-ben kellett cserélni, azaz 13 évet bírt. Az első fékbetétek egészen meglepő futást húztak ki, 180 ezer után kellett őket először cserélni, a hátsó dobféknél pedig most, 280 ezer km után hallani, hogy már bizony cserére szorul a gyári fékpofa. A vezérlés ebben az autóban láncos, amely egy bizonyos futás után megnyúlik és a feszítő már nem tudja tovább ellátni a feladatát. A feszítés hiánya miatt a láncnak van egy jellegzetes hangja, amely alapján tudjuk, hogy már megérett a cserére. Ez meg is történt, nagyjából 180-200 ezer km között, egy hibát viszont elkövettek, túl feszesre lett húzva a lánc. A végeredmény egy láncszakadás lett, amely során egy olajpumpa, a vezérműlánc fedele és két kipufogószelep ment a kukába.
Nagyobb beavatkozás következett, amely során új gyűrűket is kaptak a dugattyúk, természetesen a tönkrement alkatrészek cserélve lettek. A teljes javítás 150 ezer forintba került, a munkát ismerős szerelő és nem márkaszerviz végezte. Három évvel ezelőtt kilyukadt a kipufogó, amelyet hegesztéssel sikerült helyrehozni, azóta semmi gond vele és még a gyári szolgál. Rozsdásodás sincs még a karosszérián, egy kisebb koccanás miatt a hátsó sárvédő sérült korábban, itt megindult a korrózió, ez javítva lett. A két hátsó kerékagyat 280 ezernél kellett cserélni, ennek fő oka egy korábban elszenvedett kisebb baleset volt. A műszerfali visszajelzőlámpák közül néhány már a végét járja, a nyitott ajtóra figyelmeztető piros visszajelző már fel is mondta a szolgálatot. Optikai szempontból egy dolog sújtja még ezeket a Yarisokat, ez pedig az első fényszórók besárgulása. Az idő múltával kívülről rakódik rá egy sárgás színű réteg. Ez polírozással eltüntethető, melyet a tesztben szereplő autónál is megejtettek. Ezen kívül természetesen felmerül a gumicsere, fagyálló, fékolaj, ablaktörlő lapát és egyéb kopó alkatrészek cseréje, ezzel viszont minden autónál számolni kell.
Használat szempontjából egy megkímélt és folyamatosan karbantartott autóról van szó. A legnagyobb távolság egy Budapest-Prága út volt, amit megtettek vele, többnyire pedig itthon, városi és rövidebb (100-200 km) távokon volt használva. Fogyasztása városon kívül 4,5 l/100 km, autópályán 6,5-7 liter. A 68 lóerős benzinmotor városi tempóban megfelelően mozgatja a forgalmi szerint 840 kg-os karosszériát, közúti tempónál viszont már nehézkes vele az előzés. 90 km/óránál ötödik sebességi fokozatban 3000 1/percet forog a motor, amely mellett már elég zajos a beltér. A mai modern és új tesztautók után visszaülve az 1999-es Yarisba pozitív meglepetés ért. Annak ellenére, hogy nem szervós a kormány könnyen jár, nagyobb manőverek során érezni csak, hogy itt valóban nincs rásegítés. A pedálok könnyen járnak, a váltó is pontos, a műanyag kormány viszont már erősen kopott és sima, amelyen könnyen megcsúszik a vezető keze. Az üléspozíció kényelmes, puhák az ülések, jól kilátni az autóból. A futómű zajai a mai autóknál megszokotthoz képest hangosak. Vezetés szempontjából ugyanakkor nem érezni azt, hogy 16 éves konstrukcióban ülünk.
Összességében a Yaris első generációja egy mai napig megbízható, alacsony fenntartási költségű városi kisautó. Kezdőknek, újrakezdőknek, fiatal vagy épp idős pároknak egyaránt jó választás. Az 1999-es évjáratból 500-600 ezer forintért, többnyire 200 ezer km vagy az alatti futásút is találunk. Látva a mostani tesztautó 280 ezres valós óraállását, bátran bevállalható egy 200 ezer körüli darab. Ráadásul ha sikerül első gazdás és láthatóan megkíméltet kifogni, amelyet folyamatosan szervizeltek, akkor jó vételt jelenthet a Yaris. A fenntartási költségek is minimálisak, az 1,0 literes teljesítményadója évi 8 ezer, kötelezője pedig B10-es bonus malus osztállyal évi 6 ezer forint.
A vezérműláncot hogy lehet túlfeszíteni, amikor a feszítés mértéke nem változtatható az automatikusan feszítő rugós feszítőszerkezet miatt? Másrészt, ha a lánc elszakadna, akkor komoly motorkárosodás léphetne fel.
Gere Tamás: fékolaj… nézzél már légyszíves utána hogy azt nem így hívjuk, max az utcán! Az egy folyadék, köze nincs az olajhoz, ezért fékfolyadék az!!!
Ilyen szakértőből itt aztán van bőven! Megtanítják úszni a halat is!:)
En azokat a szakertoket varom akik elmagyarazzak hogy 280e km-et nem futhat egy auto:)
De szerintem is okanak kell lennie ha 200e alatt nyulik a lanc(lehet valamelyik fonok kapott egy jo ajanlast
jobb lancra,amit a hasznalok szivnak meg.Sajna)
180 ezernél nem szabadna megnyúlni ott szerintem a márka szerviz spórolt el egy két olajcserét.
Édesanyám 2001-es 1.3-as yarisában 290e km van, újkora óta ő használja.
Motor hibátlan és bontatlan (vezérműlánc hibátlan), kipufogót cseréltünk, a vezető oldali automata ablakemelő tolókarja kétszer eltört (konstrukciós gyengeség), a féktárcsák elöl/hátul eredetiek(!), most lesz lengécsillapító csere és az első futóműben a kutyacsontok. Egyéb a kopó alkatrészek,
2003-as 1.6-os corollámban 190e van, sajnos megnyúlt a lánc, tehát előbb-utóbb nekem is cserés lesz. és ettől akkor most rossz(abb) autó (mint a yaris vagy más)? Nem hinném. Ez van.
A SAAB motorjai nagyon jók voltak, jobbak mit az opelé, A Mitsubishié meg jobb volt mint a Toyotáé, amúgy a Honda is jobb csak nem olyan design-os.
Ez nem villogás kérdése, ez technológia megosztás gyáregységen belül.
Villogást meghagyom annak aki a 3 német prémium közül választ, jó még a VW-is ilyen.
Amúgy elfogadnék egy jetet is.
Te most repülőgépet akarsz venni, vagy autót?
A SAAB nem minijeteket gyárt, mint a Honda, hanem valamivel komolyabb brand a légiközlekedésben, mégis csődbe ment az autógyártó portfóliója. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy ettől a ténytől még nem lesz minőségibb egy autógyár, hogy az anyavállalat repülőgépeket is gyárt. Lehet ezzel villogni parasztvakításként, de önmagában nem jelent semmit.
Amúgy a Mitsubishi is gyárt repülőgépeket…
A Honda szuper gépeket gyárt és a világ legjobbjai között értem ez alatt: Hajómotor, motorkerékpár, kerti gépek, stb szóval nem csak kis repülőt. Tudnak valamit. 🙂 Szép napot.
A fejlesztések egy része átmegy más részlegektől, pl:motorbicikli területéről a motorikusak.
Szerinted ez engem érdekel?
Semmi köze a témához és teljesen lényegtelen annak, aki autót akar vásárolni.
Esetleg arra akarsz rávilágítani, hogy a repülőgép gyártáshoz képest az autó semmiség? 🙂
Ja a Honda honlapját nézd meg mit gyárt.
http://www.honda.com
Szerintem a hondajet az már magáért beszél ha a többit nem is nézem. A Toyota is gyárt repülőgépet? -egyáltalán olyat ami nem kerekeken gurul?
Ha a tartósságot nézzük, akkor nem rossz a Honda, de a Toyota jobb.
Sportosságot nézve már más egy kicsit a leányzó fekvése, de ott is vannak ám meglepetések. 🙂
Én meg olyan 2002-es 1.4-es civic-el találkoztam ami 1000 km/0,25 l-t fogyasztott.(Ja bocs,olajból!!!)Első tulajos,abszolut sérülésmentes és márkaszervízelt autó.Városban 8-9 l-t csipeget.Tökéletes autó nincs.És az autó állapota nagyban függ a használójától.Az asszony hugának volt Yaris gépsárkánya.Brutális a kormány szervó nélkül!!!Kész felüdülés volt anyosóm Multijet Pandája.
Ezért veszek inkább Hondát. 🙂
Az talán nem hullik szét 200ezernél.
Viccen kívül ne csörögjön 200ezernél egy Toyota benzines nem beszállítótól való motoros autó lánca, főleg úgy hogy 10ezrenként olajat cserélt. Ne hulljon szét a 6 sebességes mechanikus váltója egy Versonak, ezek azok a pontjai egy autónak amik nem kellene hogy elromoljanak. Egyre több Toyota probléma kerül ki az ismerősi körömböl is. Ilyenek amiket nem várnék. Ennyi erővel európai autót is vehetek, kivétel a fosvágen, mert azzal csak baj van, azokon fél autó árát rá kell költeni.
Azt hiszem Honda lesz, esetleg Acura a tengerentúlról…
2 üteműt kell venni, az simán résvezérléses. Általában. Vagy egy megbízható 2.5 Td voyagert, az fogaskerék vezérléses. Ott csak a fejkör és lábkör hézagra kell néha ránézni.
Jól értem, azért nem veszel Lexust vagy új Corollát, mert egy 16 évvel ezelőtti, Yarisnak elszakadt a lánca…
Bölcs döntés… 🙂
Egyébként az, hogy a szíj mennyit bír, az nem autómárka függő, azon múlik, mit raknak bele. De ne vegyél Toyotát, tényleg vicc az egész, elég ránézni a Népítéletre vagy a megbízhatósági statisztikákra… 😉
Most látom automata feszítőn túlnyúlt, ez még nagyobb vicc.
Ez vicc ,egy toyotánál 200ezernél lánccsere mert csörög, ráadásul úgy hogy 10ezrenként cseréltek benne olajat.
Elszakadt mert túl lett feszítve, nem automata feszítős? Ráadásul benzines nem turbos.
Pont kezdett tetszeni a Lexus, meg az új Corolla is, de ezek után hát csalódás. Ennél még bizonyos márkáknál a szíjak is többet bírnak.
Láncszakadás????????????????
Ugyaaan, nonkomformista design! 🙂 Amilyen szmog van, előbb-utóbb úgyis beszürkül! 😉
Nekem egy 1980-as és egy 1989-es Toyota corollám is volt, soha semmi gond nem volt . Pedig számoljuk ki hány évesek voltak?! 🙂