Már nem kell dízel autó a vevőknek?
Fordulat a használtautó-piacon: a többségnek benzines autó kell
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Míg az elmúlt években a vevők zöme dízel autót keresett, idén augusztusban először benzinesre szűrt a többség a Használtautó.hu rendszerében.
Napjainkban már messze nem annyira hívószó a dízel, mint volt évekkel ezelőtt. Sokan belátták, hogy városi autózáshoz, rövid távokhoz nem éppen ideális
A keresési statisztikák szerint a vevők hátat fordíthatnak a dízel autóknak. Míg 2013 elején még majdnem kétharmad-egyharmad arányban kerestek dízeles, illetve benzines személyautókat a potenciális vevők, idén augusztusban először fordult elő, hogy a benzines keresések meghaladták a dízelmotorra történő kereséseket – derül ki a Használtautó.hu adataiból. A tendencia, amely már jóval az egy évvel ezelőtti dízelbotrány kirobbanása előtt megkezdődött, várhatóan töretlenül folytatódik tovább a jövőben is.
Míg néhány éve még a keresések kétharmada dízelre irányult, napjainkban már többségben vannak a benzinesre szűrők
Napjaink dízelmotorjainak egyik mumusa a részecskeszűrő, ami csak hosszabb távú autózásoknál tud regenerálni
Nem véletlen tehát, hogy míg 2013-ben az importált használtautók 66 százaléka dízelüzemű volt, az idei év első felére ez az arány 55 százalékra csökkent. Annak ellenére történt mindez, hogy a használtan behozott autók körében felülreprezentáltak a zömében dízelhajtású felső-középkategóriás és családi autók. Meg kell jegyezni természetesen, hogy az igazolt múlttal, vezetett szerviztörténettel rendelkező dízel autók a sokat autózók számára továbbra is számos esetben ajánlhatók. Még akkor is gazdaságosabbak lehetnek benzines társaiknál, ha szükséges egy-két komolyabb kiadást jelentő szervizművelet/felújítás. Erről korábban részletesebben is írtunk.
A forgalomba helyezett új autók körében a benzines autók mindig is többségben voltak, ám a dízelautók aránya itt is folyamatos csökkenést mutat: míg 2013-ban még a forgalomba hozott új autók 46 százalékát képviselték, tavaly év végére ez az érték 42 százalékra csökkent a piac növekedése mellett.
Jelentősen nőtt az elmúlt években a 2008 után összezuhant újautó-piac, egyre dominánsabb a benzines modellek túlsúlya
Kérdésesnek nevezte a dízelmotor jövőjét a Volkswagen konszern vezérigazgatója, Matthias Müller a Handelsblatt lapnak adott interjúban. „Az Európai Bizottság szén-dioxid-kibocsátási ajánlásai alapján már most világosan látható, hogy „a dízelmotorok károsanyag-kibocsátásának megfelelő csökkentése rendkívül bonyolult és költséges eljárás lesz, miközben az elektromos mobilitás egyre megfizethetőbbé válik” – fogalmazott. Egy bizonyos ponton természetszerűen felmerül majd a kérdés, hogy érdemes-e egyáltalán még több pénzt ölni a dízelmotorok továbbfejlesztésébe – tette hozzá.
(MTI-hír (részlet) – 2016. június 21.)
Megnyílt a tér az alternatív meghajtású autóknak?
Miközben fokozatosan hanyatlik a dízelautók népszerűsége, egyre több autós figyelme fordul az alternatív (hibrid, elektromos) hajtású személyautók felé. Bár a teljes piacot tekintve ezek a járművek egyelőre még csak 1-2 százalékot képesek kihasítani maguknak, a Használtautó.hu adatai igen kedvező tendenciákról árulkodnak. Míg tavaly augusztusban 31 ezren kerestek rá konkrétan hibrid autóra, idén augusztusban ugyanez az érték 51 ezer volt (+65%). Ugyanebben az időszakban az elektromos autók iránti érdeklődések száma 8-ról 18 ezerre ugrott (+125%).
Mind a töltőhálózat bővülése, mind a zöld rendszámokhoz kapcsolódó kedvezmények növelik a villanyautók népszerűségét, még komolyabb lökést adhat majd a várható állami vételár-támogatás
Ezzel párhuzamosan a használtautó-kínálatban is megugrott az alternatív hajtású személyautók száma: jelenleg már 550 hibridautót kínálnak az autós portál oldalain, szemben a tavaly ilyenkor elérhető 375-tel. A használt elektromos autók kínálata ugyanekkor 80-ról 213-ra emelkedett.
2015-ben 821 új hibridautót adtak el, miközben használtan 1311-et importáltak Magyarországra. Mindkét adat pontosan 57 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet.
„A napokban kiszivárgott hírek szerint hamarosan – akár heteken belül – jelentős támogatásban részesülhetnek Magyarországon az új, 15 millió forintnál nem drágább, tisztán elektromos üzemű autók tulajdonosai. Az autó vételárának ötödét kitevő támogatás bevezetését követően új korszak kezdődhet a villanyautók hazai térnyerésében, amely fokozatosan egyre láthatóbb mértékűvé teszi majd az alternatív meghajtású autókat a hazai utakon is” – jelzi előre Fodor László.
Emlékszem, amikor kb. 5-6 évvel ezelőtt a Toyota bejelentette, hogy nem foglalkozik tovább a brutálisan környezetpusztító, totálisan halott, zsákutca koromdízelek fejlesztésével, a koromdízelbuzi faroklámák úgy elkezdtek óbégatni mint a fába szorult féreg, hogy milyen idióta a tojó, meg hogy mekkora lúzerek hogy nem képesek ezzel a „remek” motorfajtával megbírkózni. Aki értett a kérdéshez, annak már jóval ezt megelőzően is nyilvánvaló volt, hogy a koromdízelt kizárólag a legprimitívebb agymosott masszának szánja a többi gyártó, azoknak a fehérjehalmazoknak akiknek szinte bármilyen ökörséget le lehet nyomni a torkán.
Ha brutálisan lassan is, de csak feleszmélnek a koromdízelfüstben fuldokló európaiak is, a dízelbuzik meg szokás szerint pofára esnek, nekik ez jár. 😉
Ez a TC-s hir komolyan hangzik.
Akkor lehet azert nyugdijazta a Renault a 2.0Dci-t, mert kesobbre tarogatja a legnagyobb, legdragabb modellekbe?
Most meg mindenkit probalnak raszoktatni a kisebb motorokra a nagy meg lesz az igazi presztizs.?
„melyik benzinesben van annyiért porlasztó”
A közvetlen befecskendezéses benzinesekben nagyságrendileg egy árban van a dízelekkel, ja és dpf is van már némelyikben, amiben nincs az meg ugyanúgy szennyez mint az dízelek (nanorészecskékkel) a VW éppen most jelentette be hogy tesz a TFSIkbe is.
ttp://www.volkswagenag.com/content/vwcorp/info_center/en/news/2016/08/particulate_filter_for_petrol_engines.html
Niem döcögtem sem Trafficcal sem Partnerrel, a szomszédnak van új korától és a cégnek ahol dolgozik van 11 db és vannak Sprinterek és Vitok is, a legtöbb 80:20 autopálya/város aránnyal megy és 650e km alatt nem szokott gond lenni a befecskendezővel, de általában a motor hamarabb hagyja el magát (Kb. 800E Km) el mint a befecskendező rendszer.
” A finomítóban döntik el, hogy mit finomítsanak benzint vagy gázolajat, egyik sem a másik mellékterméke, ez nagy tévedés!”
Persze, ahogy Móricka elképzeli 😉
Tanulj: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011_0025_kor_3/ch04.html
Bocsáss meg, igazad van, téged kifelejtettelek. De attól tartok, még így sem teljes a lista:)
Engem miért hagytál ki?
Ez megvan-e, nagyokosok?:)
[url]http://totalcar.hu/magazin/hirek/2016/09/08/hamarosan_vege_a_dizel-korszaknak_a_renaultnal/[/url]
Hiába erőlködtök, affelé tendál a dolog, hogy nekem lesz igazam, ill. s3000-nek és Vascsinak:)
okos bélus. figyu, melyik benzinesben van annyiért porlasztó, mint dízelbe (beugratós kérdés). ?
melyik benzinesbe van 1-1.5 millióért dpf? meséld már el pls. vagy talán te is hülyeségekkel operálsz? mert nagyon úgy tűnik, legalábbis szgk szempontból. most az, hogy te a gyenge trafikkal meg partnerrel eldöcögtél 500-at komolyabb hiba nélkül, ez egyértelmű, ebben a részben nyilván igazad van.
de ha nem tudod mi a különbség egy 200-300 lovas városi szgk dízel és egy 90-110 lovas pályázó/főutazó dízel kisteher között terhelésre és használati szokásra, attól még a tények tények maradnak.
…..az a 10 millió 100 akart lenni 🙂
Néha én is megnézem ingatlanos oldalakon, hogy milyen házak vannak 10 millió fölött, biztos mások is megnézik ……. mégis kevesen vesznek. Szóval az, hogy ki mit néz meg nem jelent semmit, a valós eladási adatokkal érdemes csak foglalkozni.
Az biztos, hogy bizonyos méret és/vagy évi 25-30 ezer vagy annál is több km megtételéhez ajánlatos dízelt venni. Én azt figyeltem meg a környezetemben, hogy aki nagy és drága kocsit vesz, akkor is dízelt vesz, ha simán megtehetné, hogy benzinest vegyen. Pl. én egy 5-ös BMW esetében lehet elcsábulnék egy 535i irányába, a 6 hengeres benzinesnek mégiscsak gyönyörű a hangja. De valamennyi ismerősnél, aki 5-öst vett 525d vagy 530d lett a befutó, sehol egyetlen benzines.
A benzinesek azért is futottak fel, mert a turbo motorok jobban mennek, jobb őket vezetni, cserében takarékosabbak. Pl. ha nézünk egy Skoda Octaviat – amiből azért sok szaladgál – korábban volt az 1.6-os szívó benzines, ami nem volt versenyautó, a nagyon 1.8-as vagy 2 literes motorok meg drágák voltak és sokat fogyasztottak. Mindenki a dízelt vette. Ma meg az 1.4 TSI-vel egész dinamikusan lehet haladni és a fogyasztása is vállalható, sőt az 1.2 TSI is egész élhető. De pl. a flottában szintén népszerű Focus már az 1 literes Ecoboost-tal is jól megy, az 1.5-össel meg kész „versenyautó”.
Szóval sok tényező van, de kell a benzines is és a dízel is.
Egy fokkal könnyebben kezelhető a benzin és annak az égéstermékei, de az sem szent. A nagy és nehéz autókba jobb választás a dízel motor környezetvédelmi szempontból is. Benzinből sokkal többet fogyasztana, így a károsanyag is jóval több lenne. Gondolok itt kisebb-nagyobb teherautókra, kamionokra, erő-és munkagépekre, de akár az „igazi” terepjárókra is! A többi járműbe ellenben környezetkímélőbb egy korszerű benzinmotor. A finomítóban döntik el, hogy mit finomítsanak benzint vagy gázolajat, egyik sem a másik mellékterméke, ez nagy tévedés!
Ez részben az olcsó benzin, részben a hülyeségeket kommunikáló autós újságírók miatt van így akik folyamatosan nyomják, hogy a modern dízel, részecskeszűrő, kettős tömegű, nagynyomású, turbo elromlásáról szóló sületlenségeiket, pedi azek többnyire a modern benzines autókban is megtalálhatóak.
Én mint felhasználó több millió kilométeres -többnyire újonnan vett- autókkal való tapasztalatom során nem igazán találkoztam ilyennel. Persze 5-600 ezer kilométert elhagyva hébe-hóba előfordul, de semmiképpen sem rendszerszintű a probléma. Amit meg megspórolok a dízel autóval 5-600 ezer km alatt (10-15 Ft/km) abból egy új autót is lehet venni.
A legdrágább hiba a nagynyomásu rendszer hibája, de ilyennel csak 650.000 km után találkoztunk. A porlasztó csúcsok cseréje tetemes költség, de a felújított is elmegy még 350.000 km-t és a 4 csúcs cseréje pl Renault Traffic 1.9dci-hez 120.000 Ft alatt volt.
Persze ha benzint tankol az ember akkor lehet hogy beleszalad a 2 millióba is ha márkaszervizben javíttatja. Az újságírók ha megkérdezik a szervizeket akkor rossz irányba mennek, ugyanis a szervizekbe hogy-hogy nem leginkább problémás autók vannak, mint mindenhol a világban.
A dízel meg fog maradni mindenképp akár tetszik, akár nem, mivel a benzin finomításánál mindenképpen keletkezik gázolaj is. Kiönteni nem fogják, fizetőképes kereslet viszont van rá, ENNYI!
Mindez EU-s, kormányzati intézkedések nélkül (vagyis inkább a dízel javára történtek lépések).
Mindenesetre egy csomó, büdös, környezetet még jobban szennyező dízel itt marad az útjainkon. Az EU-nak az üzemanyagok áraiban a környezetszennyezést + energiatartalmat érvényesíteni kellene. Nem most, hanem már vagy 15 éve és nem lenne ez a rossz helyzet.
Árak: CNG nagyon le, LPG le, benzin marad, gázolaj fel.
Van értelme? „Napjaink dízelmotorjainak egyik mumusa a részecskeszűrő, ami csak hosszabb távú autózásoknál tud regenerálni” Nincs. Vagy amit, vagy regenerálódni. Ez iskolai fogalmazásnak is egyes.
Sajnos a használt elektromosoknál, hibrideknél, gond és nagy költség lehet az akku. Egyelőre maradok a gázos autómnál.
Mondjuk keresni azt lehet 🙂
Attól még nem jelenti azt, hogy lesz is használtan…
Where are you, Mr. Green?:)