Nehezen indult az első elektromos Alfa Romeo élete, hiszen a típus nem várt helyről kapott támadást a világpremierje után. Az eredetileg Milano néven bemutatott crossover elnevezését az olasz kormány vétózta meg, mondván olyan típus nem viselheti a város nevét, amely az országon kívül születik. A márka nem bocsátkozott jogi hercehurcákba, helyette átkeresztelték Juniorra. Bár az aktuális palettába így kevésbé illeszkedik a név, valójában nagyon is kötődik az Alfa történelméhez, hiszen már az 1960-70-es években is hivatkoztak így Alfákra. Persze a név nem feltétlenül tartozik a fő szempontok közé autóvásárlásnál, szóval nézzük a tényleges produktumot.
A Lengyelországban gyártott crossover külleme több szempontból is szakít a hagyományos Alfa Romeo megjelenéssel. A frontrészen a rendszám középen látható a korábbi, oldalra eltolt megoldás helyett. Emellett a Scudetto is némiképp progresszívebb dizájnt kapott, sőt, felszereltségi szinttől függően kétféle grafikával késztik.
Elöl és hátul is három részre osztott menetfények díszitik a crossovert, az összkép letisztult, a csomagtér-ajtón és az első sárvédő íveken találkozni csak feliratokkal. Előbbi a márkajelzés, míg utóbbi a felszereltségi szintet jelöli. A Junior egyébként 4,17 méter hosszú, minimum 1,51 méter magas, 1,78 méter széles, a tengelytávja pedig 2,56 méter.
Az utastér hiába próbál "alfás" lenni, nem nehéz kitalálni melyik konszern portékája a Junior. A digitális műszeregység és a multimédiás érintőképernyő egyaránt 10,25 colos. Ám ha ez még nem is lenne elég árulkodó, a két ülés között található konzol mindenképp az. Itt található az indítógomb, az irányváltó, az üzemmódválasztó, valamint a rögzítőfék, méghozzá a klasszikus Stellantis kiosztásban. Apróság, de hangulatos a telefontöltő padjára nyomott kígyó motívum, illetve a szellőzőrostélyokon világító embléma is.
A hazai bemutatón egy Speciale felszereltségi szintű példányt hoztunk el, amely a kínálat közepén helyezkedik el. Ezt a 136 lóerős lágy hibrid hajtáslánc mozgatja, amelynek szívét 1,2 literes, háromhengeres motor adja. Erről már most elmondható annyi, hogy a budapesti forgalomban kellemes volt közlekedni vele. A botrányos minőségű utakon a fuómű is jól vizsgázott. A Speciale csomaghoz járó ülések kifejezetten kényelmesek, az oldaltartásuk megfelelő, és a párnázottságukra sem lehet panasz.
A Junior legvadabb változata a tisztán elektromos, 280 lóerős Veloce kivitel. Ebbe már nagybetűs kagylóülések kerülnek, a teljesítményt pedig kizárólag az első kerekeken át küldi az aszfaltra a hajtáslánc. A hazai képviselet elmondása szerint az első Veloce példányok még az idei év első felében megérkeznek Magyarországra. A kínálat ősszel válik teljessé, ekkor jönnek ugyanis az összkerékhajtású modellek, a Q4 viszont csak benzinmotorral kérhető.
A Juniort kétségtelen, hogy elsősorban az érzelmek és "alfás" életérzés adhatja majd el. Ezzel természetesen a marketingesek is tisztában vannak, legalábbis a reklámfilm mindenképpen erre utal. A főszerepben a nagy sikerű spanyol sorozat, A nagy pénzrablás egyik közönségkedvence, Pedro Alonso, aki Berlin karakterét formálta meg a produkcióban, a rajongók pedig annyira megszerették, hogy azóta saját sorozatot is kapott. De hogy pontosan milyen szerepet is osztottak Alonsóra a kisfilmben, azt már nem árulom el, a videót a bekezdés alatt tudjátok megnézni.
Na, de mennyit is kérnek itthon az Alfa Romeo Juniorért? A januári árlista szerint a belépő szintű Core csomaggal, illetve az 1,2-es benzinmotorral 11 479 000 forintról indul a crossover ára, ám most a bevezető kampányban ehhez 10 999 000 forintért is hozzá lehet jutni. A Speciale ugyancsak belső égésű motorral minimum 12 279 000 forint, míg az összkerékmeghajtású Q4 indulóára 13 979 000 forint. A Core és a Speciale elérhető villanyhajtással is, mindkettő 156 lóerős teljesítménnyel, előbbiért legalábbi 15 490 000, míg utóbbiért 16 290 000 forintot kell letenni az asztalra. Az abszolút csúcs, a Veloce konfigurációja 18 990 000 forintról indulhat.
