Már eldöntött: Norvégia leszámol a belsőégésű motorokkal

Norvégiában 2025-től csak villanyautót lehet eladni

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

A stratégiai célból most már állítólag döntés született. A villanyautózásban élen járó Norvégia már nem sokáig enged egyebet forgalomba helyezni.


Míg bő két hónappal ezelőtt még csak a norvég közlekedési stratégiában szerepelt a belsőégésű motoros autók forgalomba helyezésének 2025-től várható tiltása, most már állítólag a helyi pártok többsége is megállapodott arról, hogy ez így kell legyen. Mióta a norvégok felvetették, a hollandok is kifejezték egyetértésüket, de törvény azért még sehol sem született a témában.
Hirdetés

Bár Norvégia olajexportőr, jelenleg ott adják az újautó-eladások legnagyobb részét a villanyautók - köszönhetően az állami ösztönzőknek. Nem mellesleg Norvégiában nem csak helyi, hanem rendszerszinten is emissziómentesnek tekinthetők a villanyautók, mind szél-, mind pedig vízerőművük is bőséggel van. Talán nem meglepő, hogy a norvég Dagens Naeringsliv által megírt információt Elon Musk, a Tesla Motors elnöke és alapítója is üdvözölte.
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2017.10.28. at 04:40
    Permalink

    1: Attól, mert valamit olcsón termelnek, bármennyiért el lehet adni. A fizetések is magasak Norvégiában, lakást bérelni is magas Norvégiában, sőt, az adók is magasak. Pont a villamos energia ára lenne alacsony?
    2: A személyeskedős stílusodból. Kettőnk közül én nem minősítelek, meghagyom neked ezt az örömöt. Sok dolgot tesztelnek rengeteg helyen, előfordul, hogy zsákutca lesz. Alapvető fizikai ismereteim alapján elektromos energiából lehet vizet bontani (főleg ott nem bonyolult, ahol sok, felesleges energia áll rendelkezdésre), de ez még persze nem azt jelenti, hogy a termelt hidrogént könnyű és persze olcsó lenne tárolni. Valamiért ők mégis próbálkoznak vele, lehet türelmesek hozzám hasonlóan?
    3: Úgy jött ide, hogy eredetileg te feltételezted azt, hogy a sok elektromos töltőoszloppal súlyos problémát fog okozni. Azt persze még mindig nem írtad le, mifélék ezek a problémák.

    A francia energiahelyzettel kapcsolatban semmi újat nem mondtál, de köszönöm. Nem szeretnék atomellenes lenni, de erről kérdezd meg a franciákat is, mennyire örülnek annak, hogy a felesleget kénytelenek olcsón eladnia, vagy hogy mennyire tiltakoznak az ellen, hogy szélerőműveket telepítsenek az országban.

  • 2017.10.28. at 04:40
    Permalink

    1. Eddig is értettem, Te vagy az aki még most sem érti hogy amit ír az nem igaz. Ha igaz lenne, Norvégiában lenne a legolcsóbb az áram, de nem az, még véletlenül sem.
    2. Tipikusan nagyon buta és nagyon hibás gondolkodás (azazhogy inkább a gondolkodás teljes és tökéletes hiánya). Honnan veszed, hogy a balkánon vagyok egy fotelben? Amúgy még ha a balkáni fotelemből is mondanám amit mondok szerinted az dönti el valaminek az igazságtartalmát hogy ki milyen földrajzi helyen levő ülőalkalmatosságból mondja? Ha igen akkor nincs több kérsédem, bányász békákra már nem pazarlom az időmet.
    Szóval 2004 óta tesztelik? Hű b+ ez aztán nagy “érv”, tipikusan a az abszolút kibic vérpistik szoktak ezzel jönni. Ha a leghalványabb közöd lenne a kérdéshez – mint ahogyan teljesen nyilvánvalóan kiderült, hogy nincs -, akkor tudhatnád, hogy a világ számos helyén már 50 éve “tesztelik” ezt a totális zsákutcát, ennek ellenére az abszolút tudatlan kibicek hülyítésén kívül nem sokra jutottak vele. Sőt, az elkövetkező kb. 20 milliárd évben nem is fognak, de ennek megértéséhez alapvető fizikai ismeretekkel kellene rendelkezned ami viszont láthatóan nincs, úgyhogy én csak további sok türelmet kívánok neked a hidrogénes hülyeség kivárásához. 😉
    3. Nem, nincs minden második sarkon benzinkút, sőt még szinte minden másodikon sincs. Annál sokkal-de-sokkal kevesebb van, ennek ellenére nagyon komoly környezeti ártalmat okoztak eddig is.
    De hogy ez hogy jön ide azt nem tudom, mert eddig töltőoszlopokról volt szó. Te saját magad egyáltalán érted mit mondasz?

    Nem, nem tudom becsukni, mert amekkora baromságot leírtál és még ki is fejtetted azon csak tátott szájjal tudok ámulni. Pont Franciaországgal jönni példának az abszolút tökönlövés kategóriája tekintve hogy ott a villamosenergiatermelés jó 70%-a atomerőművekből jön, úgyhogy ez az az eset amikor se globálisan se lokálisan sincs szennyezés, Ha éppen fosszilis alapú hőerőmű áramát adnák el, akkor is hülyeséget mondtál mert súlyosan nem érted és összekevered a lokális szennyezés fogalmát az energiafelhasználás helyén történő szennyezés fogalmával.
    Mondom én, csak az ismereteiddel meg a gondolkodásoddal vannak nagyon súlyos problémák. Leülhetsz, elégtelen.

  • 2017.10.28. at 04:40
    Permalink

    A cikkbol: “a belsőégésű motoros autók forgalomba helyezésének 2025-től várható tiltása”
    Ez nalam azt jelenti hogy 2025-tol nem lehet forgalomba helyezni belsoegesu motort, arrol nem szol a hir hogy bedarlajak a belsoegesu motorokat 2025-ben Norvegiaban. Azokat lehet majd meg hasznalni amig el nem rohadnak, a dolgok jelenlegi allasa szerint.

  • 2017.10.28. at 04:40
    Permalink

    1: sehol sem írtam, hogy ingyen van az áram. De hogy te is megértsd, egyszer felépítenek egy erőművet (ha megnézed a térképet, nem nehéz folyókat találni Norvégiában), majd onnantól kezdve a kezdeti költségek töredékéért kell üzemeltetni. Az ott termelt áram “szinte” ingyen van onnantól fogva.
    2: örülök, hogy te eldöntöd innen a balkánról a foteledből hogy a norvégok hülyék, ellenben ők mégis 2004 óta tesztelik. HyNor és HyOp. Németországban pár éven belül is épül majd néhány kút, biztos mindenki hülye 🙂
    3: most szinte minden második sarkon van egy benzinkút, miféle súlyos problémát okoznak nekünk? nálad ezekszerint már okoztak, ne menj többet a közelükbe

    A nyitott szádra reagálva: Úgy, hogy az áramot vásárolják. Franciaország rengeteg elektromos energiát exportál, amit más országok megvásárolnak, így lokálisan nem kell a szennyező erőműveiket üzemeltetni, de attól még nem mentesülnek pl a globális felmelegedés áldásaiból. Mostmár becsukhatod.

  • 2017.10.28. at 04:40
    Permalink

    Azért itt nem trolibuszokról van szó 🙂

    És az infrastruktúra elég kiépített lehet a Norvégoknál.

    Valai egyszer azt magyarázta hogy ott kitelepítik a7z állami intézményeket a “pusztába”, hogy egyenletesebb legyen a népsűrűség (talán megbillent a félsziget? 😛 ).

    Akárhogy is a Norvégok lennének az utolsó tippem arra, hogy ezt kivitelezzék. ideg, nagy távolságok, saját olaj…

    Ha ők megvalósítják akkor nem marad senkinek kifogása rá hogy kimaradjon ebből…

  • 2017.10.28. at 04:40
    Permalink

    [i]“A töltők kiépítése pontosan ugyanannyiba kerül ha a föld alatt vagy ha máshol mennek”[/i]
    Kiszámolta bazeg. Fillérre.
    hhudekib.tbutaegyalak

  • 2017.10.28. at 04:40
    Permalink

    Elektroidiótánk figyelmébe ajánlom, hogy a lengőkábelek, illetve földkábelek telepítési költségei k.ra nem azonosak. Tehát nem pár méter madzagról beszélünk farok, hanem olyan pénzekről, ameddig te el se tudsz számolni. És ez a b.m szabadlábon van, vezetőszár, kényszerzubbony, szájpecek nélkül.

  • 2017.10.28. at 04:40
    Permalink

    Nem ide kapcsolódik, de ha odaírom ahol vitázunk akkor valszeg sosem olvasod el. Nem is akarom folytatni a vitát. Mindössze megjegeztem. annyi azért vigasztal, hogy nem divat haverok között megszavaztatni és 30 évre titkosítani.

    És van lehetőség időben korrigálni.

  • 2017.10.28. at 04:40
    Permalink

    A töltők kiépítése pontosan ugyanannyiba kerül ha a föld alatt vagy ha máshol mennek a vezetékek mert a töltő árának nem része a betáplálás biztosítása csak maga a szerkezet meg a telepítés de mindegyik független attól hogy hol mennek a vezetékek.
    Az igaz ugyan, hogy ha az oszlopról jön a betáplálása akkor néhány méterrel több vezeték kellhet mintha földkébelről de ezt teljesen lényegtelen mert mind időben mind árban elhanyagolható a plusz ráfordítás – már ha egyáltalán van plusz ráfordítás, mert még egy töltőt sem láttam amit nem földkábelből tápláltak volna, úgyhogy tök mindegy a gerincvezeték hol megy az utolsó néhány tucat méter ígyis-úgyis földkábel lesz -.

  • 2017.10.28. at 04:40
    Permalink

    Abbol a szempontbol van, hogy penzbe kerul a toltok kiepitese. Ugye aram kell minden egyes darabhoz. Minnel tavolabb van a tolto az elektromos halozattol, annal tobb anyagot kell raforditani annal tobbe fog kerulni. Es idoben is tovabb fog tartani. Ha jol emlekszem 2025-ot tuztek ki celnak igy elso nekifutasra. Ugye a mai tisztan elektromos meghajtasu autok max kb. 400km tudnak lefedni egy toltessel a legjobb esetben. Ha nem akarsz egy lemerult autoparkolot latni az utak menten, -amire Norvegiaban nincs lehetoseg sem, mert a legtobb ut 1×1 savos leallo nelkul, helyhiany miatt,- akkor meg kisebb tavolsaggal kell szamolni hogy biztosra menjenek toltoallomasok telepitese szempontjabol.
    Es akkor itt van meg az a problem hogy Norvegia hoszabb orszag mint Francia es Nemetorszag egyuttveve.
    Szoval nem kis projektrol van szo, eleg rovid hataridovel.
    Amire ra akartam vilagitani hogy ehhez adott lehet a mar meglevo jelenlegi elektromos halozatuk, amik sok helyrol kisebb viztarozokbol, stb, betaplalnak.
    Az alapjuk megvan hozza ezert is lehet ilyen rovid a hatarido. Szerintem.

  • 2017.10.28. at 04:40
    Permalink

    1. Attól, hogy vízerőműből jön az áram az még nem lesz ingyen.
    2. Hülyék lesznek vízbontással elpazarolni az áramukat olyan hülyeségre amit aztán se tárolni se szállítani nem tudnak, arról nem is beszélve hogy szinte semmilyen gép sem megy hidrogénnel.
    3. Attól, hogy minden sarokra raknának töltőt nem csak hogy nem lenne a oldva a kérdés, ellenben nagyon súlyos problémát okoznának maguknak.

    [i]“hogy lokálisan nem szennyeznek semmit, globális mértékben nagyon kissé hat a környezetre, ebből a körből viszont akármit csinálnak, nem tudják magukat kivonni”[/i]

    Miért, szerinted lehet csak globálisan szennyezni úgy, hogy közben lokálisan nem? :O
    Amúgy gondolkodásból meg magyarból hányszor buktál? 😉

  • 2017.10.28. at 04:40
    Permalink

    Az ég egy adta világon semmi köze sincs annak hogy hol mennek a vezetékek ahhoz, hogy mennyire egyszerű vagy bonyolult a töltőoszlopok telepítése. Vagy szerinted azokban az országokban ahol a magasban mennek a vezetékek azért van ez így mert abban a magasságban vannak a fogyasztók is? 🙂

  • 2017.10.28. at 04:40
    Permalink

    Norvégia a vízerőművek miatt könnyű helyzetben van, szinte “ingyen” van a villamos áram, ezért 1: van azzal vizet bontanak és hidrogénnel járatják a gépeket 2: minden sarokra raknak egy töltőt és meg van oldva a kérdés.

    Az ötletük üdvözlendő, csak sajnos az, hogy lokálisan nem szennyeznek semmit, globális mértékben nagyon kissé hat a környezetre, ebből a körből viszont akármit csinálnak, nem tudják magukat kivonni.

  • 2017.10.28. at 04:40
    Permalink

    Norvegiarol azt tudni kell hogy az elektromos vezetekeket nem a magasban viszik hanem a fold alatt. Igy nem latni tavvezetekeket sehol sem. Namarmost ha a kabelek a fold alattt futnak akkor anniyra nem lehet bonyolult a megfelelo toltoallomasok kiepitese, ezen vezetekek felhasznalasaval. Tehat az alapok adottak.
    Osloban vannak toltoallomasok ezt kell kiboviteni. Az emberek ingaznak ott is munkaba jarashoz, kisebb tavokat ezekkel az autokkal mar napi szinten le tudnak fedni. Tehat a fovarosi e-kozlekedest kibovithetik nagyobb tavolsagura. Persze a hoszabb tavokkal gond lehet.
    Mindenesetre erdekesen hangzik.

  • 2017.10.28. at 04:40
    Permalink

    Azért lássuk be ma még közel sem lehet kiváltani az elektromos autókkal a hagyományos belsőégésűeket. Ezek tekintetében meg kicsit elhamarkodottnak tűnik a törvény. Mert senki sem garantálja, hogy ezek 2025-re teljes mértékben egyenértékűek lesznek velük. Szerintem ezt kicsit elkapkodták. Ha valóban alternatívaként lehetne tekinteni rá akkor megérteném.

Vélemény, hozzászólás?