Már a terepen is letépheti a fejedet az elektromos Porsche

Nyugalom, a villanyautózás is lehet élménydús! Porsche Taycan Cross Turismo menetpróba

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Nagyon tudja a Porsche, hogy mit csinál. Eleve egy sikeres villanyautót építettek a Taycan által, most pedig elkészült annak terepkombi-kupé változata, a Cross Turismo.

Sikeres a Taycan, hiszen a tavaly érkezett tisztán elektromos Porsche globálisan csaknem 20 ezer példányban fogyott - közel olyan mennyiségben, mint az ikonikus 911-es. Az elektromos autók eladásai ráadásul mindennél jobban nőnek. Olyannyira, hogy idén már az első félév is a tavalyi év egészéhez hasonló Taycan-keresletet hozott, így aztán csöppet sem meglepő, hogy

a Porsche azzal számol, hogy 2025-re eladásainak felét fogják adni a konnektoros modellek.

Most az épp nemrégiben frissített, szoftveresen növelt hatótávú Taycant ízelítőként, majd a vadonatúj Cross Turismo terepkombi-kupét, vagy talán inkább kupé crossovert már terepen is, ráadásul Turbo S csúcsverziójával is vezethettük Csehországban. Utóbbi alighanem a villanyautók mai csúcsa, persze csöppet sem olcsón, az általa nyújtott élmény tehát logikusan letaglózó volt.
Porsche Taycan Cross Turismo méretek
Hosszúság [mm] Szélesség [mm] Magasság [mm] Tengelytáv [mm] Csomagtér [l]
4974 1967 1409 2904 446-1212
Hirdetés

A Taycan eddig sem volt egy kicsi vagy szerény autó, de a Cross Turismo még a limuzinra is rátesz, bár csak 1,1 centivel hosszabb, s mindössze 0,1 centivel szélesebb, magassága pedig 3,1 centivel nagyobb, érezhetően drabálisabb megjelenésű. Márpedig a vevőknek épp ez kell, az eladások több mint harmadát a szabadidő-autók adják. Szóval a Porsche fogta a kupélimuzint, kicsit megemelte, körbeműanyagozta, és már meg is van a minden mai elvárásnak megfelelő álomautó. A Taycan Cross Turismo tisztán elektromos, emelt hasmagasságú, mesés menetdinamikát adó és persze Porsche. Míg a kupélimuzin esetén a C-oszlop is, itt inkább csak a sárvédők a 911-est idézők, de hátul a LED-es lámpák összekötése azért szintén azonnal azonosítja a márkát.
Hirdetés
Míg a Taycan alapverziója csak hátul hajt, a Cross Turismo mindenképp első-hátsó villanymotoros, s a nagyobbik 93,4 kWh-s (Performance) akkumulátorral szerelt, amivel verziótól, de leginkább a vezetési módtól függően 388-456 kilométeres hatótávot ígér (a belépő adja a legjobbat). Egyébiránt a Taycan 4 Cross Turismo ugyanazt a 380 lóerős állandó, 476 lóerős átmeneti csúcsteljesítményt adja, amit a belépő Taycan, a 4S verziók már 490/571 lóerőt tudnak, s ott van még a "Turbo" 625-680 lóerővel és a Turbo S, 625-761 lóerővel. Utóbbival a sima Taycan 2,8, a Cross Turismo 2,9 másodperces 0-100-as sprintet tud. Csak az utóbbit próbáltam, talán szerencsére. Gyomorszorító és az agyunkat hátra hagyó élmény volt ugyanis már ez is. Itt az alapverzió, az előtte vezetett Taycan 4 Cross Turismo is 5,1 másodperces 100-as sprintet tud, végsebessége 220 km/óránál korlátozott. Érzésre csak azért, hogy legyen miért megvenni az erősebb verziókat, hiszen 100, de még 130 km/óra fölött is olyan a gyorsítás, hogy annál jobbat aligha kívánhatnák. Vicces, hogy a Porsche villanyautójánál is a Turbo jelöléssel illeti a csúcsverziót, pontosabban Turbo S-sel, s a rövidebb ideig lehívható csúcsteljesítményre is azt mondja "túltöltéssel". Voltaképp igaz, csak itt nem a turbó által töltik túl a motort, hanem árammal. Az is megmaradt a hagyományos autóktól, hogy a csúcsteljesítményhez hang dukál. A kormánykerékre helyezett körkapcsolót Sport Plusba tekerve olyan - generált motorhangot - kapunk, ami leginkább a szovjet trolibuszokat idézi. Az is viszonylag jól gyorsult, a Taycan viszont pláne. Normal vagy Range módban, ahol egyébként menüből 90-140 km/óra között szabályozható a végsebesség, egy meglepően kellemes utazóautót kapunk a Taycanból. Sport Plusba tekerve pedig egy olyan fenevadat, ami nem is érezteti 2 tonna feletti saját, de már két utassal is 2,5 tonnás össztömegét, ami tapad a kanyarban, és persze úgy lő ki onnan, mint nagyjából semmi más.
Hirdetés
Megfelelő alapok
Nagyjából alaptörvénynek tartom, hogy a legjobban minden modellel akkor járunk, ha az alapverziót kérjük. Így van ez a Taycan Cross Turismo esetén is. Hiszen a forma adott, ahogyan a meglepően jó, az alacsony fogyasztásnak és a szerény zajszintnek megágyazó 0,26-os alaktényező is. Már ez is 290 kW-os visszatöltésre képes, ami ugyancsak a hatékonyságot célozza, ha pedig hajtani kell, akár 350 kW-os is lead, elöl-hátul. A hajtáslánc érdekessége, hogy a hátsó villanymotor egy kétfokozatú váltón keresztül hajt. Az első, rövidebb fokozatot relatív sokáig használja, 0-100-as sprint így "egyesben" megvan, lórugásszerűen, a második fokozat pedig az első motoréval megegyező lassító áttétel, ami a takarékosabb üzemet szolgálja. Normal és Range módban már alapból "kettesből" indul a Taycan. Menetmódfüggő természetesen a "gázpedál" érzékenysége és az is, hogy annak elengedésére mennyire legyen erős a visszatermelés által a lassító-hatás, de a fékpedálra lépve is először a villanymotorok gerjesztésével lassul a Taycan, így a hagyományos hajtásláncú modelleknél hővé váló mozgási energia visszatöltődik az akkumulátorba. Alapáron légrugós, változtatható hasmagasságot adó a zömében alumíniumból épülő futómű. Normál esetben 2 centivel jelentősebb a Cross Turismo hasmagassága, mint az alap Taycané, a Gravel terepmódot választva ehhez képest 1 centivel emeli meg magát. Tesla mintára a navigáció mentheti, hogy hol kell automatikusan emelni a futóművön. A 120 km/órás tempót elérve automatikusan visszaengedi a karosszériát a futómű, amit érdemes fejben tartani, ugyanis a Taycannal földúton sem nehéz akár néhány másodperc alatt elérni ezt a tempót. Ez az autó (is) a száguldásról szól, akár terepen is, ám mindenképp emissziómentesen. Nem feltétlen csak helyi szinten emissziómentesen, hiszen a Porsche több ezer európai töltőpontot adó saját rendszere megújuló energiát használ, ahogyan a gyártás is. A Taycan óriási dobása, hogy viszonylag büntetlenül lehet vele élményautózni, a Cross Turismóval akár terepen is. Otthoni (fali töltőn) egy éjszaka alatt simán megvan a 0-100%-os töltés az alapáras 11 kW-os AC töltővel is, de opcióként 22 kW-os is elérhető. Az akár 150 kW-os DC villámtöltés pedig akár 5 percenként 100 kilométernyi hatótávot tud betölteni. Európában már most is több mint 10 ezer legalább 50 kW-os DC villámtöltőhöz ad hozzáférést a Porsche Charging Service. Hogy ez mit jelent? Azt, hogy nem kell telefonos applikációkkal vacakolni, az Porsche RFID kártyáját csippantva indul a töltés, megy a számla, de ennél is tovább mennek: a plug&charge rendszer az autó önálló azonosítását adja majd, hogy a kártyát se kelljen elővenni. Egy megfelelő sebességű (például Ionity töltőn) nemigen kell több időt eltölteni, mint amennyit 300 kilométernyi vezetés után amúgy is szeretne eltölteni az input, output kérdésekkel az ember, pláne, ha gyerekekkel utazik. A villanyautónak pedig van még egy óriási előnye, akkor is tud töltődni, amikor mi szórakozunk, alszunk, netán ebédelünk, ugyanez a többiről nem mondható el. De a Porsche még ad ehhez néhány dolgot, kiváló anyagminőséget és összeszereltséget, nagyon komoly vezetési élményt, ráadásul egész jó használhatósággal. A csaknem 5 méter hosszú Taycan az opciós összkerékkormányzással meglepően fordulékony, a Cross Turismo 47 mm-rel nagyobb hátsó belmagasságával és jobban pakolható, 39 literrel öblösebb, 446-1212 literes csomagterével (aminek aljába még töltőkábel-rekesz is került), valamint a 84 literes puttonyával jól kihasználható. És persze valódi Porsche, 16,8 colos digitális, a kormánykeréknél jóval nagyobb, általa mégis sok információt kitakaró műszerblokkja és bal oldali motorindító-gombja is szigorúan őrzött hagyomány. Ez jó hír a márka fanatikusainak, akiket ugyanúgy meggyőzhet a Porsche, mint az új vevőket is. A hazaiak számára ugyanakkor van egy rossz hírünk, míg Németországban 95 658 euróról (33,2 millió forint), nálunk 102 089 euróról (35,4 millió forint) indul a Cross Turismo. Persze ez csak a belépő, még a vezetett alapverzió is 130 ezer eurós (45 millió forintos) volt, míg a Turbo S a 187 ezer eurós alapára helyett már 211 ezer euró fölé, azaz bő 73 millió forintra volt extrázva. Egyébként nem alaptalanul, tényleg benne van a tudás, a minőség és a márka varázsa. Nincs olyan konkurens, amelyik egyszerre adna ilyen futóművet, sportautós vezethetőséget és teljes értékű használhatóságot. Naná, hogy meg is kérik az árát.
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Vélemény, hozzászólás?