Magának termeli az áramot – íme az üzemanyagcellás Toyota Mirai
A jövőt vezettük - Toyota Mirai menetpróba
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
A Toyota Mirai nem a vízből veszi ki az oxigént, hanem épp ellenkezőleg: vizet termel, meg mellette a villanymotorját tápláló áramot is.
LED menetfény és LED fényszórók a jellegzetesen toyotás orron. Amennyire furcsa és kérdőjeles szépségű volt a gyári fotókon a Mirai, olyannyira dögös és letaglózó személyesen. Kerekei 17 colos könnyűfémek
Közel 20 esztendeje, hogy megjelent az első, még négyajtós szedán Toyota Prius, ami hasonlóan különlegesnek számított, mint ma az üzemanyagcellás Toyota Mirai.
A Prius élen járót, a Mirai jövőt jelent.
| Hosszúság | Szélesség [mm] | Magasság [mm] | Tengelytáv [mm] | Csomagtér [l] |
| 4890 | 1815 | 1535 | 2780 | 361 |
Ötajtósnak tűnik, de valójában limuzin, biztosak lehetünk ugyanakkor abban, hogy fog még hozni ennél praktikusabb, még tágasabb üzemanyacellás autót is a Toyota
Oké, bárki azért nem veheti meg, itthon például még hír sincs arról, hogy mikor fogják, fogják-e árulni, hiszen egyelőre egyetlen hidrogén töltőállomás sincs hozzá. Tavaly szeptember óta azonban Angliában, Dániában és Németországban már Európában is kapható, nettó ára 66 ezer euró, ami mintegy 25 millió forintos bruttó árat jelent, persze lehetséges, hogy be tudnák lőni a 23,99 milliós szintet is, hátha úgy jobban hangzik. Míg azonban nálunk még beláthatatlanul távoli a Mirai forgalmazása, a régiós menetpróbának otthont adó Lengyelországban már megvan a piaci bevezetés tervezett dátuma, ami már a jövő év. Addig állítólag két töltőállomás is lesz: Varósban és Poznanban is, amivel a miénknél jóval nagyobb országban is egészen jó lesz a lefedettség, ugyanis a Mirai hatótávja 500-700 kilométer körüli. Talán utóbbinak is köszönhető, hogy bár az első évben mindössze 400 példány eladásával számolt a Toyota, már több mint 1500 megrendelést kapott.
A háromrétegű, még fegyverlövésnek is ellenálló hidrogéntartályokat 3 perc alatt tölthetjük fel - ha van megfelelő infrastruktúra. A mindössze 5 kilogrammnyi, 700 bar nyomáson tárolt hajtóanyaggal 500-700 kilométeres hatótávot kapunk
Olyan használhatóságot ad ugyanis a zéróemissziós Mirai, amilyet egy hagyományos autó. És milyen vezetni? Olyan, mint egy erős villanyautót. A hajtáslánc - a hatékonyság érdekében - hibrid, soros hibridnek mondható. A 155 lóerő teljesítményű üzemanyagcella egy Ni-MH akkumulátort és/vagy egy 154 lóerős, 335 Nm (azonnali) nyomatékú villanymotort táplál. Az elindulási hajlam (a villanyautóktól megszokottan) tökéletes. Gyorsításkor a villanymotor az akkumulátorból és az üzemanyagcellából egyaránt kap áramot, egyenletes menetben azonban az áramfolyam kihagyja az akkumulátort, a cella közvetlenül a villanymotort táplálja, így még jobb a hatásfok, ami természetesen mind a belső égésű motorénál, mind mondjuk egy hőerőműből táplált villanyautóénál jobb. Lassításkor természetesen a fékezési energiát hasznosítja az olyankor generátorként szolgáló villanymotor, tölti a 6,5 Ah-s (Ni-MH) akkumulátort.
| Üzemanyagcella | |
| Üzemanyagcella fajtája | Polimer-elektrolit |
| Cellák száma | 370 |
| Kapcsolási mód | Soros |
| Maximális teljesítmény [kW/LE] | 114/155 |
| Akkumulátor | |
| Akkumulátor fajtája | Nikkel-metál hidrid |
| Cellák száma | 34 |
| Névleges feszültség (V) | 244 |
| Kapacitás (Ah) | 6,5 |
| Kapcsolási mód | Soros |
| Hajtómotor | |
| Hajtómotor fajtája | Állandó mágneses szinkronmotor |
| Maximális teljesítmény [kW/LE] | 113/154 |
| Maximális nyomaték (Nm) | 335 |
| Menetdinamikai értékek | |
| Végsebesség [km/h] | 178 |
| Gyorsulás 0-100 km/h | 9,6 |
| Fogyasztás (NEDC) [kg/100 km] | |
| Városban | 0,69 |
| Városon kívül | 0,8 |
| Kombinált | 0,76 |
| Tömeg [kg] | |
| Saját tömeg | 1850 |
| Megengedett össztömeg | 2180 |
Aki látott már Priust vagy akár Aurist, az itt sem fogja idegenül érezni magát. A klímavezérlés érintőpaneles, a hőmérséklet (itt is) a kormánykerékről is nyomkodható
Csak négyüléses, de négy felnőttnek felettébb kényelmes a Mirai. Mindegyik ülőhelyhez külön és két fokozatban kapcsolható fűtés jár, a kidolgozás minőségi
A sofőr persze csak annyit érzékel az összetett hajtásláncból, hogy padlógázt nyomva a kompresszorok hallhatóan tolják a hidrogént, illetve a levegőt a benne lévő oxigénért az üzemanyagcellába, hogy az a hidrogént és az oxigént elegyítve a lehető legtöbb áramot termelje.
Kipufogó természetesen nincs, ahogyan kipufogás sincs. Az egyetlen "melléktermék" a vízpára, amit gombnyomásra engedhetünk ki az autóból, hogy például a garázsunkat se áztassa a Mirai.
Az utastér olyan, mintha egy Priusban ülnénk. Csak még tágasabb, még finomabb. Illetve sorry, a Mirai volt előbb, csak hozzánk még nem jutott el, a Prius olyan, mint egy kicsinyített Mirai. Utóbbi négyajtós, mindössze Cd=0,29 légellenállási együtthatóval büszkélkedő. Utastere négyüléses, nagyautósan tágas. Van olyan finom, hogy bármely prémium konkurens alternatívája lehessen, miközben rendszerszinten ma a létező legkevésbé környezetkárosító autó.
Természetesen a kijelzők, illetve az irányváltó-kapcsoló is a Priusból ismerősek
Ha megnézzük azt, hogy a hidrogén nem csak vízből és elektrolízissel állítható elő, hanem akár szennyvíz alapú biomasszából, illetve szerves hulladékból, így bizony akár a trágyából is, az üzemanyagcellás autó nem csupán a lehető legkevésbé terheli a környezetet, hanem még tisztíthatja is. Így aztán mellette hirtelen maradinak tűnnek a villanyautók is.
A Mirai teljes mértékben kiforrott, mindene gyönyörűen kidolgozott, benne van a Toyota jól ismert navigációja, hibridkijelzője, vészfék-rendszere és távolságtartós tempomatja, sávtartója és holttérfigyelője is. Miként már említésre került, a helykínálat a kidolgozáshoz hasonlóan parádés az utastérben, a 361 literes csomagtér pedig elegendő.
Ha a gyári fotókon furcsának is tűnhetett a Mirai formája, személyesen - és nem csak a technika tükrében - egészen dögös.
Nem titkolhatom, én belehabarodtam. Még vezetni is élmény, 9,6 másodperces 100 km/órára gyorsulásával a jelentős, 1850 kilogrammos saját tömegét is jól leplezi. Futóműve (ami amúgy nincs is túlbonyolítva: elöl MacPherson, hátul csatolt lengőkaros, persze elöl-hátul stabilizátorral) kényelmes. Fékezéskor viszont meglepődhetünk: a fizika nem hazudik, ekkora tömegnek bizony a tehetetlensége is nagy. Hiába a visszatermelés, hiába a négy masszív tárcsafék, észnél kell lenni. De aki Mirait választ, az vélhetően észnél is lesz, ez egy józan autó, technikai csemege. Nem mellesleg ahhoz is kiváló, hogy a Priust népszerűsítse, hiszen a Toyota technikai elsőségét nem kicsit nyomatékosítja.
Mindössze 9,6 másodperc alatt, szinte némán 100 km/órára gyorsul, akár 178 km/óra lehet a végsebessége, fogyasztása pedig nagyjából 2 l/100 km benzinfogyasztásnak felel meg. És ez az autó - nevével ellentétben - nem a jövő, nem fikció, már Európa egyes országaiban is megvehető
na, még egy képviselője a túlművelt értelmiségnek.
Tudod, járműgépész technikusi végzettségem mellett autóvillanyász is lennék (szintén nem íróasztal melletti meló, inkább műhely), valamint más téren (csak azért, hogy kicsit bővítsem ismereteimet) egy diplomát is sikerült összehozni, 4-es körüli átlaggal, csak ez utóbbira abszolút nem vagyok büszke, és általában nem reklámozom.
Érettségi? Hagyjad már magad. Egy fölösleges, a társadalmi berendezkedés által túlmagasztalt papír, ami azon kívül, hogy a szabvány, magolós tantárgyakat (pl történelem) mennyire sikerült bemagolnod az égvilágon semmit nem tükröz. Én majdnem megbuktam történelemből érettségin, igen, mert abszolút nem érdekel, és nem tud lekötni, de matek az 5-ös, és nagy meglepetésemre irodalomból meglett a hármas (ha jól emlékszem). Történelem, igen kegyelem kettes, mert a tanárom nem akart kiszúrni velem, tudta, hogy nem érdekel.
Amúgy éppen az ilyenekkel van bajom, hogy „épp meglett az érettségid”, és társai. Ha szerinted az határoz meg egy embert, hogy milyen művelt, illetve milyen sablon papírokat őrizget otthon a fiókban, akkor a leg őszintébben tudlak sajnálni. Nekem több rétegből is vannak ismerőseim, haverjaim, barátaim, a 8 általánost végzett segédmunkástól az orvosig, mindenféle szakmában, szóval nálam az ember határozza meg az embert, nem a végzettsége, iskolázottsága, még csak nem is az anyagi helyzete. Egy csóró, alul iskolázott ember is lehet emberileg a toppon, bármilyen nehéz is elhinni, van olyan barátom ebből a rétegből, aki segített már ki emberes kakiból (én is őt) és bármikor rá merném bízni az életemet.
Szóval, ha nincs rálátásod minden rétegre, akkor ne alkoss véleményt, jobb ha el se indítod a kis agyacskádat, de ha már elindítottad, legalább TEDD SEBESSÉGBE MIELŐTT MEGSZÓLALSZ!!!
Túl lett ez ragozva,elég lett volna egy mondatban összefoglalni a lényeget: aranyáron kínált,semmitérő,használhatatlan,fos technika agymosott idiótáknak:)
2 esetet látok, vagy súlyosan félreérted amit írok vagy nagyon félreérted. 🙂
Amit Te itt leírtál az elektromos autókról annak a lényegét én már tizeniksz évvel ezelőtt is mondtam. Hogy hogy leszek ettől negatív azt nem tudom.
Én a hidrogénes marhaságra mondtam, hogy nem 5, 10, 15, 100, 1000, millió vagy milliárd év múlva hanem SOHA nem lesz számottevő szereplője a közúti közlekedésnek.
Te negatívabbnak látod a jövőképet ebből a szempontból mint én.
Én hiszem hogy ha az akksis autó le fogja váltani a benzin dízelt, 2025-től kezdve intenzívebben országonként (bár nem mind) hidrogénnel karöltve megoldott lehet mondjuk 2030-tól a dízel végét és benzines is csak mutatóba lesz már.
Az euro 7-8 még talán elfut hibridként, esetleg bejön még a diesotto de már feleslegesen, mert a villany leveri.
A repülőiparban még van 15-20 % fogyasztáscsökkenés a szekértők szerint ebben a technikában.
Az űrhajózás az szerintem új technológiára vár hogy igazán látványosan értékelhetőt produkáljon.
Miért nem már azt kérdezed meg, hogy az űrhajó hogy fog menni akkumulátorral? 😉
A városi és a helyközi közúti közlekedés – beleértve a teherszállítást is – már a mai bicebóca akkumulátorokkal is megoldható. A nagy hatótávú közlekedés – ami az összes megtett útnak csak töredéke – teljes elektromosítása még odébb van. Mellesleg nagy távolságra csak a hülyék szállítanak koromdízeles kamionnal, az értelmesek villamosított vasúttal szállítanak nagyobb távolságra nagy tömegű árut. De még ha meg is maradna ezeknek a kamionoknak a fosszilis alapú táplálása és minden más közúti közlekedés elektromos lenne az is több mint 90%-al csökkentené a benya ill. koromdízelfogyasztást és az ebből következő összes pusztítást is.
Köszönjük Emese…..
A cikkhez hozzászólva azt kell mondjam, hogy a baj nem kicsi ámde elég nagy.
Akkor szedjük hát ízekre az irományt ahogyan kell! 😉
A vízbű veszi ki a zoxigént dologba most nem megyek bele, ha van olyan a hülyeségnek lelkesen tapsoló, magát okleveles mérnöknek hírdető egyén aki nem ismeri a hivatkozás tárgyát és ezért az egészet súlyosan félreérti az legyen az ő baja.
[i]„Közel 20 esztendeje, hogy megjelent az első, még négyajtós szedán Toyota Prius, ami hasonlóan különlegesnek számított, mint ma az üzemanyagcellás Toyota Mirai.”[/i]
Már az első mondat is erősen vitatható ugyanis az első Prius 1997-es megjelenését megelőző 31. évben (!) mutatta be a GM Elektrovan néven az első üzemanyagcellás prototípus járművet.
[url]http://www.hydrogencarsnow.com/index.php/gm-electrovan/[/url]
Az azóta eltelt 50 évben számos hidrogén üzemanyagcellás prototipus látott napvilágot, mindegyik azzak a totálisan hazug ígérettel, hogy már csak néhány év és beköszönt a csudálatos hidrogén korszak. Nem köszöntött be – sőt, soha nem is fog – és az elődökből soha egyetlenegyet sem lehetett megvásárolni. A Mirai-ban ilyen értelemben semmi különleges nincs, ugyanaz a parasztvakító hülyeség amire már számos példát lehetett látni az elmúlt 5 évtizedben. Azazhogy egy dologban mégis csak különbözik, ez az egyetlenegy ilyen jármű amit ténylegesen meg is lehet venni (csak éppen minek).
[i]„Villanyautót ugyanakkor nem kínál a Toyota, a hibridekben hisz, amiben van is igazság: rendszerszinten a villanyautók sem zéró emissziósak, illetve az is igaz, hogy lítium-ion akkumulátoruk jóval környezetpusztítóbb, mint a hibridekben jellemző Ni-MH”[/i]
Na ez így igen durva! 🙂 A mondatban több bukfenc is van és azt sugallná, hogy azért hisz a a Toyota a hibridekben az elektromos autók helyett mert az elektromosok rendszerszinten nem zéró emissziósak. Tessék mondani, a hibridek zéró emissziósak rendszerszinten? 😉
Az az állítás pedig, hogy a lítium alapú akkumulátorok „jóval környezetpusztítóbb”-ak lennének mint a nikkel metál hidridesek, egyszerűen nem igaz. Eleve egyik sem környezetpusztító ha valaki nem eszi meg azokat, a bennük levő anyagok sehova sem távoznak maguktól, végig ott maradnak az akkumulátor házában ellentétben a százmillárd tonnaszám elégetett kőolajszármazékok súlyosan mérgező égéstermékeivel.
[i]„tavaly óta a világon elsőként kínálja tömeggyártású, bárki által megvásárolható üzemanyagcellás autóját, a Mirait”[/i]
Elvileg igen, gyakorlatilag viszont szinte senki sem fog 25 millió Ft-ért egy totális zsákutcát vásárolni és nem csak azért mert a népesség 99,9%-a nem is engedheti meg magának hogy egy járműre ennyit kiadjon, hanem azért, mert az üzemanyag ill. annak töltő- és elosztó infrastruktúrájának hiánya miatt jelenleg az egész totálisan használhatatlan és ráadásul ez számottevő módon nem is tud javulni.
A valóság az, hogy mindössze néhány helyen kapható a világon de ott sincs semmi értelme megvenni a közel használhatatlanságig korlátozott üzemanyagtöltési lehetőségek és a horror ára miatt.
[i]„Olyan használhatóságot ad ugyanis a zéróemissziós Mirai, amilyet egy hagyományos autó.”[/i]
Ez biztosan nem igaz. A „hagyományos” autóval oda megyek ahova az be tud hajtani, ezzel meg csak a nemlétező töltőállomások körül lehet keringeni de leginkább csak az ablakból lehet nézni hogy áll az utcán a 25 milliós „jövő”.
[i]„egyenletes menetben azonban az áramfolyam kihagyja az akkumulátort, a cella közvetlenül a villanymotort táplálja, így még jobb a hatásfok, ami természetesen mind a belső égésű motorénál, mind mondjuk egy hőerőműből táplált villanyautóénál jobb”[/i]
Itt megint nagyon-nagyon súlyos bajok vannak!
Ha az üzemanyagcella közvetlenül táplálja a villanymotort – amire általában nem képes, mert az üzemanyagcella alkalmatlan ennyire változó terhelés kiszolgálására ezért is csak az üzemidő egy részében képes önmaga szolgáltatni a szükséges energiát – akkor csak az akkumulátor töltés-kisütés veszteségét lehet megspórolni ami lítium-ion-nál tipikusan néhány százalék NiMh-nál viszont jóval több, tehát a Mirai-nál számottevő is lehet, viszont ebből sehogyan sem következik az az állítás, hogy a hőerőműből táplált villanyautónál nagyobb lenne a hatásfoka. Már eleve az összehasonlítás is értelmetlen, mivel a Mirai-nál a tank-to-wheel hatásfok van összehasonlítva az akkumulátoros elektromos autó well-to-wheel hatásfokával, ami fából vaskarika. Ha csak tank-to-wheel-t nézünk minkét esetben akkor sem igaz az állítás, mivel az üzemanyagcella a hidrogén 40%-50%-át veszteséggé alakítja az akkumulátor 5-10%-os veszteségéhez képest!
A hidrogén előállítása hasonlóan pazarló folyamat, elektrolízissel ~50% a veszteség, földgáz reformálásánál ~30% körüli és akkor még csak atmoszférikus nyomású hidrogénünk van amt se tárolni se szállítani nem lehet. Sűrítésnél újabb 20% körüli veszteség jön be, cseppfolyósításnál ennek akár a duplája is.
Így aztán a valóságban a hidrogén üzemanyagcellás jármű mind tank-to-wheel mint well-to-wheel hatásfokban brutálisan rosszabbul teljesít, mint az akkumulátoros elektromos autó.
[i]„Miből lesz a hidrogén?
Ha megnézzük azt, hogy a hidrogén nem csak vízből és elektrolízissel állítható elő, hanem akár szennyvíz alapú biomasszából, illetve szerves hulladékból, így bizony akár a trágyából is, az üzemanyagcellás autó nem csupán a lehető legkevésbé terheli a környezetet, hanem még tisztíthatja is. Így aztán mellette hirtelen maradinak tűnnek a villanyautók is.”[/i]
Az írásnak azt hiszem ez a mélypontja. Kb. akkora sületlenség, mintha valaki azt mondaná, hogy az emberi testben is folynak áramok, tehát akkor az emberek is alkalmasak akkumulátornak. 😉
Természetesen elvileg bármiből elő lehet állítani hidrogént amiben valamilyen formában van hidrogén, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy az feltétlenül alkalmas és jó is hidrogénforrásnak. Pl. a légkörnek is van egy kis hidrogén tartalma tehát lehetne padból kiesve lelkesen jelentkezni, hogy nosza akkor vegyüki ki a levegőbűű a hidrogént, csak éppen nincs semmilyen módszer rá, hogy ezt éppeszű energiamérleg mellett kellő mennyiségben meg lehetne tenni. Valószínűleg nagyságrendekkel nagyobb energia kellene hozzá mint amennyit nyerhetnénk az így kinyert hidrogén felhasználásából és bár nem ennyire rossz a helyzet de nagyjából hasonlóan van ez a szennyvíz esetében is.
Aki nem érti meg, hogy nem csak technikai, technológiai de fizikai/energetikai korlátai is vannak a hidrogén előállításának az továbbra is be fogja szopni az olajmaffia (legalább) 50 éve alkalmazott néphülyítését a csudálatos hidrogéngazdaságról meg a hidrogénautóról ami amúgy állandóan a jövőben van. 🙂
Ez rendben is van, talán személyautó szinten megoldható 2025-ig, de egy nyergesvontató hogyan fog tankolás nélkül 1000 km-eket menni országok közt?
A Norvégok még a hajóikat is át alakítják vagy kiváltják belőlük a dízel vagy benzines motorjaikat.
[i]„Mi lesz ha a norvégokkal kezdve csak elektromos autót lehet forgalomba hozni sok helyen?”[/i]
Drámaian csökkenni fog a(z):
– energiafelhasználás
– pazarlás
– környezetszennyezés
– rabszolgaság
– háborúk
– az ingyenélő paraziták száma
[i]„Megáll az élet?”[/i]
Ez nem az élet megállása, inkább annak az ellentéte.
[i]„és valóban a hidrogént miből állítják elő?) és azért fizetni is kell nem ?”[/i]
A hidrogénes hülyeség üzemeltetési költsége meghaladja – sok esetben többszörösen – a kőolaj alapú járművekét. Tehát van egysokszorosan drágább beszerzési árú és jóval drágábban is üzemeltethető járműved amit szinte sehol sem tudsz használni a kúthálózat hiánya miatt.
Ez tipikusan a hülyének is megéri, sőt csak annak kategória! 🙂
[i]„DE a hidrogén-tőltőállomások még ritkábbak mint a hálózati áram ezért itt ez ZSÁKUTCA”[/i]
Ez igaz ugyan – gyakorlatilag elhanyagolható a H2 állomások száma – de nem ez az igazi zsákutca ez ugyanis csak következmény, az igazi zsákutca maga a hidrogén pontosabban a tulajdonságai. Nem lehet nagy tömegben se tárolni se szállítani se gazdaságosan se biztonságosan, arról az icipici apróságról nem is beszélve, hogy a Föld nevű bolygón NINCS hidrogén szabad állapotban sehol számottevő mennyiségben.
[i]„napelemmel (nappal közvetlenül tölthető -emissziómentesen , kb 97% hatásfokkal az autó”[/i]
Ha 97%-os hatásfokkal nem is, de a megtermelt áram 85-90%-a hajtásra fordítható egy akkumulátoros elektromos autóban.
Szerintem alapba ha a Norvégok után beállnak a Hollandok utána jön minimum egy csomó ország.
Ha 2025-ig az elektromos autó nem lesz gyorstölthető hosszútávfutó teherautó szinten a földgáz, Cng maradhat még de az sem kell a hidrogén akkori piaci ára mellett. Az országok maguk választhatják meg mit lehet forgalomba helyezni.
Az igaz amit Gerijani ír lehet hogy így lesz.
Cáfold meg kérlek mi a hiba a képletben amit gondolok.
Mi lesz ha a norvégokkal kezdve csak elektromos autót lehet forgalomba hozni sok helyen?
Megáll az élet?
Én nem hiszem.
Kizárólag akkor, ha szarkasztikus értelemben gondolod. 🙂
Örömteli látni, hogy ha irtózatosan ritkán is, de azért vannak olyanok is akik még képesek józanul gondolkodni.
[i]„Ez a jövő hajtáslánca a teljesen elektromos mellett.”[/i]
Teljesen biztos lehetsz benne, hogy nem az.
[i]„Hogy miért, mert nem környezetszennyező közvetlenül.”[/i]
Ez önmagában igaz ugyan, de ebből egyáltalán nem következik, hogy ez a jövő. Ahhoz sokkal több minden kell.
[i]„Teherautóknál a hidrogénhajtás lesz a befutó”[/i]
Se a teherautóknál, se máshol sem lesz befutó a hidrogén sohasem. Legalábbis a Föld nevű bolygón biztosan nem.
[i]„Erre kb 5-10 év van.”[/i]
ROFLMAO! Ezt a hülyeséget idén kereken 50 éve (!) szajkózza a hidrogén mögött álló olajlobbi! 🙂 Egyeseknek egy idő után feltűnt azért, hogy ez a rohadt hidrogén minden áldott évben egy 5-10-15 évre van a jövőben, innen jön a híres mondás, hogy a hidrogén a jövő üzemanyaga és örökre az is marad! 🙂
[i]„Mellesleg az amerikai technika a hidrogénhajtás szintjén nincs meg személyautószinten biztosan, ezért nyomják…”[/i]
Az állítás nem igaz ugyan, de mindegy is mivel totálisan lényegtelen, hogy az amcsik, a japcsik vagy mások hol tartanak technikailag ezen a területen, mivel ez nem technikai kérdés, hanem fizikai, ott meg teljesen halott az egész és ezen senki nem is fog tudni változtatni legalább 15 milliárd évig.
És milyen jól elbeszélget önmagával …
[i]„Nem vagyok benne biztos, hogy ez lesz a jövő hajtáslánca, de ígéretesnek tűnik.”[/i]
Már az indításod is mókás dolgokat vetít előre, van benne bíztató is meg ellentmondás is. 😉
[i]„A kérdés számomra az, hogy ha mondjuk 10 liter vízből hidrogént állítunk elő, abból mennyi vizet ‘”puffog” vissza, mennyi víz „tűnik el”? Illetve a vízbontás energiaszükségletét sem ismerem…”[/i]
Óh igen, rögtön el is érkeztünk a lényeghez. Szóval csak a legfontosabb alapelveivel nem vagy tisztában a hidrogénes hülyeségnek de ennek ellenére ígéretesnek tartod. Ez kész! 🙂
[i]„Mondjuk ha van környezetbarát módszer a vízbontásra akkor kétségkívül ez a jelenleg legkevésbé szennyező gépjármű.”[/i]
Nem tudom hogy sikerült ezt a mondatot összehoznod, de abszolút nem igaz. A lehető legkörnyezetbarátabb módon is lehet vizet bontani, de ebből egyáltalán nem következik, hogy ez a legkevésbbé szennyező jármű. Csak akkor lenne igaz, ha a legnagyobb hatásfokú is lenne, de még véletlenül sem az.
Megjött görény alias Kempelen érezni a képernyőn keresztül is a bűzét.
Már megint szabadságra mehetett az elmegyógyintézetből, vagy csak kapott pár internetjegyet.
Drága Barátom, ezek között szép lehetsz, de okos nem. Ennyi ostoba fajankót, mint akiket itt olvashatsz, a világon nem látsz együtt. Ne csüggedj, az ilyen hülyék egyszer mind elisszák a maradék 2 agysejtjüket.
A másik közmunkás is itt van encorius egyagysejtikus.
Kár volt ennyit írnod. Elég lett volna, hogy épp meglett az érettségid. Már azt sem hinném el.
Én azon nevettem jót az előbb hogy:
http://www.gphirek.hu/f1/20160425-ettol-forradalmi-az-f1-es-ferrari-es-mercedes.html
ezen a cikken páran elélveztek, a kompressziógyújtás istene a Mercedes Diesotto meg a Mahle Jet ignitionja, meg a Hcci technológia, az elavult dugattyús szemét feltuningolása majd 50% hatásfokra,
valaki kommentbe odaírta hogy ez a technika nem a honda :))))))))))))
Lövése nincs az illetőnek hogy a honda hol tart a Clarity hidrogénes járművével, (előbbre még a Toyotánál is)
A szaros Merci a Ferka meg az F1 technikájával meg a s.ggét törölheti ki amikor Norvégiát követve betiltják a dugattyúg szennyokádókat, akár mekkora F1 technika is lakozik benne. :)))))))))))
Kedves H.Jenő Úr!
Az Ön hozzászólása (kiemelném az aláírását) iskolapéldája az ún. értelmiségi nagyképűségnek, vegyítve némi „humor műveletlenséggel”. Mivel már mérnök, feltételezem, hogy nem 15 éves, így a cikkben említett videót illendő ismerni, a kétezres évek elején tele volt vele az internet (vagy legyen stílusosan: a zinternet -szintén a videóra utalva).
Tömören: elhiszem, hogy képészmérnöki tudását kívánta megvillantani, de főként az általános tájékozatlanságát, valamit nagyképűségét és tudálékosságát sikerült, ezzel sokaknak (nekem biztosan) hasfájósan röhögős perceket szerezve a számítógép előtt.
Valóban, ha szárazan veszem, gépész technikusként (szerencsére nem mérnökként, tehát én a szerszámot is tudom használni, nem csak a vonalzót meg a ceruzát) nézve valóban lenne kivetnivaló az említett szövegrészben, amennyiben az ember nincs tisztában azzal, mire kívánt a cikk írója utalni.
Szebb napot, és vegyen vissza abból az „aranyos mérnöki arcból”, mindenkinek jobb lesz így (gondolok Önre, és közvetlen környezetére).
Kedves Jenő. Ajánlom figyelmébe:
https://www.youtube.com/watch?v=0HXeVlijtDc
Ja igen és az ára is komoly 2 új elektomos autó ára , igaz a 6ótáv az nagyobb,de hiába ha ott nincs hidrogén-kút- Nem? akkor Csak a benzin marad ! (és valóban a hidrogént miből állítják elő?) és azért fizetni is kell nem ? A villanyautó sokkal kiszámít6óbb.
Hát szép és jónak is mond6ó a Mirai ,DE a hidrogén-tőltőállomások még ritkábbak mint a hálózati áram ezért itt ez ZSÁKUTCA –
2. a napelemmel (nappal közvetlenül tölthető -emissziómentesen , kb 97% hatásfokkal az autó, vagy használható bármilyen elektromos berendezés – itt tartunk most ! (M.o-on is)
Csak végre állnánk át a lehető legnagyobb mértékben nap -szél -biomassza termelte villany-rendszerre !
Kedves HABERLAND Jenő úr!
Az említett szöveget is magam írtam, az örökbecsű Szalacsi Sándor féle videóra utalva. Esetleg nem találkozott még vele?
És igen, magam is óriási megtiszteltetésnek érzem, hogy vezethettem ezt az autót, élmény volt. Itthon sajnos egy ideig még nem várható a megjelenése.
Üdvözlettel,
Katona Mátyás
zseniális
Szép-szép csak egyvalamit ne felejtsünk:
Ellenben azt itt írt utópisztikus „Miből lesz a hidrogén?” résszel, a valóságban gazdasági szempontból a legfontosabb eljárások a [b][u]szénhidrogénekből[/u][/b] nyerik ki a hidrogént. Aminek meg, mint tudjuk szén-monoxid ill. szén-dioxid a mellékterméke. (lásd wiki)
Az, hogy környezetkímélő lenne így már meg is bukott. Igaz, jóval környezetkímélőbb mint a jelenlegi dízel, benzin hajtásláncok.
Nem véletlenül próbálják a német „prémiumgyártók” megvenni a technológiáikat… 10-20 év van közöttük.
Ez a jövő hajtáslánca a teljesen elektromos mellett.
Hogy miért, mert nem környezetszennyező közvetlenül.
Személyautóban Teslával az élen az elektromos megelőzte a korábban is hatékony hidrogénhajtást, a Teslának köszönhetően amerikai nyomásra elözönli a világot olyan szinten hogy Norvégiával az élen pár év múlva csak elektromos újautót lehet forgalomba helyezni (persze hidrogénest is szerintem).
Teherautóknál a hidrogénhajtás lesz a befutó, hacsak nem az akksitöltés állandó max fél órás ideje és megtehető táv addigra jelentősen nem növekszik. Erre kb 5-10 év van.
Mellesleg az amerikai technika a hidrogénhajtás szintjén nincs meg személyautószinten biztosan, ezért nyomják, és azért is mert a múlttal rendelkező autógyártók még mindig a benzin dízellel akarnak pénzt keresni.
Ezak a japánok nagyon elborultak, de komolyan.
Kívülről űrhajót építenek, belülről meg mint a lefosott kilométerkő úgy néz ki az összes autójuk. Nincs két hasonló gomb vagy ív a műszerfalon. Mintha 10 cm-enként más dolgozott volna rajna és a végén csak egy puzzle-ként látták volna meg a végeredményt. Az ezer éves megoldásokat és az érintőképernyőt sikerült összelegózni. Szerintem azóta is sír mind, hogy ekkora katyvaszt hogy lehetett belehányni…
A lengyel rendszámon nem lepődtem meg. Egy lengyel úriember vezeti több kelet-európai ország(minket is beleértve) Toyota-importőri szervezetét, Jacek Pawlak a neve. Elintézte, hogy Lengyelországban a Toyota a 2. legnagyobb példányszámú újautó-eladásokat mondhassa magáénak, a Skoda mögött. Vajon sikerül elérnie hasonló sikereket nálunk is?
De jó kis meccs lesz itt – jön az új Prius, a Mirai, a Hyundai Ioniq, a Kia Niro, a Honda Clarity. Ez aztán jók harca lesz a javából…
Nem vagyok benne biztos, hogy ez lesz a jövő hajtáslánca, de ígéretesnek tűnik. A kérdés számomra az, hogy ha mondjuk 10 liter vízből hidrogént állítunk elő, abból mennyi vizet ‘”puffog” vissza, mennyi víz „tűnik el”? Illetve a vízbontás energiaszükségletét sem ismerem, mert a korrektség kedvéért ezt is hozzá kellene adni a fogyasztáshoz? Mondjuk ha van környezetbarát módszer a vízbontásra akkor kétségkívül ez a jelenleg legkevésbé szennyező gépjármű. A 700 Bar-nak viszont nem örülnék magam alatt :). Én a sima gázos autókat sem szeretem ez miatt 🙂 .