Lehet szíj, lehet lánc, a vezérlés mindenképp figyelmet igényel

Minden motornak szüksége van valamilyen vezérlésre, a vezérműtengely szabályozza a szelepek nyitását, zárását. A vezérműtengely pedig a főtengelytől kapja a hajtást, szíjon, láncon, vagy fogaskerekeken keresztül. Személyautóknál utóbbi a legkevésbé elterjedt. De még mielőtt belemennénk a vezérlés különböző fajtáiba, lássuk, hogy mi hajtja a vezérműtengelyt hajtó főtengelyt: a dugattyúk. Azaz a dugattyúk mozgása és a szelepek nyitása erősen összhangban kell legyen. Naná, hogy az autósok azt várnák el, hogy a vezérlés legyen örökéletű, csendes, karbantartást nem igénylő. Ezeknek együttesen azonban nemigen tudnak megfelelni a különféle vezérlések. Fogaskerék, lánc, szíj - melyik mit tud?
A fogaskerék-vezérlés bár hosszú élettartamú, mondhatni karbantartásmentes, ám zajos. Ezért aztán jellemzően teherautókon használják, ahol a zajkomfort kevésbé fontos, mint a szervizigény. Találkozhatunk azért e megoldással személyautóknál, illetve kishaszonjárműveknél is, például ilyen a Volkswagen 2,5 literes TDI-je, ami a Touareg SUV-ba is bekerült a Transporterek mellett.
Zaj és karbantartási igény szempontjából is középutas megoldás a láncos vezérlés, legalábbis elvileg. A láncos vezérlésre ugyanis éppen azért tértek át a gyártók, mert kiszolgálhatja a motor élettartamát, a gyakorlatban ugyanakkor ez számos esetben mégsem jön össze. A lánc is nyúlhat, szakadhat, illetve át is ugorhat a tengelyek fogaskerekein, az elcsúszó vezérlés pedig ugyanúgy komoly motorkárt okozhat, mint szíj, illetve a lánc szakadása. Több olyan konstrukció is létezik, amelyeknél a lánc rövidebb élettartamú, mint a szíjak, híresen ilyen a Volkswagen korai 1.2 és 1.4 TSi motorja, de említhető a BMW N45-ös 1,6-os benzinese és N47-es 2,0 literes dízele is. Az elrontott konstrukciókra persze mind az autó-, mind az alkatrészgyártók reagáltak, vannak motorok, amelyeknél visszatértek a szíjhajtású vezérműtengelyhez, az utángyártók pedig erősített láncokat kínálnak.
A személyautók esetén leginkább elterjedt megoldásnak számító vezérműszíj csendes, de tervezetten karbantartásigényes. A gyártók kilométerben és időben is maximalizálják a szíjak élettartamát, de ezeket minden esetben optimális esetre kell érteni. Mivel a vezérműszíjjal jellemzően a vízpumpát, illetve dízelmotoroknál az üzemanyagszivattyút is meghajtják, fokozott terhelésnek van kitéve, főként olajszivárgás esetén, ami a motor főtengely-szimeringjétől is származhat.
Az egyik legfontosabb motoralkatrész
Bár a vezérlés nagyon fontos és összetett „motoralkatrész”, sokszor nem kap elég figyelmet. Ha tönkremegy, akkor legtöbbször komoly motor- és azon keresztül anyagi kárt okoz. Ezért is érdemes a csereperiódusokat legalább szigorúan betartani, de jobb esetben rövidíteni. Jó, ha tudjuk, mivel a vezérműlánc íves terelőkön és hidraulikus, az olajnyomással dolgozó feszítőn fut, kenésre van szüksége, ugyanúgy a motorolaj keni, ahogyan a motor egyéb belső elemeit is. A láncos motorok esetén tehát még egy kicsivel fontosabb az olaj- cseréje és minősége, különben a lánc is jobban kopik. Érdemes figyelni a vezérlés hibájára utaló jelekre, átugrott vezérlésre utalhat a motor egyenetlen járása, erőtlensége, míg a vezérműlánc nyúlása a zajos vezérlésből lehet felismerhető. Ilyenkor ajánlott a motor ellenőriztetése, a vezérlés szükség szerinti cseréje.
Bár léteznek már olajban futó vezérműszíjas motorok is, ez még nagyon kevéssé elterjedt. A szíj állapota szemrevételezéssel valamelyest ellenőrizhető - némi megbontás után, de arra, hogy az adott szíjat valóban cserélték az autóban előírt időpontban, csak az autó rendszámát (vagy alvázszámát), valamint a cserekori kilométeradatot és dátumot is tartalmazó számla lehet bizonyíték. Amennyiben ilyen nem áll rendelkezésre, használt autó vásárlása után az első és mihamarabbi karbantartás része kell legyen a komplett vezérlés cseréje. A szíjhoz való terelő- és feszítőgörgőkkel, valamint vízpumpával együtt. Ha ugyanis ezek bármelyike megszorul, a szíj szakad, a motorban pedig a felső holtpontnál járó dugattyú(k) összeérnek a nyitott szelepekkel, utóbbiak jellemzően mindenképp görbülnek, ahogyan sérülnek a szelepvezetők, akár a himbák és a dugattyútetők is. Mivel a motor jellemzően még tesz néhány fordulatot a szíj szakadása után is, legtöbbször az összes henger összes szelepe gallyra megy egy szíjszakadás esetén. Az említett cserélendő vezérlés alkatrészek szinte filléresek ahhoz képest, hogy milyen motorkárt kockáztatunk azzal, ha elspóroljuk a cseréjüket. Nem csak a megszoruló, a szivárgó vízpumpa is igen gyors motorgyilkos lehet, ezért a szíjjal együtt mindenképp ajánlott a cseréje, ami akkor szinte alkatrészáron elvégezhető. Külön a teljes vezérlés munkadíjával egyenlő mértékű beavatkozást igényel, ráadásul a legtöbb szerelő még szerény futás után sem ajánlja visszatenni a kibontott szíjat, hanem újat javasol.
1 forintos alkatrész
Mivel a vezérműszíj cseréjének szervizköltsége 25-50 ezer forint közötti és a láncot/szíjat, illetve a hozzájuk tartozó vezetőket és feszítőket tartalmazó minőségi készletek ára hasonló szinten mozog, a vezérlés cseréje jellemzően megúszható 100 ezer forintból. Mivel a kilométerben kifejezett élettartam is ehhez hasonló, a vezérlés kilométerenkénti költsége jellemzően 1 forint. Nem verjük magunkat tehát túl nagy költségbe azzal, ha a biztonság kedvéért rövidítjük a vezérlés (idő és kilométer szempontjából is figyelmet igénylő) csereperiódusát, ez főként a hosszabb, 120-160 ezer kilométeresek esetén ajánlott, melyek főként a zömében városban használt autók esetén nem biztos, hogy összejönnek.
Így vigyázhatunk rá
Miként a kuplung vagy a fék, a vezérlés is jobban szereti a higgadt, de akár a tempósabb autópályázós üzemet is, mint a városi nyüstölést. A vezérlés számára ugyanis fokozott terhelés minden egyes visszakapcsolás, főként akkor, ha az jelentős fordulatszámkülönbséggel jár. A szíj, illetve a lánc legtöbbször visszaváltáskor adja meg magát, ugyanis ilyenkor kapja a legnagyobb terhelést. Miként a kuplungnál is érdemes arra ügyelni, hogy váltás előtt a motor fordulatszámát a kapcsolandó fokozathoz igazítsuk, ez a vezérlés szempontjából is fontos és az élettartamát növelő trükk lehet. Lemerült akkumulátor esetén nem ajánlott a betolással vagy lejtőn gurulással indítás, ilyenkor ugyanis átugorhat a vezérlés, ugyanúgy, ahogy a lejtőn parkoló autót csupán fokozatba tett váltóval parkoltatás esetén is, utóbbi főként a (leállított motornál nem feszített) láncos motoroknál lehet veszélyes.
Ha eljött a csere ideje
A vezérműszíj, illetve -lánc cseréje nemigen sorolható az otthon elvégezhető karbantartások körébe. Egy-egy egyszerűbb (például első esztergomi Swift) esetén akár komolyabb szakértelem nélkül is megvalósítható lehet, ám jellemzőbb, hogy alapos tudás, célszerszám és persze gyakorlat is szükséges hozzá. Jó hír, hogy utóbbiakból egyet, a célszerszámot (a vásárolt vezérműkészlethez valót) ingyen lehet kölcsönözni a Bárdi Autótól, de ez inkább az egy-egy típusra szakosodott műhelyek számára lehet érdekes, ha egy "idegen" autó érkezik hozzájuk, mintsem a tulajdonosoknak. Aztán ha megtetszik nekik, természetesen meg is vehetik.
Mivel a vezérléscsere díjának legalább felét a munkadíj teszi ki, érdemes minden elemét egyszerre cserélni, már csak azért is, mert a szíj, a feszítők és a vízpumpa itt is hatással vannak egymásra, ha közülük egyet újra váltunk, a régi elemek a friss alkatrész élettartamát is drasztikusan rövidítik, vagy épp az új küldi gyors halálba a korábbiakat. Mivel a munkadíj mindenképp jelentős tétel, továbbá igen sok múlik a vezérlésen, érdemes minőségi alkatrészeket vásárolni, lehetőleg egy gyártótól. Ilyen lehet a német INA, ami az óriási Schaeffler csoport tagja, és a legtöbb autóhoz minden vezérlés-alkatrészt kínál. Termékeik minden esetben gyári beszállítói minőségűek, sokszor azoknál is jobbak, ugyanis folyamatos termékfejlesztésükkel a lehető leghamarabb orvosolják az esetleges gyári gyermekbetegségeket.

Ha már szíj, van még belőle
Bár a DOHC motoroknál vezérműszíjból is lehet kettő, van még további szíj is a motorban, melynek élettartama a vezérműszíjéhoz hasonló. Ez pedig az ék-, lapos-, hosszbordás szíj néven ismert alkatész. Láncos motoroknál ez hajtja a vízpumpát, de szinte mindegyiknél a generátort, a klíma kompresszorát vagy a kormányszervó szivattyúját is. A modern motoroknál ez igen bonyolult, több vezetőn és feszítőn keresztülhúzott, nem ritkán 2 méter hosszú szíjkígyót jelent. Jó hír, hogy szakadása esetén nincs azonnali kár, de az általa hajtott funkciók megszűnnek, akár a motor hűtése is. Itt is fontos, hogy az alkatrészeket (szíj, vezetők és feszítők) egyszerre, minőségi elemekre cseréljük. Bár a szíj itt jobban ellenőrizhető és kevésbé kardinális, mint a vezérműszíj esetén, itt is igaz, hogy ajánlott a gyári csereperiódus betartása, használt autó vásárlása és bizonytalan múlt esetén a mihamarabbi csere. Mert trélert hívni a megszűnő hűtés vagy szervórásegítés miatt sem kellemes, illetve kifizetődő, a megelőző karbantartás mindig jó befektetés, már csak a parafaktor megszüntetése miatt is.