Lehet még fokozni a szépséget? VW Arteon Shooting Brake

Ügyesen időzítette a Volkswagen az Arteon kombi érkezését, hiszen a három éve bemutatott típus épp elérkezett a ráncfelvarrás idejéhez. A megújulás apropóján pedig be is mutatták a puttonyos változatot, amit hivatalosan Shooting Brake-nek neveznek, hozzá kell tenni, meg is érdemli ezt az előkelő megnevezést. Ahogy annak idején a Phaeton, aztán a CC is kilógott a Volkswagenek sorából, úgy az Arteon is különleges eset. A márka limuzinjai között a csúcsok csúcsát képviseli, illetve most már a kombik között is, ennek megfelelően igyekeztek már a formatervével is kifejezni, hogy ez a legdrágább „népautók” egyike. Szerintem nincs most a palettán egyetlen más modell sem, ami annyira érzelemdús, mint az Arteon, mindezt úgy, hogy a formatervezők itt is csak a vonalzót használták. A frissítés során pedig a szokásos trükköket vetették be. Elöl új a lökhárító és benne a légbeömlő, illetve a díszbetétek hangulata, ám ennél jóval látványosabb az új LED-fénycsík, ami a korábbi menetfényeket köti össze a két fényszórótest között. Hátul szintén új a lámpák rajzolata, tovább megjelentek új felnik is a kínálatban. Tömören ennyi a külső változás a limuzinhoz mérten, amelynek vonalait tökéletes harmóniával húzták tovább, hogy megszülessen a Shooting Brake. Érdekes, hogy az autó nem lett hosszabb, milliméterre megegyezik a limuzinnal, ám a tető magasabban fut, később kezd lejteni, így hátul nagyobb a fejtér. Ugyanígy minden más dimenziója is megegyezik a limuzinnal, szóval a tengelytávolsága sem nagyobb, a szélessége sem, és igazából a tető is csak kettő milliméterrel helyezkedik el magasabban. Említést érdemelnek még az ablakkeret nélküli ajtók, amik manapság ritka látványosságnak számítanak. Bent a frissítés új kormánykereket és alapáron járó, 11,7 colos érintőképernyőt hozott a középkonzolra. Szerencsére megmaradt néhány tekerőgomb is rajta, illetve a fényszórókapcsolás sem változott érintősre, ahogy azt néhány új VW termékben tapasztalni. Ugyanakkor a klíma kezelése már nem fizikai gombos, illetve a kormánykeréken is érintésérzékeny felületeken lehet kezelni a különböző menüket, rendszereket, szerencsére azonban haptikus a dolog, tehát visszajelzést ad a tapintásra. Összességében pedig tényleg prémium érzetet ad az anyaghasználat és az összeszerelés minősége, szóval akár még az Auditól is rabolhat el vásárlókat. Egyedül a HUD külön kiemelkedő felülete szomorított el, hiszen a szélvédőre vetített megoldás napjainkban már nem különösebben nagy meglepetés, ráadásul igényesebb, felhasználóbarátabb is. Ahogy arra számítani lehetett a méretadatok láttán, a csomagtér sem sokkal öblösebb alaphelyzetben a limuzinnál viszont nagyobbra bővíthető. A számok nyelvén csupán két literrel tágasabb alapból a maga 565 literes térfogatával, viszont egészen 1632 literesre bővíthető, míg a limuziné 75 literrel kisebb. Habár a kalkulátorban nem szerepel, a rövid próbán egy benzinmotoros változat is tiszteletét tette. A soros négyhengeres, kétliteres turbómotor 190 lóerővel és 320 Nm forgatónyomatékkal mozgatja az Arteont. Erejét pedig 7 fokozatú, duplakuplungos automata továbbítja az első kerekek felé. Ideális utazóautó, hacsak a fogyasztását nem nézzük, hiszen még a dízelnél is csendesebb, autópályán a maximális megengedett sebességnél semmi nem hallatszik a motorból, és még a szélzaj is csak valami távoli sustorgásként jut be az utastérbe. Elegance felszereltséggel valóban otthonos egyébként az utastér a faberakásokkal. A bőrfotelekben viszont vigyázni kell, mert a rengeteg vezetősegéddel autópályán szinte semmi dolga a sofőrnek, akit a lágy rugózás simán álomba ringathat, amennyiben hajlamos rá. Természetesen éberségfigyelő is vigyáz a vezetőre, nehogy ez valóban megtörténjen. R-Line csomaggal valóban kicsit más lesz az autó karaktere. Extraként persze bármelyik felszereltséghez rendelhető az adaptív futómű és az üzemmódválasztás lehetősége, amely lehetővé teszi a feszesebb, sport beállítást, de ez nem feltétlenül illik az Arteonhoz. Az eleve kényelemre hangolt futóműbeállításokat kár bolygatni, ezzel a hosszú kasztnival úgysem kívánatos a merész kanyargás. A gázolajos erőforrással meg aztán pláne nem. Igazából a hangon kívül nem éreztem hátrányát a benzinmotorhoz képest. Még úgy sem, hogy a 2.0 TDI-nek csak a 150 lovas változata dolgozott az orrában. De ez az erő és a 360 Nm forgatónyomaték tökéletesen elég az 1585 kilogrammos kombi Arteon mozgatásához. Szintén hétfokozatú DSG sebességváltó továbbítja az erejét az első kerekekhez, vagy akár mind a négyhez, hiszen 4Motion összkerékhajtással is megrendelhető, ám ennek csak kevés felhasználási területen látom igazán létjogosultságát. Fronthajtással is épp elég biztonságos az autó, persze az utasokat védő rendszerek egy részét extraként kínálják, így az Arteon ára jelentősen megugorhat az alaphoz képest. Az alap pedig 14 492 350 forint a Shooting Brake esetében. Az R-Line csomaggal már 14 769 210 forintra ugrunk, aztán az erősebb, 200 lóerős dízelmotorral máris 15 millió forint felett járunk. Érdemes megnézni házon belül a Passat árait is, amely a 150 lovas TDI-vel, DSG váltóval és Elegance felszereltséggel 13 246 480 forint. Viszont a Passat Alltrack eleve 15,4 millió forintról indul, igaz az Arteonnak nincs szabadidő-autósra faragott változata, de a SUV-mániát látva lehet, hogy ezt is meglépik a Volkswagennél. Szóval a lényeg, hogy bár hasonló árban mozog a Passat, ám az Arteon érezhetően különlegesebb és hihetőbben kacsintgat a prémium szegmens felé.