Légyszi, segíts te is, hogy ők is segíthessenek!

Hétről hétre, vagy akár napról napra el kell képedjek azon, hogy az autóvezetők zöme mennyire nem tud mit kezdeni azzal, ha felbukkan mögöttük egy szirénázó mentőautó, már ha egyáltalán észreveszik. Csak két példa a közelmúltból: kétszer két sávos út (aki ismeri, Budapest, Hegyalja út, a Mészáros és az Avar utca között, én az Erzsébet híd felé haladok...), messziről látom, hogy érkezik szemből egy mentő, gyorsan kihúzódok a szélső sávba, hiszen így leszek tőle a legtávolabb, hagyok neki teret, amire szüksége is van, mert az általa utolért autók csak haladnak egymás mellett, nem engedik el, így viszont tud a számára szembeforgalmat jelentő, üres belső sávban előzni. De jutott épp tegnapra is, amikor már este, sötétben gurultam a belváros felé az M5 bevezetőt jelentő Nagykőrösi úton, már az 50 km/órás szakasznál. A telített sávok miatt ismét belül voltam, de messziről láttam, hogy villog valami hátul, hát kisoroltam, még akkor is, ha a külsőben épp csak óra szerinti 45 km/óra körüli tempóval lehetett haladni. Aztán felbukkant a mentőautó, én már ezer éve láttam, amikor még mindig voltak autók a belső sávban, hiába villogtam már én is, hogy emberek, vegyétek már észre, hogy helyzet van. Mondjuk volt, aki észrevette, egy német rendszámos prémiumautó gyorsan a mentőautó után sorolt. Bravó. Én viszont erősen üdvözöltem a múlt hét pénteki rendezvényt a Groupama Tanpályán, ahol az Országos Mentőszolgálat és a Tanpálya épp azért tartott egy kis demonstrációt, hogy felhívják a figyelmet:

a mentők csak akkor tudnak segíteni, ha mi autósok is segítjük, vagy legalább nem hátráltatjuk a munkájukat.

„Egy sérült biztonságos ellátásához folyamatos és egyenletes haladásra van a mentőautónak szüksége, nem a sebesség maximalizálására” – mondta el Győrfi Pál az Országos Mentőszolgálat szóvivője, aki azt is hozzátette, hogy bár az OMSZ sofőrei a világ legjobb sofőrei, természetesen ők is folyamatosan kapnak képzéseket. Idén a Groupama Vezetéstachnikai Centrumban 5 napon keresztül 300 kollégájuk vehet részt a Groupama Biztosító társadalmi felelősségvállalásának köszönhetően speciális kurzuson, ráadásul már a vadonatúj, légrugós Mercedes-Benz Sprinter mentőautókkal, melyekből - kormányzati forrásból - nemrégiben 117 példány érkezett a mentőszolgálat flottájába.
Az új mentőautóba Őri Kiss Zsolt, az Országos Mentőszolgálat mentőgépkocsi-vezetője, vezető instruktora mellé sikerült beülni egy rövid beszélgetésre, amit Facebook oldalunkon live videóban is megmutattunk. Zsolt véleménye szerint a megkülönböztető jelzéssel érkező mentőautót vezető sofőr számára a lámpás kereszteződéseken való áthaladás a legnehezebb, ez igényli a legnagyobb körültekintést, mert a civil autósok reakcióját is figyelni kell: észrevette-e a mentőt, merre húzódik le, a mögötte álló autó követi-e a többiek mozgását? Ilyen esetekben azzal is segíthetjük a mentőautó-vezetőket, ha valamilyen módon, akár egy kézmozdulattal vagy az irányjelzőnk használatával jelezzük számukra, hogy észrevettük, hogy közelednek, együttműködünk velük. Zsolt nagyon óvatosan említette, hogy a hivatásos sofőrök, illetve a sokat közlekedők elég látványosan jobban reagálnak a megkülönböztető jelzést használó autókra, mint a civil vezetők, akik bizonyos helyzetekben nem tudják mit is kell tenniük, ezért kiszámíthatatlanul reagálnak, még akkor is, ha segítő szándék vezérli őket. Fontos tudni, hogy

ha a megkülönböztető jelzést használó autó előrejutását segítjük, akár a KRESZ szabályait is felülírhatjuk.

7+1 tipp - így segítheted a mentők munkáját!

1. Őri Kiss Zsolt szerint a legjobb, amit tehetünk, hogy együtt mozgunk a forgalom dinamikájával, ami azt jelenti, hogy nem csak az előttünk haladó járműre fókuszálunk, hanem arra is figyelünk, mi történik mögöttünk vagy három-négy autóval előttünk. Figyeljük a tükröket, vegyük észre az átlagautóknál magasabb mentőautók szirénáját, figyeljünk előre, ha van módunk, hagyjunk teret a szemből érkező mentőautónak is!
   
2. Tipikus eset, amikor kereszteződésben a lámpánál elsőnek álló autó jól reagál, nem indul el a zöld lámpa ellenére a keresztben érkező mentőautó miatt, de a mögötte álló nem figyel. Ilyenkor érdemes akár ablaklehúzással fülelni, hogy mi lehet az oka annak, hogy nem indul az elöl álló autó.
   
3. Ha a kereszteződésben elöl állunk, s hátulról érkezik a mentőautó, akkor a piros jelzés ellenére is szabad egy picikét előre gurulni, hogy a mentőnek utat engedjünk. A legjobb, ha halszálka formátumban húzódunk le (akár a sorban hátrébb állva is), egysávos útnál jobbra, többsávos esetén a külső sávból jobbra, belülről balra, középen mentősávot hagyva.
   
4. Kétsávos úton alaphelyzet, hogy középen, az út két szélső oldalára húzódjunk, de ha nem túl sűrű a forgalom, s ki tudunk sorolni jobbra, majd annak a sávnak a szélére, azzal még inkább segítjük a mentőautót.
   
5. Fontos, hogy próbáljuk megfigyelni, hogy a mentős irányjelzője villog-e, mert ő is így mutatja azt, hogy mit szeretne, merre haladna tovább. És jelezzük mi is egy villantással, irányjelzővel, hogy észrevettük a mentőautó szándékát.
   
6. Kétsávos úton haladva ne bagatellizáljuk el azt, ha egy kereszteződéshez érve a másik sávban lévő autó a zöld jelzés ellenére fékez, megáll. Jó eséllyel egy mentőautót kíván elengedni.
   
7. Ha a belvárosban utcán parkoló mentőautót látunk, mindig körültekintően közelítsük meg, hagyjunk mögötte elegendő teret, hiszen valószínűleg betegszállítás történik, amihez biztosítani kell a megfelelő helyet.
   
8. Ne hallgassunk hangosan zenét az autóban, mert nem fogjuk időben észrevenni a megkülönböztető jelzést használó járműveket, ugyanez elmondható a gyalog közlekedőkre is: amennyiben úttesten mennek keresztül, érdemes kivenniük fülükből a zenét, hiszen előfordulhat, hogy egy mentőautónak kellene utat engedni.

Ha a mentősnek fékeznie kell vagy megállásra kényszerül, akár 20 másodpercet is veszíthet, ami rengeteg idő

– mondta el Őri Kiss Zsolt. Hozzá kell tenni: ennyit számít egyetlen közlekedő bénázása, márpedig egy beteghez sietve minden másodperc számít. Meg kell különböztetni amúgy a mentésre siető mentőautót és a már mentést végző, beteg szállítót. Utóbbi nem azért megy sokszor a forgalomnál alig gyorsabban, mert hobbiból szirénázik csak, hanem azért, mert a hirtelen irányváltás vagy sebességváltoztatás finoman szólva nem segíti a beteg ellátását. Ilyenkor „nem a sebesség maximalizálása, hanem a folyamatos haladás a kulcselem. A hirtelen fékezések és irányváltások a hátul beteget ellátók munkáját is megnehezítik. A mentőgépkocsi-vezetőknek nem csak a forgalomra, hanem rájuk is fokozottan figyelniük kell. A fél szemünk a forgalmon, a másik a beteg ellátásán” – tette hozzá a szakember.
Ha a közutakat nézzük, könnyedén juthatunk arra a következtetésre, hogy nem lenne hiábavaló az időszakos utánképzés az "úrvezetők" számára sem. Ilyen persze egyelőre tervben sincs, így aztán marad a javaslat: igyekezzünk rendszerként szemlélni a forgalmat, olyan rendszerként, amiben a megkülönböztető jelzést használó jármű előrejutását a lehető leginkább segíteni kell. Figyeljük, vegyük észre és persze segítsük őket, hogy ők is segíthessenek!