Legenda az utakon

Rögtön két magyarázattal is tartozunk, már így az elején. Az egyik írásunk címe, amely látszatra semmilyen kapcsolatban nem áll a kipróbált autóval, a másik pedig a bevezetőben említett utalás hazánk védjegyére, a mindenki által gyűlölt bürokráciára – kezdjük ez utóbbival. Hol vannak már azok az idők, amikor Hofi Géza naivan feltehette a kérdést: hát nem az a cél ebben a kis országban, hogy mindenki jól járjon és jól élhessen? Nem. Erről manapság szó sincs; az állam, ahol csak tud, ott szed be pénzt a költségvetés számára, akkor is, ha ezzel ellehetetlenít. Ennek a gyakorlatnak az áldozata a vegyes használatú Partner furgon is. A jogi okoskodást inkább mellőzzük, a lényeg, hogy az érvényben lévő vámtarifaszám-rendelet szerint az ilyen járművekre meg kell fizetni a regisztrációs adót, valamint a visszaigényelhetetlen általános forgalmi adót. Innentől fogva teljesen mindegy, hogy a kocsit személy- vagy tehergépjárműként gyártották és használják, a pluszpénz szépen ki lett markolva a polgár zsebéből, az állami költségvetés érdeke érvényesült, a többi nem számít. Kiütéssel győzött tehát a bürokrácia a soküléses Partner ellen, hiszen teherautónak regadóval-áfával irreálisan drága, személyautónak meg fapados és csupasz... A címmel kapcsolatos magyarázat előtt még annyit, a Peugeot Partner személyszállító Tepee változatát korábban már teszteltük ezzel a 90 lóerős HDi motorral, a nagyobbik, 110 lovas dízelhez pedig a testvérmodell Citroën Berlingóban volt szerencsénk.

Legenda a vonaton. Ez Rényi Tamás 1962-ben rendezett magyar filmvígjátéka – zseniális szereposztással, életszerű történettel –, és valamiért ez a fekete-fehér mozi pörgött végig az agyunkban a teszt alatt – talán azért, mert a kocsiból kifelejtett rádió miatt unatkoztunk. A sztori dióhéjban. Egy vasipari szerelőbrigád rendszeresen vonattal utazik, mindig a végállomásig, de nem tudnak leülni, mert a fülkékben hemzsegnek a szakik. Kemény fizikai munka után fárasztó dolog az ácsorgás, tudják ezt hőseink is, ám aggodalomra semmi ok, mert Karló, a brigád feje szokás szerint használja az eszét. Gyerekek, itt mesélni kell! – adja ki a jelszót, és szép sorban követik egymást a legendás esetek elbeszélései, amik aztán ülőhelyeket eredményeznek. Nos, erre gondoltunk a címadásnál, lehet, hogy nem vittük túlzásba a kreativitást; mindenesetre az öt- vagy hatfős brigádoknak alkalmas Peugeot Partner fedélzetén útközben is lehet mesélni, ülőhely pedig jut mindenkinek.

Magáról az áruszállító Partnerről nincs sok mondanivaló, a praktikusan fényezetlen lökhárítókkal és fekete oldalvédőkkel ékesített furgon nem véletlenül közkedvelt típus. Akinek szüksége van rá, még Outdoor csomagot is vehet hozzá opcionálisan – ballonos kerekekkel, megemelt szabad magassággal, alul motorvédő lemezburkolattal –, de maga az alapváltozat a Confort felszereltségre épül. Ez annyit tesz, hogy gyakorlatilag minden fontos tartozékért fizetni kell, a mezítlábas furgon csak ABS-t, szervokormányt, elektromos ablakot, vezetőoldali légzsákot és még néhány apróságot kap a gyárban; például a nálunk kimaradt rádió (CD-vel, MP3-lejátszással) bruttó 100 ezer forintba kerül. Az utastér berendezése a személyautót idézi, persze, a kárpit nem annyira finom, de más eltérés voltaképpen nincs; a kormány ugyanolyan csúszós műanyag, ott a jól ismert polc a szélvédő felett, és a vezetői pozíció szintén ismerős a Tepee modellből. Mozgás közben jogos volt a déjá vu érzésünk, mert a 90 lóerős HDi dízelről nem változott a véleményünk. Az erő leadása egyenletes, testessége ellenére a Partner soha nem képez forgalmi akadályt, jól gyorsul és autópályán sem vall szégyent, ugyanakkor az árnyoldalak is megmaradtak. A dinamizmus elsősorban az ötfokozatú, néha akadozó váltó rövid áttételezésének köszönhető, gyors meneteknél nagyon hiányzik a hatodik sebesség, ez kedvezően befolyásolná a fogyasztást, bár a 6,9 literes teljes tesztátlaggal így sem vagyunk elégedetlenek.

A duplakabinos Partner csak ránézésre tűnik hétköznapinak, az igazi valóság a részletekben bújik meg. Kezdjük azzal, hogy nem teljesen gyári termék, de ezt nem riogatásnak szánjuk – a garancia változatlanul érvényes az autóra, tehát emiatt nincs okunk a bizalmat megvonni. A francia Gruau cég a nagyobbik, L2 jelű Partnert vette utólagos kezelésbe, amelynek tengelytávolsága változatlan az L1 alapmodellhez képest (2728 mm), de a teljes hosszúság egy behegesztett, kívülről jól látható toldásnak köszönhetően cirka 25 centiméterrel nagyobb, és ez a növekedés tisztán a raktér javára írható. A trükk az ülésekben rejlik. Gyári székek helyett háromszemélyes, térelválasztó ráccsal kombinált padot szereltek a Partner első ülései mögé, így összesen öt – opciós első Multi-Flex üléssel hat – fő kelhet útra a kocsival; miközben tekintélyes hely marad az oldalt üveg helyett lemezzel burkolt térben a holmiknak, szerszámoknak. Jellemző az autó használhatóságára, hogy hátul keresztben befér a szabványos EUR raklap, amin 1,25 méter magasságig lehet az áru felpakolva.

Félig lemezes, félig üveges furgonokból az igényekhez képes bőséges a hazai választék, de ugyanilyen kialakítású, személyszállításra is alkalmas változat csak kisebb vagy nagyobb kategóriában kapható – előbbi éppen a Peugeot Bipper/Citroën Nemo páros. Ha több a szállítani kívánt dolog, és nincs szükség a plusz 3 fő ülőalkalmatosságára, akkor a pad néhány mozdulattal összecsukható, és az első ülések mögé mozgatható. A fejtámlák a térelválasztó rácson maradnak rögzítve, maga a rács pedig nem marad útban hátul, hanem az összecsukás során előremozdul, betöltve eredeti funkcióját. A végén 4,1 köbméteres raktér áll rendelkezésre, és 2 vagy 3 személy utazhat az autóban. Az üléspad hajtogatása nem túlzottan bonyolult feladat, de saját példánkból okulva mindenkit óvatosságra intünk, mert az ujjainkat becsípni sokkal könnyebb, mint gondolnánk. A csomagokat hat gyűrűhöz rögzíthetjük, ez elegendőnek tűnik, míg az ajtókombinációkat mindenki maga állíthatja össze, szükséglete és pénztárcája szerint. A kárpitozás és zajcsillapítás teljes hiánya nem szokatlan a haszonjárműveknél, emiatt menetközben furcsa hangokkal szembesül a személyautóhoz szokott, elkényelmesedett ember. A futómű nyöszörgései, koppanásai, reccsenései teljesen maguktól értetődnek, olykor a tankban lötyögő gázolajat is hallani, ezekhez képest szinte fel sem tűnik a hidegen kattogó dízelmotor visszhangzó morajlása.

Igazán kár, hogy a hazai bürokrácia újfent győzedelmeskedett a józan ész felett, de nincs mit tenni. Ha az áfát vissza lehetne igényelni, akkor nettó 3,785 millió forintért remek vétel lenne a multifunkcionális, duplakabinos, személy- és teherszállításra egyaránt alkalmas Peugeot Partner 1.6 HDi Confort L2, azonban - hála és köszönet a résen lévő hivataloknak - az autó valódi ára bruttó 5,2 millió forint. Aki ennek ellenére lehetőséget lát benne, még bízhat a márkakereskedői akciókban, amelyek mértéke természetesen jóval szerényebb a regadónál és az áfánál. Mi csak annyit mondhatunk, az autóval nem fog bevásárolni.