Ledöbbentett – Lexus RX 450h L

Négy generáción keresztül nem volt szüksége a japánoknak arra, hogy hétüléses SUV-t csináljanak a Lexus RX-ből. A második generáció hibrid hajtása óta van egy bizonyos vevőköre, akiknek a nagy test és a hozzá viszonyított kedvező fogyasztás a lényeg, és még akkor is bőven jó, ha három gyermek van a családban. Most, hogy a negyedik generáció már javában tapossa modellciklusának felét, bepróbálkoztak a harmadik üléssorral.

Megnyújtották az egész karosszériát, kereken öt méterre húzták a teljes hosszt.

Látványos változás a karosszérián, már csak azért is, mert meredekebb lett a csomagtérfedél. Szerintem jól áll neki, pont olyan, mintha így rajzolták volna eredetileg is, és van egy olyan érzésem, hogy ehhez a Lexusnál is görcsösen ragaszkodtak, meg még pár dologhoz, amit nagyon nem kellett volna.
Az RX óriási, egy igazi bálna, ami ráadásul magas is, szép nagy hasznos teret foglal el a nagyvilágból és joggal gondolhatnánk azt, hogy akkor bent is legalább ennyire hatalmas. A helykínálat valóban kiváló, széles az utastér elöl-hátul, magasan ülünk, a plafon is messze van, de nem úgy ülünk benne, mint egy SUV-ban általában. Az egész olyan, mintha egy szedánt emeltek volna fel, a vezetői pozíció pont olyanra állítható, mivel a padló magas, a kormány pedig közel húzható.

Hatalmasak az ülések, puha tömésűek, pihentetően jól formázottak.

Rengeteg irányban elektromosan állíthatóak az elsők, na meg fűthetőek és szellőztethetőek is. Hátul sem rosszabb a helyzet, de a középső ülés inkább csak szükségülés, a két szélső viszont rendben van, lábtérből is van bőven. A fekete leves az új RX 450h L két újdonsága, amiért nagyobb a karosszéria, a két ülés a csomagtartóban.
Mivel lényegesen nagyobb ablakot nem kapott, ezért alapból sötét a hely, előredöntve a középső sor ülését már látjuk, mi lesz a gond, alapesetben ugyanis nincs lábtér a harmadik sorban, de tényleg. A második sor előretolásával csinálhatunk valamennyit, de az is véges, 10-15 centit meg nekik is illik hagyni. A két plusz ülés szép nagy, látszatra kényelmes, tapintásra puha tömésű, még jó is lehetne, ám már a bejutás is szűkös, behuppanva pedig kellemetlen élmény fogad, ugyanis az ülőlap nincs valami magasan, így felnőttként a térdünk a nyakunkban, visszahajtva az ülést pedig búcsút mondhatunk a lábfejünknek. Használhatatlan, a legkisebb utat sem lehet itt kibírni felnőttként, gyermekként talán, de annyira piciket, akiknek ez itt jó lehet, nem száműznék hátra egy ilyen verembe. Bár nekik is jutna azért külön klímapanel, nem hinném, hogy kettő percnél tovább lefoglalná őket. Egyszóval, ez az egész feleslegesnek tűnhet, de hagyjunk esélyt annak, hogy ha nem is használjuk, legalább lesz csomagtartó.

Az alap RX 450h raktere 539 liter, a nyújtott hétüléses L változaté 591, vagyis kaptunk 52 litert a plusz 11 centiméterrel.

Látva az autó méreteit, ennél azért többre számítanánk, az öt centivel rövidebb Volvo XC90-é például 721 liter ötülésesként, ami már-már arcpirító különbség. Na, de ott nem nyílik elektromosan a két hátsó ülés, az RX-ben viszont igen, és még a becsukáshoz is csak egy gombot kell nyomni. Nagy könnyebbség, lássuk be, de a fejtámlákat nem húzza be magától összehajtásnál, furcsa módon a Land Cruisernél ezt megoldotta a Toyota. Szóval kaptunk két jól kinéző, kényelmes ülést a körülmények tekintetében használhatatlan térrel, valamint egy bonyolult, sok helyet foglaló elektromos nyitó-záró szerkezetet, és persze mindezt fixen beépítve, vagyis a csomagtér mindenképp ennyi. Nem tűnik a legjobb üzletnek, viccnek pedig kicsit durva lenne, még ha kivehetnénk a hátsó üléseket, de sajnos nem.

Valójában viszont az RX 450h még mindig az egyik legkényelmesebb SUV, amiben valaha ültem, mindazért, amit csak a Lexus képes előadni. Már a magas felépítés ad egy olyan biztonságérzetet, amitől egy ekkora hodály is könnyedén terelgethető, hisz remek a kilátás körben. Az ülés kiválóan beállítható, a kormány nagy és vaskos, mégsem nehézkes, sőt, egy ujjal pörgethető, így az sem baj, hogy csúszós faberakások vannak rajta, nem kell nagy erőt kifejteni a tekeréséhez. A bőrözött rész jó tapintású rajta, ahogy a nemes anyag mindenhol. Az összeállítás elég sötét, de szerencsére nem teljesen fekete, ugyanis a műszerfal teteje, a könyöklők és az ülések barnák. Nagyon jól mutatnak a lézermetszett fabetétek, szépek a gombok, kapcsolók, a multimédia meg ugyanaz, mint a többi nagy Lexusban, csak nagyobb a kijelző. Itt nem tapipaddal, hanem a lapos joystickkel kezelhető, ami kicsit egyszerűbb.
A hajtás továbbra is kellemes jelenség, a 3,5 literes szívó V6-os benzinmotor hangja is egész jó, valamiért szebb, mint amit például az LS 500h-ban produkál. Az is igaz, hogy itt nincs bevezetve a kabinba, csak messziről halljuk, ami éppen elég belőle. Elöl-hátul egy-egy villanymotorral hajt, a rendszerteljesítmény 313 lóerő, amivel szépen meg tud indulni, de nem a dinamikus, sokkal inkább a kimért haladás lesz az élvezetes.

Nem csúfolás, ha azt mondjuk rá, olyan, mint egy hajó, ezt irányba kell állítani, és egykedvűen tör előre.

Vezetéstámogató rendszerei közül a sávtartót nem bírtam munkára fogni, a radaros tempomat viszont még szakadó esőben sem hibázott, ami szép teljesítmény. 360 fokos parkolókamera rendszere rendkívül jól jön, ám a kijelző felbontásával nem vagyok megelégedve. A fogyasztásmérővel viszont igen, hosszútávú fogyasztása 7,5 literre adódott, ami egy ekkora autótól, több száz kilométeres autópálya-szakasszal és legalább annyi várossal tisztességes. Azt viszont bátran kijelenthetjük, hogy ezt, és még ennél kevesebbet fogyasztani az ötüléses RX 450h is képes, kevesebb pénzért, az L kivitel két hátsó ülése pedig élhetetlen és fölösleges. Jelenlegi áraik között kerek egymillió forint a különbség minden felszereltségi szinten, és most 2,8 millió kedvezmény is van mindegyikre. Az L használhatósága miatt erősen rétegmodellnek tűnik olyan tekintetben, hogy ha családi felhasználásra kell, akkor a legkisebb gyerkőcök is hamar kinövik a plusz üléseket.