Kubában nem igazán fogynak az új autók
Bár Kubában már lehet új autót venni, a brutális árak miatt a többségnek nem futja rá
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Jó hír a turistáknak, hogy egy darabig még megmarad a havannai utcakép. A 60-70 éves amerikai autókat nem váltják fel újak, még túl drágák.
Ezt szeretik a turisták. Maradnak az ötvenes évekből hátramaradt kocsik, az újak megfizethetetlenek, áruk a tízszerese a normálisnak
A kubai forradalom és az utána következő teljes kommunista hatalomátvétel, azaz 1959 után Kubába nem, vagy csak nagyon kis számban érkeztek autók, leginkább szocialista típusok. A kialakult helyzet alig változott annak ellenére, hogy Fidel Castro félreállása után az idei évtől már - elvileg - szabadon lehet autót venni. A havannai utcakép vészesen leharcolt, de a maguk módján hangulatos autókat tud ma is magáénak. Mindenféle alkatrészből összetákolt vasak ezek, nagy részük amerikai és még 1959 előtti. A piac "liberalizációja" úgy ment végbe, hogy az állam óriási sápot akaszt az új kocsik árára, ezért mindennek irreálisan magas az ára. Az állam ezekből a pénzekből akarja a szintén igen lehasznált tömegközlekedést modernizálni.
Egy állami alkalmazott keres körülbelül havi 20 dollárnyi (olyan 4600 forint) kubai pesót. Egy Peugeot 206-os, amit Dél-Amerikában és így a karibi szigetországban is forgalmaznak, viszont 91 ezer dollárba kerül. Így azért érthető, hogy csak keveseknek futja új autóra. Pedig használtakat is árulnak, de itt sem jobb a helyzet. Egy 1997-es Mitsubishi Lancer például 20 ezer dollárba kerül - ez sem lehet egyelőre népautó. A piaci nyitás utáni első félévben nevetségesen kevés, összesen 50 autó talált gazdára - írja a Reuters. Ezen felül 4 darab új motorbicikli javítja Kuba magánjármű-parkjának életkorát.
1997-es Mitsubishi Lancer-ért 20000 dollár, azaz 4,6 millió forint??? Nem sok az egy kicsit? A cikk szerint az új autókra vetnek ki irreálisan magas sápot. Mondjuk a közel húszmilliós 206-os is durva a maga nemében.
Amikor én jártam ott (néhány éve), helyiek nem mehettek be a szállodákba. Titkosrendőr ajtóban állt. Alkalmi hölgytársaságot 14 emelet tűzlépcsőn kellett felvigyük 🙂 Varadero strandjára sem mehettek. Láttam az este hazavitt fejadagot, nejlonzacskóban barnás rizs, és egy paradicsom. De közös italozás után azt megosztották helyi (új) barátaink, valamint előkerült a bodegában egy doboz löncshúskonzerv. Az árak gyakorlatilag ugyanannyott voltak, mint Mo.-n. Kivéve az ötven centes szivarokat, és a két eurónyi pénzért játszó full zenekart. Infarktust ott nem kap senki, az biztos. Egyszer láttunk egy katonatisztet félig-meddig szaladni a városban, azt hittük, meghalt Fidel. De nem.
helyesb: „Persze nem úgy mint NÁLUNK régen, mert a vállalkozás ott tilos.”
Bakker, ezt úgy írjátok mintha ez valami nagy dolog lenne, néha odeengednek majd egy két nyomrogó amerikait, hogy dőzsüljenek a kubai munkások jólétében.
4000 Hufnak megfelelő bérért tervutasításos szabott áras termékeket kapnának ha ezek léteznének. de mivel nincs ezért mindenki ügyeskedik, pl túristűákat nyúl le. Persze nem úgy mint régenmert a vállalkozás tilos.
Nem elírás Kubában tényleg kb. ennyi az átlagbér. Pár éve láttam egy riportot egy Magyarországon élő kubai beszélt, és ő is 4 ezer forintnak megfelelő kubai átlagfizetést említett. Még nem voltam Kubában (sajnos), de gondolom, hogy egyrészt a túristáknak más arakon számolnak, másrészt biztos vannak olyan beutazási és tartózkodási szabályok, hogy nem élhetsz ott csak úgy 1 évet.
Nem néztem utána, de szerintem ez a havi 4600 forintos fizetés elírás. Mert akkor ennyi erővel minden magyar oda járni nyaralni. Egy havi fizuból ellenénk ott egy évet is. Kivéve ha a szállodákban 1 szoba 1 napra vagy 100 dollár…. De akkor meg az ottaniaknak még nagyobb luxus lenne egy szálloda mint egy új autó…