Kisebb akkumulátorral is elég?

Érdekes helyzet állt elő, hiszen ezzel a villanyhajtású XC40-es modellel már nem nagyon találkozhatunk a kereskedésekben. Jövőre érkezik valamikor egy műszakilag eléggé más modell, ezért most csak a legfontosabb tulajdonságokról ejtek néhány szót. Korábban járt már nálunk a két villanymotorral, összkerékhajtással felvértezett XC40 Recharge, illetve a konnektoros hibrid is, ami szintén a Recharge nevet viseli, és ugyancsak kaphat zöld rendszámot. Ám azokhoz képest bizony formailag is más ez a tesztautó. Ugyanis ráncfelvarráson járt az XC40-es. A szokásos pontokon változott: új az első lökhárító és benne a ködlámpák fészke. Átrajzolták elöl a fényszórókat is, de Thor-kalapácsa szerencsére nem tűnt el, így sötétben is egyből kiderül róla, hogy egy Volvo közeledik, annyira markáns stílusjegy ez a fénycsík. A hűtmőmaszk, vagyis a helyén díszelgő betét is megváltozott, de továbbra is a karosszéria színére fényezik, ami ebben az esetben a „fjord kék". A változások ennyiben ki is merültek, hiszen hátrafelé haladva már nem látni újdonságokat. Ugyanúgy a C-oszlopon bukkanhatunk rá a Recharge feliratra, amiből persze hátra is jutott egy plakett, ám itt a lökhárítók és a lámpák sem változtak. Bent sem érdemes formai változásokat keresni, egyedül az infotainment szoftvere tűnik egy kicsit másnak, ebből kifolyólag a megjelenítés is. Persze továbbra is Google alapú, illetve nagyon egyszerűen kezelhető. Igazából annyira eltér minden más megoldástól, hogy valójában időbe telt megszokni ezt az egyszerűséget. A grafika szép, de ugyanez igaz a digitális műszeregységre is, amin sajnos a hatótávot csak százalékban kapjuk meg. Ha azt is tudni szeretnénk, hogy pontosan mennyi kilométert tudunk még megtenni, akkor az infotainment rendszerben kell barangolni. További érdekesség a kulcs és gomb nélküli indítás, szóval csak be kell ülni, D-be húzni az egyébként gyönyörű, kristály váltógombot - amit a svéd Orrefors üveggyártóval közösen alkotott meg a Volvo – és már indulhatunk is. Az ékszernek tűnő váltógomb persze nem az egyetlen részlet, ami a prémium érzésről gondoskodik. Bárhova nézünk, bárhova nyúlunk, rendkívüli igényességgel találkozunk. A díszbetétek, az ajtóburkolatok, a szövetkárpitos ülések mind-mind szemet gyönyörködtetőek a maguk egyszerűségében. A füleinket pedig a Harman/Kardon hangrendszer kényezteti. Ahogy fentebb említettem, a legérdekesebb részlete az autónak a kisebb akkumulátor, illetve a szingli villanymotor. A címben feltett kérdés pedig egyértelműen a hatótávra vonatkozik, hiszen erőben ez az egység is bőven elegendő. 231 lovat tud felsorakoztatni, 330 Nm forgatónyomaték kíséretében, ami 7,4 másodperces 100-as gyorsuláshoz elég. Bár itt is egyből jön a nyomaték, mégis szebben oldották meg sok más villanyautóhoz képest, ahogy ez eljut a talajra. Persze ez nagyban függ a gumiabroncsoktól is, illetve a hajtásmódtól. Itt most csak két kerék hajtott, méghozzá az elsők. Ez fog változni jövőre, mert az egyke villanymotor hátra költözik. Na, de hatótáv ugye: nos, az akkumulátor kapacitása bruttó 69 kilowattóra (nettóban 67), ami a gyáriak szerint 400 kilométerre elég vegyes használatban. Nálam ez inkább 300 kilométer környéke volt, nagyon-nagyon odafigyelve. Persze egy városi SUV-nak szánt autótól ez is elég. Ideálisabb körülmények között talán tényleg tudja a 400 kilométert, de így télen, fűtve mindent is, nagy hidegben, hegyvidéki agglomerációból ingázva, ha nem óvatoskodunk, akkor még a 300 kilométert sem éri el a hatótáv. A legkisebb fogyasztás, amit el tudtam érni az a 24 kWh/100 kilométer volt. Viszont vezetni nagyon kellemes, pedig ugye sokszor hangoztatom, mennyire nem kedvelem a nehéz autókat. Az XC40 Recharge is majdnem két tonna, ám olyan szépen simítja ki a katasztrofális hazai utakat, hogy emiatt megbocsátom neki a tömegét. A kerekek felől csak tompa puffanásokat hallani, még akkor is, ha brutális keresztbordákon hajtunk át. A kormányzás pedig rendkívül közvetlen, ez is kompenzálja a nagy tömeg okozta „élményveszteséget”. Szintén említettem, hogy ezzel a konkrét modellel már nem találkozhatnak a vevők az árlistán. Csak jövőre kezdik gyártani azokat a modelleket, amik már eljutnak a szalonokba, de azért érdekességként elárulom, hogy 21 459 000 forint az alapára a tesztautónak, ami az extrákkal együtt 22 288 000 forintra nőtt.