Kisautó és V6, ez is a Clio volt

Nekünk rendszer-, a Renault számára korszakváltó év volt 1990, amikor először tűnt fel a Clio. Az újdonság ugyanis az egyébként szintén sikeres Renault 5 helyére lépett, azaz vele leszámolt a márka a korábbi számozásos típusnévadással. Ennél persze fontosabb, hogy a Clio, illetve a generációkon átívelő típusnevek használata egyúttal folyamatosságot, átláthatóságot, rendezettséget csempészett a Renault életébe. Így már nem csupán a márkát ismerő rajongók ismerik ki magukat a Renault kínálatában, hanem a többi földi halandó is. Sőt, marketingszempontból is bejött a névváltás, hiszen ugye milyen jól hangzik az, hogy a Renault Clio a valaha gyártott legnépszerűbb francia autó? A Renault Clio tán a génjeiben hordozza a sikert, nevében pedig a népszerűséget, hiszen jelentését tekintve a Clio a „dicsőség hírnöke”, a görög mitológiában pedig Kleió a történetírás múzsája. Nem véletlen tehát a névválasztás, ráadásul névvel még emberközelibb, szerethetőbb egy autó is, mintha csak egy számmal jelölik. A Renault azonban nem csak az érzelmekre kívánt hatni a Clióval, hanem a józan ész alapján autót választók számára is voltak adui. A Renault 5 kedvelt tulajdonságait megtartva akart nagyot és nagyszerűt alkotni. Persze az Ötös éppen kicsisége, fordulékonysága, egyszerűsége és praktikussága miatt vált az 1980-as évek francia kedvencévé, és a Cliónak többet kellett adnia. Meg is adta, mégpedig felszereltségében. A továbbra is kicsi, városi autóként is kiváló – első generációjával 3,7 méter hosszú – Clio ügyesen igyekezett nagykocsis kényelmet nyújtani. Az 1990-es években még a szervokormány sem számított magától értetődő felszereltségnek egy kisautóban, a Clióhoz viszont ezen felül gyári riasztóberendezés, motorosan állítható és fűthető külső tükrök, elektronikus vezérlésű automataváltó, légkondicionáló és blokkolásgátló is elérhető volt. Sőt, a Baccara kivitel teljes bőrkárpitozást és fa díszítőelemeket is kapott a Renault kisautójában. Bizony, a nagyobb autókat idéző kényelmi szolgáltatásai is közrejátszottak abban, hogy 1991-ben az Év Autójának választották a Clio első generációját. Aztán az 1998-ban megjelent második generációval az Initiale kivitel vette át a Baccara helyét, miközben hét centiméterrel, 3,77 méterre nőtt a Clio hossza. Ennél már nem csak a csúcskivitelek kiváltságának számított a 16 szelepes motor, a blokkolásgátló és a két első légzsák, sőt, akár oldallégzsákok is védhették az elöl ülőket. A 21. századra ugyanis a biztonság ugyancsak a Renault fő autóépítési szempontjai között szerepelt, és az EuroNCAP töréstesztjén 2000-ben a kategóriában legjobbnak számító – négycsillagos – minősítést érdemelte ki a Clio. Ugyancsak a második generációval jelent meg 1999-ben a négyajtós Clio, az önálló Thalia típusnéven. Poénnak sem utolsó, hogy kategóriája legbiztonságosabb autójaként műanyag első sárvédőket kapott a második Clio, pedig csak a súlycsökkentés és a korrózió elleni harc jegyében választotta ezt a megoldást a Renault. 2005-ben ugyan megjelent a Clio harmadik generációja, ám a kor más márkáknál is bevett szokása szerint, az előző nemzedék is a kínálat része maradt, Clio Campus néven. A harmadik Clio egy centi híján immár négyméteresre nőtt, akár tempomatot, navigációs rendszert és a márka slusszkulcsot kiváltó kártyás rendszerét is kínálta. Valamint az oldallégzsákokon túl függönylégzsák is védhette az utasokat, méghozzá oly hatékonysággal, hogy a Clio ismét kategória-elsőként érdemelt immár öt csillagot az EuroNCAP töréstesztje alapján. A hab a tortán pedig a 2006-ban ismét a Cliónak szavazott Év Autója díj. Egy évvel később aztán megjelent a Clio kombi változata és az első turbófeltöltős kis benzinmotor. A jelenlegi, 4,06 méter hosszú, 2012-ben bemutatott negyedik generáció pedig szinte csak ilyen erőforrással kapható, ötajtósként vagy kombi kivitelben. Az 1991-ben debütált első Clio RS 135 lóerős motorja a Clio kínálatában egyedüliként érdemelt 16 szelepes motort, és csak a kétliteres Clio Williams bizonyult nála erősebbnek. A második Clio RS 1999-ben már kétliteres, 172 lóerős motort kapott, ám a kétszemélyes és középmotoros, hátsókerék-hajtású Clio V6 háromliterese 230 lóerőt, majd 255 lóerőt teljesített és 5,8 másodperc alatt katapultálta százas tempóra a nem mindennapi kiskocsit. A 2006-ban megjelent harmadik Clio RS kétliteres motorja 197 lóerős, míg a jelenlegi 1,6 literes, turbófeltöltős, és 200 lóerőt kínál. A negyedik RS érdekessége az ötajtós karosszéria, hiszen a háromajtós eltűnt a kínálatból, holott a korábbi RS modellek mindegyike háromajtós volt. A Cliónak remek reklám a sportvonal, ám a vevők leginkább használhatóságáért, áráért és takarékos motorjaiért szeretik. Nálunk, a Használtautó Kft-nél is akadt Clio II és van több Clio IV Grandtour is, jól szolgálnak.