Kis motorral is lehet jó a nagy Scenic, végre!

Sokak számára véleményes modell az aktuális Renault Scenic, hiszen az elődök praktikus egyterűségét vagány crossoverségre cserélte a csakis 20 colos felnikkel kapható negyedik generáció. Maradt benne persze praktikum is bőséggel, de abból már nincs annyi, mint mondjuk a közvetlen elődben, vagy akár a második generációban, amiből az első Grand verzió is készült (igen, nekem is olyan volt, már a facelift utánról). Ugyanakkor hiába csorbult a praktikusság, a Grand Scenic továbbra is lehet hétüléses.
Benzinmotorból idén - szerencsére - nyugdíjazták a megjelenéskor egyedüli 1,2 literes TCe-t, s helyét a legfrissebb Mercedes-Benz A-osztályban is megtalálható 1,33 literes vette át, 115, 140 és 160 lóerővel. A 140 lóerős eléggé meggyőzően viselkedett a sima Scenicben is, most viszont a 2,8 méteres tengelytávjával is nagyobb, 4,63 méteres Grand verzióval a csúcs, 160 lóerős változat érkezett tesztre, ráadásul a palettán belül egyedül ehhez választható 7 fokozatú EDC váltóval. Bár korábban az 1.5 dCi EDC verzióért nagyon oda és vissza voltam, ez a motor a maga 260 (EDC váltóval ráadásul 270) newtonméterével, 10,7 másodperces 100 km/órára gyorsulásával és közel 200 km/órás végsebességével méltó ellenfele - nem csak az 1.5 dCi-nek -, hanem a dízelek közül ma már EDC váltóval egyedüliként kapható 160 lóerős, duplaturbós 1.6 dCi-nek is.
Alacsony fordulatról is jól húz, a 270 Nm-es csúcs 1800-as fordulatnál érkezik, de annak 90 százaléka 1600-5000/perc között folyamatosan megvan. A csúcsteljesítmény 5500-nál érkezik, de addig talán egyszer, ha elforgattam a motort. Higgadt üzemben benzinmotortól szokatlanul alacsony, 2000/perc alatti fordulatszámtartományban autózhatunk; a Sport/Neutral/Eco/Egyéni menetmódokkal leginkább a gázreakciót és váltóhangolást hangoljuk, de változatható a műszerfal képe is, s Ecóban a klíma is visszavesz teljesítményéből. Viszont utóbbi itt kevésbé tűnt fel, ami arra utal, hogy a nagyobb légterű utastérhez a Renault izmosabb légkondicionálót szerelt. Hiába, a márka, s különösképp a Scenic legfőbb ütőkártyája továbbra is az, hogy kényelmesen szolgál. A csúcs Bose ellátmánnyal nyilván fokozottan.
Igen, a Renault-nál már külön felszereltséget jelent a Bose, hifije szép hangzású, ráadásul a 12 hangszórós, mélynyomós rendszer is olyannyira átgondolt, hogy a csomagtérpadlóba épített mélynyomó ellenére is van helye ott a csomagtér egyszerűen kivehető fedőrolójának. A hátsó üléseket - a leghátsó és a középső soriakat is - gombnyomásra hajthatjuk a csomagtér síkjába, ami jó, ám maga a csomagtér mindenféle konfigurációban kisebb, mint az elődben. Mondjuk így is van hét ülés mögött is 189, alaphelyzetben (5 ülés mögött) 533 liter, az összes hátsó ülés lehajtásával pedig 1737 liter. A Grand Scenic csomagtere tehát továbbra is nagy, de mégsem olyannyira hangárnyi, mint az elődöké volt. Le kell szögezni: a vagány crossover külsejű, 20 colos felnikre állított mai Grand Scenicet kár is az elődökhöz mérni. Itt ugyanis nincs, nem is kapható a középső sorhoz három különálló, egyenértékű ülés, hanem 2/1-es osztást kapunk, Isofix-rögzítőt pedig csak a szélső helyekre. Két gyerekülés közé itt is csak nagyon vékony felnőtt fér be, igaz, már ez is átlag feletti helyet jelent, a legtöbb autó esetén ugyanis abszolút nem lehet beülni két isofixes ülés közé. Itt amúgy a jobb első ülésre is rakható gyerekülés (Isofix csatlakozóval, kikpacsolható légzsákkal).
Ha viszont nem elődeihez hasonlítjuk, hanem önmagában, a mai crossover mezőnyben nézzük a Scenicet, akkor viszont egy teljesen jó és élhető gép! Összkerékhajtás persze hozzá sincs, terepképességekről sem érdemes beszélni, a 20 colos "holdjáró" felnikkel viszont elég jól, stabilan fut, s a nagyobb tengelytávval az úthibákat is jobban mozogja ki, mint a rövidebbik változat. A 160 lóerős TCe motor teljesítményben elég, hangja pedig nincs nagyon, gyorsításnál, húzatáskor is távoli, de legtöbbször zéró. Az autópályás 130 km/óra hetedik fokozatban 2500/perc fordulattal futható, ami benzinmotoros mércével extrém alacsony. Ami pedig az EDC váltót illeti: bár itt is megvan a duplakuplungosokra jellemző viszonylag lassú váltás az előre- és a hátramenet között, viszont sok vetélytársnál jobb ebben a versenyszámban. Az előremeneti fokozatok váltásában viszont nem olyan extrém gyors, mint mondjuk a Volkswagen DSG-je, de ez igazából nem zavaró. Szépen teszi a dolgát, nem csinál butaságot, például emelkedőn nem kapcsol fel olyan helyen, ahol a motor azt még nem bírja el. Lejtőn haladva is szépen visszaváltogat, tehát kézi belenyúlás nélkül is van motorfék. Egyterűs/crossoveres mércével korrekt a kormányzás, ami persze itt is szintetikus, de kit zavarna ez, amikor eleve nem egy sportkocsiban, hanem egy kellemesen magas üléspozíciójú, elöl - főként a sofőr változtatható laphosszúságú ülésében - átlag feletti kényelmet adó, guruló nappaliban ülünk.
Előrefelé minden eddiginél jobb a kilátás az Espace után itt is megjelent osztott A-oszlopoknak köszönhetően. Fontos továbbá, hogy bár az övvonal az autó közepéig hajszálnyit leejtő, onnan erősen emelkedő, hátulról is átlag feletti a kilátás, magyarán kapnak panorámát onnan a gyerekek, egy kicsit még akkor is, ha felhúzzuk a sötétítőrolókat. A Grand Scenic továbbra is nagyon kellemes családi autó, kellően nagy csomagtérrel, egyedi formával, s bár utastere kapcsán tagadhatatlan, hogy ahogyan a csomagtér mérete, úgy a hosszanti helykínálat sem annyira jó, mint az elődökben, a crossover vetélytársak között a Grand Scenic mindenképp a tágas és családbarát példány. Ára a képességekhez illő: a legolcsóbb (115 lóerős benzines) Grand Scenic 6,7 millió forint, ahhoz mérten a 140 lóerős felára 250 ezer forint, a 160 lóerősé még egyszer ennyi, de az már csakis a két legmagasabb ellátmánnyal kapható.
A Bose a csúcs (sok egyéb mellett remek, automata reflektoros LED fényszóróval, első-hátsó parkolóradarral, navigációval) - vele 8 549 000 forint a legizmosabb benzines. Ehhez jön még az EDC váltó felára, ami 550 000 forint lenne, ha jelenleg elérhető lenne. Most azonban épp nincs rá gyártási engedély, de várhatóan novembertől ismét elérhető lesz. Érdemes lehet várni rá, mert a Grand Scenic ma már akkora, mint egykor az Espace volt, a 160 lóerős benzinessel pedig nem csak jól megy, korrektül is fogyaszt, a gyári vegyes érték 6,2 l/100 km a WLTP norma szerint, s bő 500 kilométeres tesztünkön is beérte 7 literrel - két saját tankolás között, precízen mérve, miközben a számítógép 6,3 l/100 km értéket jelzett. Bár egy egyterű jellemzően hosszabb utazásokhoz ajánlható, a crossoveres Scenic esetén ma már messze nem biztos, hogy ajánlanám a mostani csúcsbenzines helyett a nála drágább, automata váltóval csakis az 1,4 millió forinttal magasabbra árazott 160 lóerőssel elérhető dízeleket. Hiába hagyományosan jók a franciák dízelei, ez az 1,3-as motor is nagyon jó lett, megkockáztatom, hogy a Renault legjobb mai benzinese, bár hozzá kell tegyem, én az új Megane R.S.-t még nem hajtottam, ám elárulom, hamarosan érkezik az is tesztre.