Kimennék vele a világból. Kétszer! BMW 840d

Már azzal levette a lábáról az igazi rajongókat a BMW, hogy 30 év elteltével újra felkerült a 8-as a palettára. Azt már a kupénál kifejtettem, mi az elnevezés mögötti tartalom, aki pedig még mindig nem érti, azoknak csak azt tudom mondani, hogy nem is fogják soha. Ez csak egy név, egy sorozatszám, aminek kellőképpen magasnak kellett lennie ahhoz, hogy a BMW új stratégiája érvényesülni tudjon. Ez arról szól, hogy kialakult a márka felsőkategóriás rétegmodelljeinek a köre, amilyen a 7-es limuzin, az X7 SUV és a 8-as luxus sportkupé és kabrió. Valamiért ide veszik az i8-at is, ám ebben a társaságban ő itt fekete bárány, mert ez a szint már nem csak a látszatról szól.

A rongyrázás mögötti tartalom is pazarló, felesleges, olyan csúcstechnológia, ami még benzint, vagy gázolajat éget és károsanyagot termel, nem csekély mértékű lóerő és Nm előállítása közben.

Lassan ciki lesz belsőégésű motort használni, de lesz, aki megteheti, nekik mindig lesznek hasonló játékszerek. A 8-asból is vagy V8-as benzinest, vagy hathengeres dízelt vehetnek, hibrid hajtásról szó sincs egyelőre, mégis a vágy tökéletes tárgyát képezi egy ilyen kabrió.
Gyengém a négyüléses kupék és kabriók szegmense, pláne, ha a formaterv is jó és méretben sem épp kicsi (az is súlyosbító tényező, ha BMW-ből van). Ezektől azért messze nem szabad azt várni, amit sejtet, minél nagyobb egy négyüléses sportkupé/kabrió, annál kevesebb benne a hely hátul és ez a 8-asnál is így van. Be lehet ülni négyen, még el is lehet férni valahogyan, de azt inkább büntetjük, aki hátra kerül és egyébként a tökéletesen beállított vezetési pozíciónak is lőttek ilyenkor.

Ennek más lényege van, egy jacht is annál impozánsabb, minél nagyobb, ezek a kabriók lényegében az aszfalt jachtjai.

A 8-as közel 4,9 méter hosszú teste 1,9 méteres szélességgel párosul, és a nem kis darab karosszériából nyitott tetővel négy fejtámla kandikál ki. Nekem ez a gyengém, meg a hatalmas, nyitott utastér és a szabadon, hátrafelé meredő szélvédő látványa. 1955 kilós tömeggel, 20 colos kerekekkel nehéz meló egy ilyet úgy megépíteni, hogy az jó is legyen, a BMW-nek mégis sikerült.
Méghozzá olyan megoldásokkal, amiket valószínűleg soha nem is láthatunk majd. A 8-as nagyrészt alumínium és nagy szilárdságú acél karosszériáját főként a kardánalagút környékén karbonszálas műanyag elemekkel merevítették. A kabrió ehhez képest kapott egy plusz bölcsőt előre és a teljes szélvédőkeretbe a padlólemezhez erősített merevítést, ami feje tetején is elbírja az autót. Került plusz merevítés a hátsó futómű környékére is, valamint pirotechnikai bukókeret a hátsó ülések mögé. A korábbi 6-os kabriónál ezekkel még csínyán bántak, olyan is lett, de most úgy érzem, mindent rendbehoztak.

Megmutatták, hogy igenis lehet valami két tonnával is betonmerev, alig hiszi el az ember, de a 8-as kabrió egyáltalán nem csavarodik.

Nehéz ezt elképzelni úgy, hogy nem is olyan rég még a 2-es méretben sem tudtak merev kabriót csinálni, most úgy tűnik, rátaláltak a tökéletes megoldásra.
Semmivel nem másabb vezetni a kabriót, mint a kupét, megvan a pengeéles, enyhén nehézkes kormányzás és a pontos futómű is. Utóbbi most 20 colos felnikkel és Bridgestone S007 semi-slick abroncsokkal vizsgázott. A rugózási komfort kimondottan kellemes, a kőkemény futás messze áll tőle, olyan puhán csillapít, mint ahogyan egy légrugós futóműnek kéne. Miközben mellőzi a billegést és a hatalmas kerekek csattanását az úthibákon. Sport módokat választva még keményedik picit, de alapból is elég határozott. A 8-as méretét tekintve lenyűgöző az is, hogy a futómű és a kormányzás kommunikációját még egy ekkora testen keresztül is képes átadni a sofőrnek. Az ülések inkább kényelmesek, mint sportosak, de valahogy ez is a kettő tökéletes határán van, mindkettőt tudja, de a legjobb, hogy egészen alacsony a legalsó pontja.

Egészen más arcát tudja mutatni a 8-as, ha nem a V8-as motorral próbáljuk.

Míg az M850i egy minden pillanatban feszült, valódi sportgép érzetét kelti, addig a kétturbós, sorhatos dízelmotorral szerelt 840d a tökéletes túraautó képét mutatja. És nem csak mutatja, elő is adja. A hathengeres dízel járása selymes, hidegen, alapjáraton is kulturáltabb a legtöbb négyhengeres benzinesnél is, bemelegedve egészen csöndes, forgatva pedig különleges orgánummal szól. Nehéz egészen addig elképzelni, amíg saját testünkkel, fülünkkel nem tapasztaljuk meg, milyen a 840d, így véleményt alkotni sem lehet róla látatlanban. Van helye benne ennek a dízelmotornak, a prémiumérzeten nem ront, a nyolcfokozatú ZF váltó kordában tartja ahhoz, hogy ne forogjon fölöslegesen és laza gázelvételkor még ki is teszi üresbe, így kiguruláskor aztán semmit nem hallunk a motorból. Túraautónak kiváló, 1000 kilométeres hatótávolságát nehéz utánozni bármivel, ami benzint eszik és 680 Nm nyomatékkal indítja meg az autót, ha arra van szükség.
Bármennyire is hihetetlen, de nem csak a pihentető és csöndes utazás megy neki, sportolni is alkalmas a 40d, 5,2 másodperces gyorsulása nem egy rossz érték, a motor magas fordulaton is szépen szól, hála a sportosra hangolt kipufogórendszernek.

Nyomatékból hatalmasat lehet vele autózni, éles kanyarokból is hirtelen képes kitörni.

Kikapcsolt kipörgésgátlóval ilyenkor klasszikus BMW módjára repül is a feneke, majd az xDrive lassan bedolgozik és tökéletes ívet autózva szedhetjük össze a 8-ast. Érzem, honnan húzna nagyobbat a négyturbós 50d, de annak, akinek a dízel tetszik, a 40d kifinomultsága is tökéletes lesz. A négyrétegű vászontető zárt állapotban nem enged be több zajt, mint a kupé keményteteje, csak egy kicsit máshonnan halljuk a mellettünk elhaladó teherautó neszeit. Egészen elszigetelve érezzük magunkat a külvilágtól, de az ablakok hőszigetelése még mindig nem az igazi, szerencsére legtöbbször úgysem volt fönt a tető.
Kevesebb mint 20 másodperc alatt akár távirányítóról is nyitható, zárható, de menet közben 50 km/h-ig is. A csomagtérből nem vesz el túlzottan sok helyet a tető, úgy is marad 350 liternyi, csak kicsit laposabb táskákba kell pakolnunk.

A szélkomfort miatt sem való a 8-as négy főnek, a visszacsapó menetszél pont a hátsó sor fölött örvénylik.

Ennek jóvoltából felhúzott ablakokkal elöl nincs is légmozgás úgy 90-ig, felrakott szélfogó hálóval a 130-140-es autópályatempó is könnyedén tartható. Az első két ülésre lett kitalálva az egész autó, nem véletlenül. A két hatalmas fotel körül a kupéból ismert dizájnt láthatjuk, ami újdonság, az a fejtámlákba épített meleg levegő befúvó, hogy tavasszal/ősszel se fázzunk meg nyitott tetőnél. A fehér kárpit kiemeli a 8-as kabrió erényeit, passzol hozzá a hangulatvilágítás és még a metszett üveg váltókapcsoló is.
Minden szem arra szegeződik az utcán, aki egy ilyen 8-asban ül, a virító fehér utastér felhívja magára a figyelmet.

Nem csak prémium, de luxusautónak tűnik, azt már csak a sofőr tudja, hogy nem csak a látvány miatt választotta a 8-ast.

A minőségi vezetési élmény örömére vágyókhoz szól a kabrió, akiknek a motoros ajtózárás, a kikezdhetetlen hangzású Bang & Olufsen hifi és a hibátlan összeszerelés megadja azt a fajta luxus élményt is, amit egy több mint 40 milliós autótól el is várnak. Szinte beleköthetetlen a kupé, mégis valahogy azt érzem, hogy a kabrióval lett teljes a 8-as élménye. Többről szól ez, mint a magamutogatásról, a technikai tartalom és a marketing szöveg itt nem csak duma, a 8-as kabrió tényleg megadja azt, amit egy BMW-től elvárunk, és a luxus élményt nem helyette, hanem vele együtt kapjuk.