Kihúzták a méregfogát – CUPRA Leon Kombi PHEV teszt

Nincs könnyű helyzetben a konnektoros CUPRA Leon, bár a helyzetén rontott, hogy először a SEAT almárkájának sava-borsát, a 310 lovas Formentort próbáltam. Ha fokozatosan jutok el a csúcsig, lehet, hogy kevésbé tűnne sótlannak a zöldrendszámos Leon. Pedig egy rossz szavam nem kellene, hogy legyen rá. Kellőképp erős, kényelmes is a maga módján, villannyal is működik, de mégis mélyebb nyomot hagyott bennem a Formentor. Persze csak semmi aggodalom, a Leon is elérhető a sima, kétliteres benzinmotorral, 310 lóerővel, és talán úgy még a Formentornál is élvezetesebb, hiszen nem annyira magas. A zöldrendszámos pedig nem enged a külsőségekben a sportosságból. Sőt, észvesztően jól néz ki a CUPRA Leon! Lehet vele vitatkozni, de nálam nagyon betaláltak a márka stíluselemei. Már maga az önálló embléma dögösebbé teszi, de ott van még az egyedi hűtőrács, a lökhárító sportos díszbetétjei, a küszöbtoldatok, a hátsó szárny, na meg a felnik. Ó, azok a felnik, a kéttónusú fényezéssel egyszerűen igézőek. Pedig ezek még a „konzervatívabb” változatok, hiszen a palettán sokkal extravagánsabb példányok is találhatók. Még a kamukipufogókat is megbocsátom neki a látványos felnik miatt. Szóval a megjelenésben nincs hiba, csorogni kezd a láttán az értő közönség nyála. A konnektoros hibridségről is csak a bal első sárvédőben található töltőnyílás árulkodik a zöld rendszámon kívül. Bent is a szokásos cuprásítás vár. A SEAT emblémás Leonhoz képest új a kormánykerék, a már a Formentorban is látott sportautós gombkiosztással; jól tartó, kagylósított sportülésekbe huppanhatunk be elöl. A hátul utazók mélyített üléseket nem kapnak, de a kényelemre így sem lehet panaszuk. Hatalmas a lábtér, és még külön klímakonzol, illetve két USB-C dokkoló is jutott nekik. Az anyagválasztás pedig szerte az utastérben igényes, a színes varrással, bronz díszbetétekkel a hangulat egyedi, elérte hát a célját a CUPRA,

kellő mértékben érződik különlegesebbnek egy mezei SEAT-nál.

Ugyanakkor a zöld rendszám oltárán a csomagtérből áldozunk. Nem is keveset, hiszen alapból 470 literre csökkent a 620 liter helyett, bár a használhatóság így is jó, és a 470 liter sem kevés. Valamint a töltőkábeleknek is jutott külön rekesz, nem lesznek útban, ami még tovább javítja a csomagtér használhatóságát. A 60/40 arányban osztott hátsó üléseket lehajtva sík felület jön létre, ezt megpillantva már senki nem fog bánkódni az akkupakk miatt elveszített literek kapcsán. És akkor el is érkeztünk a technikához. A már említett akkucsomag 13 kilowattórás, ami 50 kilométernyi tisztán elektromos autózáshoz elég. De egyszer még a 60 kilométert is ki tudtam facsarni belőle, ám ahhoz azért szerencsésnek is kell lenni, hogy összeálljanak az ideális körülmények. Sajnos oszlopról is csak 3,7 kilowattal töltődik, így 4 órát el kell szüttyögni a teljes töltéshez, otthoni konnektorról pedig akár 7 órát is. Elöl az 1,4 literes TSI dolgozik össze a villanymotorral. Külön-külön 150 és 116 lóerősek, a rendszerteljesítmény viszont 245 lóerő, amit 6 fokozatú DSG váltó továbbít kizárólag az első kerekek felé. Tisztán villanymódban sem gyenge, de az tényleg inkább a városi, emissziómentes csordogáláshoz jó. Amikor úgy igazán szeretné megkergetni az ember, akkor a CUPRA emblémás gombot kell nyomogatni egészen a CUPRA módig. Na itt jön az a rész, ahol szigorúbb leszek. Egyrészt a gombnyomogatás.

Erről jutott eszembe, hogy nincs külön gomb a villanyhajtáshoz, pedig én logikusnak tartanám egy PHEV modellben. Az infotainment rendszer 10 colos érintőképernyőjén kell matatni a menüben, hogy át lehessen állítani, vagy épp az energia tartalékolására ösztönözni.

Emellett minden nyűgje megvan itt is ennek a rendszernek, a körülményes klímaállítással ésatöbbi, amiket már elmondtunk a korábbi tesztekben. Aztán a hangszórókból érkező motorhang. Sajnálom, de úgy érzem. soha nem fogom megérteni, hogy ez miért jó egy villanyhajtásra is képes autóban. Lehet az én bénaságom, de a teszthét alatt nem jöttem rá ki lehet-e kapcsolni. Bárhogy szörföztem a menürendszerben, nem akadtam rá ilyen lehetőségre. Amikor sport vagy CUPRA módban kanyarog vele az ember, még csak-csak mókás. Akkor is tudom persze, hogy kamu a köbön, de ennyi színház elfér. Na de, amikor villanyhajtással gurulnék, én örülök a csendnek. Hisz sok egyéb mellett ez is az egyik előnye. A szinte néma, stresszmentes suhanás. Amikor nem ezzel a csendes suhanással közlekedik a PHEV CUPRA, akkor is élvezetes a maga módján, de nem lesz igazán sportos. A bibi csak ott van, hogy a futómű hangolása mindenképp a sportos felé tolódik. Tehát feszes a rugózás, komfortos módban is rázós lesz az utazás, persze ha a család ezt szereti, akkor nincs baj. De a sportos módokban sem lesz olyan „pengeéles”, mint a 310 lovas változat, pedig ugye a 245 lóerő is elég már az élményautózáshoz. Elég kellene, hogy legyen. De a plug-in hybrid CUPRA tervezői úgy vélem nem ezt akarták elérni.

Ez az autó azoknak való, akiket a forma megfogott, de nem vágynak igazi sportautóra. Szeretnék, hogy sportautóban lássa őket a többi ember, de kihagynák az adrenalinrobbanást a vérkeringésükből.

Viszont ehhez kompromisszumokat kell kötni a fentebb említett csomagtér mérettel és a rugózás komfortjával. Az ára sem gyenge, 14 011 910 forintról indul, a tesztautó árát viszont jelentősen megdobták a 19 colos felnik, a panorámatető, a biztonsági csomag plusz vezetősegédekkel, így 15 670 700 forint szerepel az árcéduláján. A végére hagytam a fogyasztását, hiszen ez is olyan furcsa dolog. Amikor élményautót vásárol az ember, akkor azért kevésbé tényező, hogy mennyit eszik. Ha PHEV-ként vizsgálom, akkor viszont fontos kérdés. A tesztátlag 4,9 liter lett, amikor pedig „öntöltő hibridként” működik, akkor 6-6,5 liter környéki átlagokat mutatott a fedélzeti rendszer. Természetesen úgy használva, hogy a CUPRA embléma ne halványodjon el rajta.