Kicsit Bogár – Volkswagen Beetle teszt

2012-t írunk. Rég volt, 14 éve már, hogy a Volkswagen felélesztette a Bogár-legendát, a retró pedig örök divat ugyan, de csak attól már nem esünk hanyatt, hogy Beetle-nek hívnak egy autót, s más, mint az átlag. A VW végképp elment egy minőséget, ugyanakkor hűvös, érzelemmentes kontinuitást közvetítő irányba, s hogy némiképp poént lőjünk: a legújabb Bogár már csupán annyira Bogár, amennyire bele akarjuk látni a sok-sok évtizedes múltat. Baj? Nem biztos. A tesztautót mondjuk alaposan megnézte az utca népe, még így, semmilyen, vagy tisztán és jó fényben, ragyogó fehérben, polgári köntösben is. A New Beetle volánja mögött csücsülők villogtak, a golfosok és polósok tán elgondolkodtak egy pillanatra: miért nem ilyet vettek nem kevés pénzükért? Mert azt hallották, hogy a Bogár kicsi, se utastere, se csomagtartója. Hely helyett váza van benne (műszerfalán a virágnak), a műanyagok betonkemények. A kupola, a kerek szem, a bumfordi orr, a meredek szélvédő vagy a kerékjárat-szélesítés még be-bejött, de minek a dizájn? Ma azonban már, leszámítva a jelvény sugallta státuszt, funkcionalitás, perfekcionizmus, uniszex üzenet a módi.
Nos, ez a (már nem New) Beetle messze nem olyan „női”, mint elődje. Egyszerűen: férfiaknak sem ciki. Letakart emblémával holmi Porsche 356 utánérzést is árul. A második generációnál hosszabb, szélesebb, laposabb. Lámpája nem teljesen kerek, gépteteje vasaltabb, szélvédője laposabb szögű, teteje nyújtottabb, egyenesebb, övvonala magasabban húzódik. Hóbortosból határozott, mókásból mo lett. Vagány háromajtós? Sportos kupé? Ha valaki annak véli, akár igazat is adhatunk neki, bár a Scirocco tán látványosabb és meggyőzőbb e téren.
A mindig kellően hatásos keret nélküli ablakos ajtók mögött sehol a második nemzedék ping-pong asztalnyi műszerfala, cserébe még mindig ott fityeg a B-oszlopon a hurkos kapaszkodó, s jé, van hátsó sor is. Mármint használható méretű, lábtérrel is bíró hátsó sor. Nem nehézkes a ki/beszállás, 180 centin innen pedig a frizura is marad, amilyen volt. Kettecskén ugye, mert a Beetle nem ötszemélyes. Ennél fontosabb, hogy a csomagtartó jókorát nőve több mint 300 literes, ajtaja-nyílása meg kiröhögi a kombik hátfalát. Az üléstámlák előrehajtása után nyert 905 liter persze már nem nagy szám, a padló sem sík, de hogy Beetle ennyire praktikus még sosem volt, azt a kedvencük orrába négy ládát beszuszakoló ősbogarasok sem vonhatják kétségbe. A ládák tartalmát rendesen csökkentve esetleg, értsd magukat harciasra sörözve.
Még valami, mielőtt elindulnánk: a javított minőségérzetű plasztikok lehetnének puhábbak, a dizájn lehetne ütősebb. Pedig ez a Design kivitel. Színes betét van, dupla kesztyűtartó felül retrós billentéssel, különben meg áttekinthetőség, illetve egész példás ergonómia. A gumis ajtózseb klassz, a kicsit lapított aljú (felárasan bőrös) kormány vékonyka, de szintén jópofa, a műszerfal kis csalással végül is klasszikus egyórás. Viszonylag mélyre engedhető a deréktámaszos ülés (oldaltartása alig), a biztonsági övért háromajtósan hátra kell nyúlni - széria a (manuális) klíma, a (nem rossz) CD-s hifi, a tempomat, van ESP, sok légzsák, visszagurulás-gátló, kanyarfényes ködlámpa, könyöktámasz, a Design csomagban 16”-os alufelni, plusz pénzekért a modern sofőrsegédeken kívül meg kábé bármi, menjünk.
És megyünk, és kellemesen csendes az autó, pihekönnyű vezetni. Volt már dolga Golffal vagy Polóval? Épp olyan a Beetle is. Kormány a túlszervózottság határán, vajpuha pedálok, pontosan, egy ujjal kapcsolgatható (6 fokozatú) váltó, határozott fékezhetőség. Az 1.2 TSI benzinmotor 105 lovas változata most is hozza a formáját: amennyire kell, annyira erős, a 175 Nm-es nyomaték mélyről, 1500-as percenkénti fordulattól rendelkezésre áll, s a váltási segédre hallgatva 60-nal hatodikban poroszkálhatunk (apropó, lefelé csak fulladásközeli állapotban javasol váltást, ejnye). Autópályán 3000 alatti a 130, stabil az útfekvés. Kilátás? Jobb a feltételezettnél, csak hátra-oldalra korlátozott. Parkolás? Elöl-hátul radaros volt a tesztautó...
A nem kifejezetten igényes, azaz hátul standard csatolt lengőkaros futómű hangolása átlagos - a Beetle nem esetlen a tempós kanyarokban, rugózási komfortja viszont hagy némi kívánnivalót maga után. A sajnos randán piszkos belterű tesztgép vezetőülése Volkswagenektől szokatlanul nyöszörgött, ezt ellenpontozandó a fedélzeti számítógép jelezte 6,6 literes értékhez képest a tankolást követően 6,4 l/100 km-re jött ki a (majdnem gyári, 5,9-re ígért) fogyasztás, ez baráti.
Összességében múltidézés pipa, praktikum pipa, komfort, dinamika, takarékosság pipa. Stop-start nélkül is, aki meg drágábban spórolna, vegye az 1.6 CR TDI-t. Több kraft kéne? Akad 1.4 TSI 160, 2.0 TSI 200 lóerővel. DSG automata? Naná. Elérhetőség, árfekvés a második generációhoz viszonyítva? Pipa, mert amíg a Beetle korábban százezrekkel többet kóstált a Golfnál, a kifutó Golf-alapú aktuális Bogár alapára 4,8 millió forint. Amennyi nagyjából a háromajtós, szintén 105 lovas kompakté - volt. Tetszik? Nem kell tőle félni, ahogy - férfi - gazdájának már attól sem, hogy választása langymeleg fogadtatásra lel.