Ki, mikor, hol parkolhat?
KRESZ-magyarázat: parkolás
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Parkolóhely kereséskor sokszor örülünk már annak is, ha van egy annak tűnő hely, ám nem árt vigyázni, bírságoláskor ugyanis a szabályok számítanak.
Ha tábla engedélyezi vagy útburkolati felfestés jelöli, akkor lehet a járdán parkolni, de a gyalogosok számára 1,5 méter széles helyet mindenképp hagyni kell
Ami az úttesttől szintkülönbséggel el van választva az burkolatától függetlenül járda - engedélyező tábla nélkül tehát nem szabad rajta parkolni
Nyilván mindegyik munkahelynél így van, nálunk sem elsősorban a stréberség készteti arra a dolgozókat, hogy minél előbb beérjenek az irodába, hanem azon tény, hogy a megfelelő parkolóhelyek bizony korlátozottak. Aki késve érkezik, nem csak a főnök szúrós tekintetét kell elviselje, hanem távol kényszerül autóját letenni, és így még többet késik. Alternatív megoldás lehet a kerékpárral vagy gyalog járás, de legutóbb egyikünk újraértelmezte a KRESZ-t, s az iroda előtt parkoló autók vonalát folytatva, csak épp a járdára állva talált helyet kocsijának. Magyarázata szerint nem is a járdán állt, hanem csak murván, s a ház tövébe húzott aszfaltozott járda területét semmilyen mértékben sem foglalta el. Hogy a hely szabályos, azt még a KRESZ vonatkozó rendelkezésével is alá kívánta támasztani, mondván, hogy abban az áll, a járdának legfeljebb fele foglalható el, és a gyalogosoknak legalább 1,5 méter sávot kell hagyni. Az érvelésben "vannak jó elemek", de összességében nem megfelelő. A szabályzásban ugyanis van egy olyan kitétel is, hogy járdán parkolni csakis az esetben szabad, ha azt jelzőtábla vagy útburkolati jel engedélyezi.
Járda pedig nem csak a gyalogosok számára kijelölt sétaút, hanem minden olyan terület, amely az úttesttől szintkülönbséggel elhatárolódik.
Amit a járdán parkolásról tudni érdemes
KRESZ 40.§. (8) „A járdán - részben vagy teljes terjedelemben - csak akkor szabad megállni, ha
a) azt jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi,
b) a jármű a járda szélességének legfeljebb a felét foglalja el,
c) a járdán a gyalogosok közlekedésére legalább 1,5 méter szabadon marad, és
d) a jármű tengelyterhelése az 1000 kg-ot nem haladja meg.”
A járdán (akár részben) megállni csak a négy feltétel egyidejű teljesülésekor szabályos.
A járda fogalmát a KRESZ I. számú függeléke egyértelműen határozza meg. Járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló - az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel, vagy más látható módon elhatárolt - része; a gyalogút azonban nem járda.
KRESZ 40.§. (8) „A járdán - részben vagy teljes terjedelemben - csak akkor szabad megállni, ha
a) azt jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi,
b) a jármű a járda szélességének legfeljebb a felét foglalja el,
c) a járdán a gyalogosok közlekedésére legalább 1,5 méter szabadon marad, és
d) a jármű tengelyterhelése az 1000 kg-ot nem haladja meg.”
A járdán (akár részben) megállni csak a négy feltétel egyidejű teljesülésekor szabályos.
A járda fogalmát a KRESZ I. számú függeléke egyértelműen határozza meg. Járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló - az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel, vagy más látható módon elhatárolt - része; a gyalogút azonban nem járda.
A megállás persze nem csak a járdán szabályozott, ezért azzal is érdemes tisztában lenni, hogy máshol miként lehetséges.
Megállás - KRESZ 40. §
(1) Járművel megállni - ha közúti jelzésből vagy a (2)-(5) bekezdés rendelkezéséből más nem következik - csak az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan, egy sorban szabad. A megállást irányjelzéssel jelezni kell.
(2) Egyirányú forgalmi úton az úttest bal szélén - ha közúti jelzésből más nem következik - akkor szabad megállni, ha a jármű mellett az úttest jobb széléig mérve legalább 5,5 méter szélességű hely marad.
(3) Kétkerekű motorkerékpárral, segédmotoros kerékpárral és kerékpárral egymás mellett két sorban vagy az úttest széléhez viszonyítva ferdén is meg szabad állni, ha a járművek az úttestből egy személygépkocsi szélességénél többet nem foglalnak el. Ahol a várakozóhelyet útburkolati jel [18. § (1) bek. j) pont] jelzi, egy gépkocsi részére szolgáló helyen két ilyen jármű is megállhat.
(4) Lakott területen kívül járművel - a lehetőséghez képest - az úttesten kívül kell megállni.
(5) Tilos megállni:
a) ahol a jármű fényjelző készülék vagy jelzőtábla jelzésének az észlelését akadályozza;
b) ahol a jármű és az úttesten levő záróvonal vagy a jármű és az úttest másik szélén álló jármű között legalább három méter széles hely nem marad;
c) be nem látható útkanyarulatban, bukkanóban vagy más olyan helyen, ahol a járművet a többi jármű vezetője kellő távolságból nem észlelheti;
d) körforgalmú úton, útkereszteződésben és az úttestek széleinek metszéspontjától számított 5 méter távolságon belül, ha a közúti jelzésből más nem következik; az útkereszteződésben az úttorkolattal vagy útelágazással szemben megálló járműre - ha ez a többi jármű bekanyarodását nem akadályozza - a tilalom nem vonatkozik;
e) kijelölt gyalogosátkelőhelyen, valamint a gyalogosátkelőhely előtt személygépkocsival, motorkerékpárral, segédmotoros kerékpárral, kerékpárral és kézikocsival 5 méter, egyéb járművel 15 méter távolságon belül;
f) hídon, aluljáróban, alagútban, valamint ezek be- és kijáratánál;
g) vasúti átjáróban és attól számított 30 méter távolságon belül, valamint vasúti, illetőleg villamospályán és ezekhez olyan közel, hogy a jármű a vasúti jármű, illetőleg a villamos közlekedését akadályozza;
h) más járművel a villamos, autóbusz vagy trolibusz megállóhelyet, illetőleg taxiállomást jelző tábla előtt 15 méter, utána 5 méter távolságon belül, kivéve, ha útburkolati jelből más következik;
i) autóbuszöbölben és autóbusz forgalmi sávban, kivéve a kijelölt megállóhelyen megálló autóbuszt (trolibuszt), villamost, a személytaxit, a betegszállító gépjárművet, továbbá 20 és 6 óra között a kommunális szemét szállítására szolgáló járművet;
j) villamos megállóhelynél levő járdasziget és a hozzá közelebb eső járda közötti úttestrészen;
k) 1000 kilogrammnál nagyobb tengelyterhelésű járművel járdán;
l) kapaszkodósávon, gyorsító-és lassító sávon, kerékpársávon, nyitott kerékpársávon, kerékpárúton, gyalog- és kerékpárúton;
m) különösen veszélyes helyen, az útburkolati jellel [18. § (3) bek.] jelzett területen.
(6) Az (1), (4) és (5) bekezdés rendelkezése nem vonatkozik a forgalmi okból szükséges megállásra, valamint arra az esetre, ha e rendelkezések a jármű műszaki hibája miatt nem tarthatók meg.
(7) A jármű ajtaját a vezető csak akkor nyithatja ki, ha ezzel a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti.
(8) A járdán - részben vagy teljes terjedelemben - csak akkor szabad megállni, ha
a) azt jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi,
b) a jármű a járda szélességének legfeljebb a felét foglalja el,
c) a járdán a gyalogosok közlekedésére legalább 1,5 méter szabadon marad, és
d) a jármű tengelyterhelése az 1000 kg-ot nem haladja meg.
(9) A járdán a mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító jármű vezetője) járművével, a betegszállító gépjármű, a kerékpár, a kétkerekű segédmotoros kerékpár és a kétkerekű motorkerékpár a (8) bekezdésben említett egyéb feltételek fennállása esetén akkor is megállhat, ha a megállást jelzőtábla vagy útburkolati jel nem engedi meg.
(1) Járművel megállni - ha közúti jelzésből vagy a (2)-(5) bekezdés rendelkezéséből más nem következik - csak az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan, egy sorban szabad. A megállást irányjelzéssel jelezni kell.
(2) Egyirányú forgalmi úton az úttest bal szélén - ha közúti jelzésből más nem következik - akkor szabad megállni, ha a jármű mellett az úttest jobb széléig mérve legalább 5,5 méter szélességű hely marad.
(3) Kétkerekű motorkerékpárral, segédmotoros kerékpárral és kerékpárral egymás mellett két sorban vagy az úttest széléhez viszonyítva ferdén is meg szabad állni, ha a járművek az úttestből egy személygépkocsi szélességénél többet nem foglalnak el. Ahol a várakozóhelyet útburkolati jel [18. § (1) bek. j) pont] jelzi, egy gépkocsi részére szolgáló helyen két ilyen jármű is megállhat.
(4) Lakott területen kívül járművel - a lehetőséghez képest - az úttesten kívül kell megállni.
(5) Tilos megállni:
a) ahol a jármű fényjelző készülék vagy jelzőtábla jelzésének az észlelését akadályozza;
b) ahol a jármű és az úttesten levő záróvonal vagy a jármű és az úttest másik szélén álló jármű között legalább három méter széles hely nem marad;
c) be nem látható útkanyarulatban, bukkanóban vagy más olyan helyen, ahol a járművet a többi jármű vezetője kellő távolságból nem észlelheti;
d) körforgalmú úton, útkereszteződésben és az úttestek széleinek metszéspontjától számított 5 méter távolságon belül, ha a közúti jelzésből más nem következik; az útkereszteződésben az úttorkolattal vagy útelágazással szemben megálló járműre - ha ez a többi jármű bekanyarodását nem akadályozza - a tilalom nem vonatkozik;
e) kijelölt gyalogosátkelőhelyen, valamint a gyalogosátkelőhely előtt személygépkocsival, motorkerékpárral, segédmotoros kerékpárral, kerékpárral és kézikocsival 5 méter, egyéb járművel 15 méter távolságon belül;
f) hídon, aluljáróban, alagútban, valamint ezek be- és kijáratánál;
g) vasúti átjáróban és attól számított 30 méter távolságon belül, valamint vasúti, illetőleg villamospályán és ezekhez olyan közel, hogy a jármű a vasúti jármű, illetőleg a villamos közlekedését akadályozza;
h) más járművel a villamos, autóbusz vagy trolibusz megállóhelyet, illetőleg taxiállomást jelző tábla előtt 15 méter, utána 5 méter távolságon belül, kivéve, ha útburkolati jelből más következik;
i) autóbuszöbölben és autóbusz forgalmi sávban, kivéve a kijelölt megállóhelyen megálló autóbuszt (trolibuszt), villamost, a személytaxit, a betegszállító gépjárművet, továbbá 20 és 6 óra között a kommunális szemét szállítására szolgáló járművet;
j) villamos megállóhelynél levő járdasziget és a hozzá közelebb eső járda közötti úttestrészen;
k) 1000 kilogrammnál nagyobb tengelyterhelésű járművel járdán;
l) kapaszkodósávon, gyorsító-és lassító sávon, kerékpársávon, nyitott kerékpársávon, kerékpárúton, gyalog- és kerékpárúton;
m) különösen veszélyes helyen, az útburkolati jellel [18. § (3) bek.] jelzett területen.
(6) Az (1), (4) és (5) bekezdés rendelkezése nem vonatkozik a forgalmi okból szükséges megállásra, valamint arra az esetre, ha e rendelkezések a jármű műszaki hibája miatt nem tarthatók meg.
(7) A jármű ajtaját a vezető csak akkor nyithatja ki, ha ezzel a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti.
(8) A járdán - részben vagy teljes terjedelemben - csak akkor szabad megállni, ha
a) azt jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi,
b) a jármű a járda szélességének legfeljebb a felét foglalja el,
c) a járdán a gyalogosok közlekedésére legalább 1,5 méter szabadon marad, és
d) a jármű tengelyterhelése az 1000 kg-ot nem haladja meg.
(9) A járdán a mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító jármű vezetője) járművével, a betegszállító gépjármű, a kerékpár, a kétkerekű segédmotoros kerékpár és a kétkerekű motorkerékpár a (8) bekezdésben említett egyéb feltételek fennállása esetén akkor is megállhat, ha a megállást jelzőtábla vagy útburkolati jel nem engedi meg.
Mi számít parkolásnak?
A parkolás fogalma helyett a KRESZ a várakozás szót használja, ez pedig a függeléke szerint „a járművel a megállásnál hosszabb ideig történő egy helyben tartózkodás.” A megállást már szerencsére bővebben szabályozza:
Megállás: járművel a be- és a kiszálláshoz, vagy a folyamatos fel- és lerakáshoz szükséges ideig, illetőleg - ha a vezető a járműnél marad - egyéb okból legfeljebb 5 percig történő egy helyben tartózkodás.
Magyarán, ha a sofőr az autónál is marad, az 5 percen túli egy helyben tartózkodás várakozásnak számít, amire pedig a KRESZ 41. paragrafusának rendelkezései is irányadóak.
Várakozás - KRESZ 41. §
(1) A 40. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell a várakozásra is.
(2) Tilos várakozni [a 40. § (5) bekezdésében említetteken túlmenően]:
a) a három külön úttesttel rendelkező út középső úttestjén;
b) lakott területen kívül főútvonal úttestjén;
c) ahol a jármű az útmenti ingatlanra való behajtást akadályozhatja;
d) ahol a jármű szabályosan várakozó másik jármű megközelítését vagy elindulását akadályozhatja;
e) az úttesten ott, ahol a járdán a megállás megengedett.
(3) A mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító jármű vezetője) járművével és a betegszállító gépjármű olyan helyen is várakozhat, ahol a várakozást jelzőtábla (61. ábra) tiltja. Korlátozott várakozási övezetben és várakozási övezetben a mozgáskorlátozott személy vagy az őt szállító jármű vezetője a járművével és - az (5) bekezdésben foglaltak szerint, tárcsa használatával egy óra időtartamig - a betegszállító gépjármű a várakozást ellenőrző órával (parkométerrel) vagy jegykiadó automatával ellátott várakozóhelyen, ellenőrző óra vagy jegykiadó automata működtetése nélkül is várakozhat. A kijelölt rakodóhelyre vonatkozó rendelkezés [15. § (6) bekezdése] azonban e járművekre is irányadó.
(4) Várakozást ellenőrző óránál munkanapon 8 és 18 óra, szombaton 8 és 14 óra között - ha pedig jelzőtábla [17. § (1) bek. e) pont] ettől eltérő időszakot jelöl meg, ebben az időszakban - csak az óra működtetésével és legfeljebb az órával jelzett időtartamig szabad várakozni. Lejárt órát a jármű eltávozása nélkül ismételten működésbe hozni tilos.
(5) Ahol jelzőtábla meghatározott időtartamú várakozást enged [17. § (1) bek. e) pont], a várakozás megkezdésének időpontját a járművön - gépkocsi esetében a jármű szélvédő üvege mögött - elhelyezett tárcsán jelezni kell. A tárcsa jelzését a jármű eltávozása nélkül megváltoztatni tilos.
(7) (az 5. pont után a 2011-es KRESZ-ben a 7. következik - a szerk.) A járművet őrizetlenül hagyni abban az esetben szabad, ha a vezető gondoskodott arról, hogy a jármű önmagától el ne indulhasson és illetéktelen személy azt el ne indíthassa.
(8) A sürgősségi orvosi ellátáshoz kiadott várakozási engedéllyel (161. ábra) megjelölt személygépkocsi vezetője - amennyiben a várakozás egyéb módon nem lehetséges -
a) a 15. § (1) bekezdése b) pontjában, és
b) a 40. § (8) bekezdése a), b) és d) pontjaiban meghatározott rendelkezéseket figyelmen kívül hagyhatja.
(9) A sürgősségi orvosi ellátást végző orvost az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat jelöli ki, részére a várakozási engedélyt - külön jogszabályban meghatározott rájegyzésekkel - a települési önkormányzat jegyzője (főjegyző) adja ki.
(1) A 40. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell a várakozásra is.
(2) Tilos várakozni [a 40. § (5) bekezdésében említetteken túlmenően]:
a) a három külön úttesttel rendelkező út középső úttestjén;
b) lakott területen kívül főútvonal úttestjén;
c) ahol a jármű az útmenti ingatlanra való behajtást akadályozhatja;
d) ahol a jármű szabályosan várakozó másik jármű megközelítését vagy elindulását akadályozhatja;
e) az úttesten ott, ahol a járdán a megállás megengedett.
(3) A mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító jármű vezetője) járművével és a betegszállító gépjármű olyan helyen is várakozhat, ahol a várakozást jelzőtábla (61. ábra) tiltja. Korlátozott várakozási övezetben és várakozási övezetben a mozgáskorlátozott személy vagy az őt szállító jármű vezetője a járművével és - az (5) bekezdésben foglaltak szerint, tárcsa használatával egy óra időtartamig - a betegszállító gépjármű a várakozást ellenőrző órával (parkométerrel) vagy jegykiadó automatával ellátott várakozóhelyen, ellenőrző óra vagy jegykiadó automata működtetése nélkül is várakozhat. A kijelölt rakodóhelyre vonatkozó rendelkezés [15. § (6) bekezdése] azonban e járművekre is irányadó.
(4) Várakozást ellenőrző óránál munkanapon 8 és 18 óra, szombaton 8 és 14 óra között - ha pedig jelzőtábla [17. § (1) bek. e) pont] ettől eltérő időszakot jelöl meg, ebben az időszakban - csak az óra működtetésével és legfeljebb az órával jelzett időtartamig szabad várakozni. Lejárt órát a jármű eltávozása nélkül ismételten működésbe hozni tilos.
(5) Ahol jelzőtábla meghatározott időtartamú várakozást enged [17. § (1) bek. e) pont], a várakozás megkezdésének időpontját a járművön - gépkocsi esetében a jármű szélvédő üvege mögött - elhelyezett tárcsán jelezni kell. A tárcsa jelzését a jármű eltávozása nélkül megváltoztatni tilos.
(7) (az 5. pont után a 2011-es KRESZ-ben a 7. következik - a szerk.) A járművet őrizetlenül hagyni abban az esetben szabad, ha a vezető gondoskodott arról, hogy a jármű önmagától el ne indulhasson és illetéktelen személy azt el ne indíthassa.
(8) A sürgősségi orvosi ellátáshoz kiadott várakozási engedéllyel (161. ábra) megjelölt személygépkocsi vezetője - amennyiben a várakozás egyéb módon nem lehetséges -
a) a 15. § (1) bekezdése b) pontjában, és
b) a 40. § (8) bekezdése a), b) és d) pontjaiban meghatározott rendelkezéseket figyelmen kívül hagyhatja.
(9) A sürgősségi orvosi ellátást végző orvost az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat jelöli ki, részére a várakozási engedélyt - külön jogszabályban meghatározott rájegyzésekkel - a települési önkormányzat jegyzője (főjegyző) adja ki.
Amennyiben valaki a fenti előírásokat nem tartja be, bizony olyan helyen is számíthat büntetésre, ahol általában nem szoktak büntetni, és ezzel a parkolóőrök/közterület felügyelők bizony nem ritkán komoly meglepetéseket is okoznak, hiszen gyakorta kampányszerűen szállnak rá egy-egy olyan helyre, ahol akár hónapokig, évekig megszokhatták az autósok, hogy "állhatnak", majd hideg-zuhanyként kapják a büntetést, melynek jogosságát a fenti szabályzásokkal rendszerint meg tudják magyarázni.
Mi a külömbség a várakozás és a parkolás között?
Várakozás esetén ott lehet hagyni a járművet a vezetőnek!
Szeretném megkérdezni, hogy a parkolóra maximum hány méterre lehet a parkolótól?pl.gondolom, hogy 500m_re nem lehet, mivel sok idő elgyalogolni a parkolóóráig meg vissza.
Szeretném megkérdezni, hogy hány méterre lehet a parkolóóra a parkolótól? Pl. 500m-nél távolabb nem lehet, vagyí valami ilyen jogszabály van-e?
Szeretném megkérdezni! Párhuzamos közlekedési útvonalnál, csak bal oldalt van kijelölt parkolási lehetőség.Záró vonal nincs.Szeretnék megállni! Át térek bal oldalra és leparkolok a kijelölt helyen,értelem szerint a forgalommal szemben.Jobbra folytatnám az utamat.Kérdése? Jól vagy helytelenül parkoltam.
Vagy simán, vissza fordulva kell leparkolnom.Utam folytatásakor, balra fordulva folytatom az utam.
Azt meg tudja valaki mondani,hogy mennyi idő után évül el a követelés a parkolástól számítva,ha nem kapok értesítést a büntetésről?
Én 1 olyan zugban lakom ahol 5 lakás van egy villanyszerelő vállalkozó lakik a szomszédomban, állandó az autó forgalom, egy lakás lakatlan a többiek nem rendelkeznek gépkocsival. Nekem van egy személyautóm és az ablakommal szemben a lakatlan ház kerítése mellett parkolok, annak kapubejáróját szabadon hagyva. Mégis a vállalkozó örökös zaklatásának vagyok kitéve, mert nála nagy a forgalom. .”Jönnek a gyerekek” címszóval álljak ki a zugból. Hát kérdezem meddig terjed a hatalma és a lánya aki nem is lakik ott felszólított,hogy amennyiben nem állok el az autómmal úgy akár el is viteti. Nekem nincs a zugból kapubejáróm csak 1 ajtó amin ki-be járok, ezért vagyok kénytelen ott megállni.Nem vétek a szabályok ellen a szabad mozgást nem korlátozom,ellenben neki kertje van és a vendégei parkolhatnának ott vagy a zug végén az utcán.Arra is volt példa amikor elmentem az autóval akkor ők parkoltak oda és napokig ott hagyták akkor én kénytelen voltam az utcán a zugvégén megállni.Tehát ha én betartok minden szabályt akkor mi a gond????, de viszont ha szabálytalan vagyok akkor ők elkövetik ugyan azt a hibát. Meddig vagyok köteles ezt eltűrni, és hol szerezhetem be az ehhez szükséges iratokat,hogy ne zaklathassanak.Még egyszer ismétlem minden szabályt betartok kapubejárót szabadon hagyom,senkit a mozgásában nem korlátozok a forgalom zavartalan, tábla nem tiltja a parkolást várakozást,csak éppen a gyerekei és a vendégei nem tudnak olykor 5-6 autóval beállni, és mivel a zug is közterület nekem is jogom van hozzá, hogy a lakásom előtt parkoljak, ha a törvényt betartom.
T.Cím !
Az iránt érdeklődöm – valahol olvastam valamikor, de sajnos már nem emlékszem,hogy hol, a KRESZ-ben nem találtam meg – hogy hol, melyik jogszabály szól arról, amely szerint garázsnyílás előtt 5 méteres távolságon belül idegen gépjármű nem parkolhat !
Rendszeresen beparkolnak a garázsom elé, mindössze 3-3.5 métert szabadon hagyva a garázsnyílás előtt, eklora szabad hely azonban elégtelen a ki – és beálláshoz, a rendőr nem mindig jön segíteni elzavarni a szabálytalankodót .( több esetben is arra hivatkoztak,hogy más ügyekben intézkednek ) hatósági segítség nélkül pedig csak a szerencsén múlik, hogy ki – vagy éppen be tudok-e állni a garázsba.
A KRESZ 41 § (2) bek. c./pontja ugyan foglakolz9k a garázs előtti engedély nélküli parkolás kérdésével, azonban konkrétan azt a normát nem találom, amely a garázsnyílás előtti 5 méteres parkolási tilalomról szól !
Előre is köszönöm !
Ha az ember hirtelen meghibásodás miatt (kuplung) kénytelen az autóját leállítani, fizetős övezetben, kiteszi az elakadásjelző háromszöget, milyen alapon bünteti meg a parkolótársaság? Jogos ez egyáltalán?
Egy értetlen autós
Tisztelettel kérdezem, – a KRESZ 40.§ (5) h) más járművel a villamos, autóbusz vagy trolibusz megállóhelyet, illetőleg taxiállomást jelző tábla előtt 15 méter, utána 5 méter távolságon belül, kivéve, ha útburkolati jelből más következik;- a megállóhely útburkolati jel bele tartozik a kivételbe?
A mi szomszédságunkban olyan – nem fehér emberek – laknak, akik ugy gondolják, hogy az egész utca az övék! A férfinek egy tonnás teherautója van, a nőnek suzukija, az 5 méter széles utcában parkolnak, nem tisztelik a szomszédokat, éjjel-nappal dübörög a dissel teherautó, hiszen a gázolajat a férfi cége fizeti, éjjel-nappal szól a jimbari a hálószobánk ablaka alatt. Az 5 m széles zsákutcánkba kénytelenek voltunk egy régi skodát leállitani a hálószobánk ablaka alá, hogy legalább az éjszakai álmunk békés legyen. Most hőbörögnek a sötétbőrüek és azért harcolnak, hogy a skodát vigyük el a házunk elől! Szerintetek kinek van igaza? Kötelesek vagyunk eltürni éjjel-nappal a terrort, vagy maradhat a skoda, mint végőpajzs??????
Icamama
Nagy Magyarországon nem igazán jellemző hogy megfelelő oldaltávolságot lehet tartani sávon belül.Mert ugye olyan szélesek az utak a városokban.Ergo aki hozta ezt a szabályt nem igazán vett részt forgalomban, pláne piros lámpáknál.A biztonságos oldaltávolság az legalább másfél méter.Egy sáv 3.5-4 méter széles.Feltételezve hogy nem az út szélén közlekedek hanem a sáv közepén így 1-1 méter van kétoldalt.A biztonságos oldaltávolság pedig a sávon belül már ugrott is.Itt városi utakra gondolok, mert azon kívül szerencsére szélesebbek az utak.
Ez valóban jó kérdés. Azt kéne tudni, hogy a parkolási társaságnak milyen jogosultsága van. Csak a fizetés nélkül, ám szabályos helyen parkoló autókat büntetheti, vagy az összes szabálytalanul parkolót. Véleményem szerint, a közterületesek/rendőrök rájuk ruházzák ezt a lehetőséget is, ha szabályos, ha nem. Viszont, ha azt nézzük, hogy a társaság az általa bérelt és kiadott helyeket kell ellenőriznie, akkor a máshol parkolókhoz sok köze nem lehet.
Hát, így elmondás alapján azt gondolnám, hogy az út folytatása, csak ott már nincs mellette kialakított parkoló. Mindazonáltal, amennyiben zsákutca, akkor elvileg miért nem lehetne ott parkolni. Kissé talán túlbuzgó volt a büntető személy.
Ha megforduláshoz szükséges a megállás, az forgalmi oknak minősül. Nemcsak Y fordulónál, de ha egy odaérkező másik jármű miatt kell félbeszakítani a manővert, az is.
Ha elolvasod, mi a megállás a KRESZ-ben, akkor látható, hogy a megforduláshoz nem olyan okból állsz meg. Tehát, nem ki-, beszállás, ki-, bepakolás, stb. céljából. Az „egyéb ok” pedig, pl. ha vársz valakit.
Úgy gondolom, a jogalkotók abból indultak ki, hogy az egynyomon haladókat előzheted a saját sávodban, ha megvan a megfelelő oldaltávolság. Ezért az egynyomon haladó is elfér az autó mellett, ugyanazon sávban, vagyis nem kell a záróvonalat érintenie.
Elinduláskor meg a kerékpárosnak az úttest széléhez kell(ene) húzódnia, tehát kényelmesen el kell(ene) férni mellette. De a gyakorlat sokszor üti az elméletet. 🙂
Parkolásssal kapcsolatos kérdés: parkolási zóna tábla után, (egyirányú utcában, baloldalon fölfestett parkolóhelyek mellett) a jobb oldalon lévő nagyon széles „járdán” megálláskor a parkolási társaság büntethet-e jegy nélküli parkolásért? Szerintem nem, mert ahol az úttesten megengedett a parkolás, ott a járdán tilos a KRESZ szerint. Tehát úgy gondolom, ott maximum a közterületfelügyelet vagy a rendőrség bírságolhat, de a parkolási társaság nem. Jól gondolom?
Elöször én is abba kötöttem bele, hogy hogy lehet parkolóba megállni tilos táblát tenni, de aztán a parkolóőr is mondta, és közben én is rájöttem hogy az úttestre vonatkozik.Ergo mondjuk adott egy kétsávos út, kétoldalán az útra merőlegesen felfestett parkolóhelyek.Így már érthetőbb hogy a tábla az úttestre vonatkozik.A kérdésem hogy kialakított öböl a parkoló végén minek számít ha semmilyen felfestés nincs?A parkoló része, az úttest része, vagy egyik sem?
Nem keverem a megállást. Az nem forgalmi okból történő megállás ha én speciel egy hídon szeretnék megfordulni, ahol tábla vagy felfestés nem tiltja, sőt forgalom sincs.De megállni tilos, fordulni meg lehet?Sőt mondok jobbat:
A motorosok, és kerékpárosok most már hivatalosan is előre mehetnek a piros lámpánál, vagy vasúti átjárónál az álló kocsisor mellett.De hogyan?Mikor a két kocsisor között előbb utóbb záróvonal lesz, amin a haladást, és érintést is tiltja a KRESZ.A másik meg a motoros még elfogadható, mert gyorsan elhúzza a „belét” de egy biciklis a kocsisor elé áll, majd a hatalmas lóerővel amivel rendelkezik akar gyorsítani, csak feltartja a kocsisort ha nem tudják kikerülni a szembejövő forgalom miatt.
Ne keverjük a megállást a forgalmi okból történő megállással. Ha a megforduláshoz szükséges a megállás (Y forduló), az forgalmi oknak minősül. Viszont arra tessék figyelni, hogy ilyenkor a többi autót és a gyalogosokat nem szabad akadályozni (KRESZ 33.§ (1)), vagyis csak akkor lehet a fordulóba kezdeni, ha nem közeledik másik jármű/gyalogos, akit a manőverrel feltartasz.
A másikat nem értem. Hogyan lehet parkolóhoz megállni tilos táblát rakni? 🙂
Hidon és annak be és kijáratánál megállni tilos, viszont megfordulni nem tilos, ha nem tiltja tábla vagy útburkolati jel.Viszont ha szűk a híd, akkor y fordulót kel csinálni, ami ugye megállással jár.
A másik:
adott egy parkoló, mely kezdeténél megállni tilos tábla van.A parkoló végén egy kis öböl ahová két autó befér hosszában.A parkolók az útra merőlegesen felfestve, az öböl nincs záróvonallal, valamint forgalomtól elzárt területtel jelezve az aszfalton.A parkoló fizetős.Én itt az öbölben álltam meg, vettem parkolójegyet is biztos ami biztos alapon.Visszafele menet szépen kamerázták a kocsit, valamint a Mikulás csomag is ott figyelt.Kérdezem poénosan a parkolóőröket hogy ennyire szép a Kispolszkim hogy kamerázni kell?Erre mondják hogy tilos helyen parkolok.Mondom én miért?Válasz mert van kinn megállni tilos tábla a parkoló bejáratánál.Erre én csodálkozva: Az nem csak az úttestre vonatkozik?Én meg az öbölben állok, ami tudtommal nem az úttest része, mint ahogy a keresztben parkoló autók sem az úttesten parkolnak.Valamint ha szabálytalanul parkolok akkor a bírság okés, de kérem vissza a parkoló jegyem, hiszen akkor ez nem parkoló! Nagy mérgesen rámhorkan a jóember hogy ne okoskodjak, mert rendőrt hív.Mondom alig várom, és akkor tisztázzuk a dolgot így vagy úgy.Érdekelne kinek volt igaza, mert a borítékban feljelentés volt, de egy figyelmeztetéssel megúsztam.