Két órányira és fényévekre vagyunk az elektromos autózástól
Villanyautók Hollandiában
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Az elektromos autók száma Hollandiában túllépte az 1500 példányt, amivel még mindig törpe kisebbségben vannak a 7,2 milliós autóparkban, viszont már közel 3000 töltőoszlopon lehet őket tankolni országszerte.
Bringázni, vidéket nézni, barátot látogatni, azaz szabadságra mentem múlt héten Hollandiába, a munka fel sem merült, de az élet hozott egy témát, ami mellett nem lehetett szó nélkül elmenni. Tőlünk alig két órányi repülésre már valós, életszerű fogalom a villanyautózás, amit az ország vezetése olyannyira támogat, hogy az április végi statisztikák alapján a fellelhető töltőpontok száma túlszárnyalja az elektromos autókét.
Alig 30 – ebből alvással 10 – Hollandiában töltött óra után már láttam három Opel Amperát, egy Nissan Leafet és két Oplaadpuntot – ez a szép szó takarja az elektromos töltőpontot. Ezen kívül feltűnt, hogy elég sokan közlekednek a nálunk láthatatlannak minősülő 107/C1/Aygo trió különféle tagjaival. Aztán a harmincadik órában szinte ölembe hullott az elektromos autózás. Épp leadtuk a bérbringákat Utrechtben, és a pályaudvar felé vettük az irányt, amikor feltűnt egy Oplaadpuntnál ácsorgó, nem bekötött Ampera. Nem vagyok az a turista, aki folyamatosan csőre töltött fényképezőgéppel járja az utcákat, de előkaptam a gépet, és megörökítettem a szituációt, hadd lássák kedves Olvasóink, hogy annyira messze azért nem vagyunk a villanyautózástól.
Ekkor azonban elektromos szikrákkal telt meg a levegő, egy Nissan Leaf érkezett kéken világító jelvénnyel, és beállt az Opellel szembeni üres e-parkolóhelyre. Kiugrott belőle egy 40 körüli fickó, a csomagtartóból előrántott egy töltővezetéket, kártyájával aktiválta a berendezést, a vezeték egyik végét a Oplaadpuntra, a másikat a Leaf orrába dugta, majd bezárta az autót és távozott. Olyan sietve, hogy mire körbefotóztam a kocsit és kitaláltam, mit kérdezek az embertől, már el is tűnt az utcán kavargó forgatagban.
Továbbmentünk az állomás fele, és csodák csodájára pár méterrel az épület előtt újra kiszúrtam a táskalóbáló, zöld gondolkodású férfit. Szapora léptekkel mellészaladtam, angolul megszólítottam, hogy láttam ám, mit csinált, s ha lehet, szeretnék vele beszélni pár percet. Kérésemet kedvesen, de elhárította, mert rohant, hogy elérje a vonatot, de az ellen nem volt kifogása, hogy a peronig megossza velem tapasztalatait. Nagyjából háromnegyed éve használja a Leafet, Utrechttől 25 km-re lakik, és a napi ingázáshoz, bevásárláshoz bőven elegendőnek találja a hatótávot. A városi töltőoszlopokat egy előre kiváltható kártya segítségével ingyenesen veheti igénybe, átlagban 4-6 órát tölti az autót, amivel bőséggel fedezi napi kW-igényét, de hosszabb távokra inkább vonattal megy, amit a Nederlandse Spoorwegenen (Holland Vasutak) töltött kilométerek alapján meg is tudok érteni. Ezen a ponton sajnos elértük az 5-ös vágányról induló vonatot, úgyhogy egy köszivel és egy barátságos mosollyal elváltunk, emberünk pedig tovább folytatta elektromos útját az ország északi csücske felé.
Amszterdamban 2009. november 6-án avatták fel az első 19 nyilvános töltőállomást, amit utána számtalan újabb követett szerte az országban. Rotterdam, Hága, Utrecht és más városok is csatlakoztak az E-laad programhoz, melynek keretein belül az áramszolgáltatók közös összefogással létesítik az egyenként 6000 euró költségvonzatú töltőállomásokat országszerte. A projekt beindításakor azt tervezték, hogy 2012-re már 200 pontot létesítenek a fővárosban, és most, június elején 204-en áll a számláló, a terv teljesítve. Így aztán az elektromos autópark bővítésére irányuló célkitűzéseik sem tűnnek teljesen reménytelennek: 2015-re 10 000, 2020-ra 40 000, 2040-re pedig 200 000 e-autóval és motorral számolnak, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a város 25 év múlva szinte teljesen átáll az elektromos közlekedésre. Ehhez persze a töltőhálózat fejlesztése is szükséges, a következő két évben 1000-re növelik az ingyenesen használható fővárosi töltőpontok számát, és azokat sem hagyják ki számításukból, akik adott esetben pár órára sem tudják nélkülözni autójukat.
Tavaly nyáron létrehozták az első amszterdami gyorstöltő-állomást, ahol 8 eurós havidíjért és alkalmanként további 8 euróért fél óra alatt teletölthetők az erre alkalmas EV-k. A cél ezen a területen is ambíciózus, 2013 végéig 450 gyorstöltő-állomást építenek ki országszerte, hogy ezzel is segítsenek eloszlatni a hatótávval kapcsolatos aggályokat. Tovább fokozhatja a vásárlási kedvet, hogy már több cég vállalkozik a lemerült akkumulátorok telikre történő cseréjére, amelyek segítségével akár 5 perc alatt is letudható a tankolás.
A töltőpontok kiépítése olyan gyors ütemben halad, hogy pillanatnyilag több EV tankolható egyszerre, mint ahányat eddig regisztráltak az országban. Jelenleg 2850 állomás várja az ország 1560 elektromos autóját, és még a további 786 regisztrált plug-in hibrid hozzáadásával is több az oszlop, mint a töltenivaló. Az állomások telepítését végző E-laad szóvivője elmondta, hogy 10 000 pont kiépítésére vállalkoztak, és az eddigi rohamtempójú fejlődést figyelembe véve készpénznek vehetjük, hogy ezt teljesítik is.
Egy több európai országban elvégzett felmérés szerint a holland lakosság sem hisz jobban a villanyautózásban, mint más nációk, de mivel környezetvédelmileg is érdekük, a töltőhálózat kiépítésével igyekeznek nagyobb kedvet csinálni az EV vásárláshoz. Nem ujjal mutogatnak egymásra, hogy kezdd te, és nem arra várnak, hogy majd egy másik cég felkarolja a töltőhálózat kiépítését, hanem összefognak, célokat tűznek ki, és aztán mindent megtesznek azok teljesítéséért. Vagy például lehetőséget adnak arra, hogy különösebb teherviselés és kockázat nélkül bárki kipróbálja a villanyautózást. Ennek egyik fontos pillére a 2011. november 24-én útnak indított car2go[/url] szolgáltatás.
Ahogy arról annak idején mi is hírt adtunk, a világ több nagyvárosában működő instant autóbérlést biztosító cég 300 darab elektromos hajtású smart ed-t állított üzembe a holland fővárosban, ahol amúgy is egyre elterjedtebb a privát tulajdonban álló autók közös használata, azaz a car sharing. A kibérelt elektromos smartokkal bárhova el lehet utazni, de mindenképp a car2go által lefedett, körülbelül 80 négyzetkilométeres körzetben kell őket leadni: az autók lerakhatók a 36 különálló car2go parkoló valamelyikében, nyilvános parkolóhelyeken és a város több mint 200 töltőpontjánál, mindenhol ingyenesen.
A szolgáltatás igénybevételéhez 10 eurós regisztrációs díjat kell leszurkolni, azután percenként 0,29, óránként 12,90, illetve naponta 39 euróért lehet igénybe venni a smartot. A megállásokra külön tarifa érvényes, percenként 9 eurocentet számláz a rendszer, viszont a fizetendők az összes autózással kapcsolatos költséget, biztosítást, adókat, töltési és parkolási díjakat is tartalmazzák, azaz remek lehetőség azoknak, akiknek csak ritkán van szükségük autóra, vagy csak szeretnének kötöttségek nélkül belekóstolni a villanyautózásba.
Hollandiában tehát már egyáltalán nem a jövő zenéje a villanyautózás, de ahogy úgy tűnik, hogy a lakosság nagy része folyamatosan helyet változtat, ez nem is nagy meglepetés. Ráadásul nem csak annak köszönhető, hogy a holland autópiacon kaphatók az elektromos autók, hanem hogy a központi vezetés és az önkormányzatok mindenben támogatják terjedésüket, ahogy korábban a kerékpározás lehetőségét is megteremtették az egész országban. Közlekedési szokásaik és körülményeik az elektromos autózáson túl is megérnek egy cikket, amit majd a hét második felében olvashatnak itt, az Autónavigátoron.
Sokat voltam Hollandiában és nem az a különbség, hogy az életszínvonal mennyivel magasabb hanem, hogy koncepciók vannak, feladatokat határoznak meg és azokat végre is hajtják a FELELŐSŐK. (mert felelős az mindig van.) Működik az elszámoltatás és így nem is tudnak magánérdekeket annyira kiszolgálni, pénzelni. Ha valaki tőlünk nyugatra megy, látja, hogy rengeteg a bevándorló akiket a RENDSZER megtanított a szabályok betartására!!!
Talán nálunk is kellenének felelősök, akik ha valamit elcsesznek, akkor nem egy másik fontos helyre raknak, vagy olyan szabályok, amik nevelő hatásúak nem csak pénz lenyúlás célzatúak.
Ja és ezek az …..ELITTRE is vonatkoznak
nekem tetszik a cikk, leírja hogy milyen is lehet az élet egy olyan helyen ahol az életszinvonal nem a béka segge alatt van.Arról nem is beszélve amit Edebácsi és Kubeba írt..A hajléktalanok, és sötétkékek azonnal ellopnák a „rézbűl” készült kábeleket, a fiatalok meg sz@rrá hajtanák, és össze vissza törnék az elektromos Smartokat, a lopásról ne beszéljünk, mert az aztán nálunk sem divat :))) És még nem beszéltünk arról hogy a város mennyit áldozott ezekre a bérelhető autókra..Szerintem kb egy magyarországnyi éves költségvetést :))
Amúgy ha lenne ilyen lehetőség itt nálunk hogy akár ennyiért lehetne bérelni kocsit és bárhol leteheted, és azért igénybe venném a családi helyijáratozás helyett:))
Egy Amperára szintén befizetnék ha lenne miből, bár a töltése nem lenne megoldott, hiába lakok 65 ezres lakosú városban..nyilvános töltők száma nulla,lakótelepi guberálók, hajléktalanok, sötétkékek száma a végtelenhez közelít, ergo minden szinesfém vezetéket azonnal lenyúlnak…Nem vicc, nálunk a padok lebetonozva és kiláncolva vannak..:((
Ez csodálatos, de ez nem Magyarország! Itt még a kábelt is ellopnák azonnal. 🙂
Kiváncsi lennék rá, hogy Budapesten mennyi ideig maradna ott az őrizetlenül hagyott töltőkábel.
Kedves Gergely!
Jó, hogy ott voltál, még jobb, hogy leírtad, megmutattad nekünk!
Köszönjük szépen e remek cikket!
Így fejlődik az autózás!