Július 9-én Budapest "víz alá került"
Megéltem már egyet s mást a viharokkal kapcsolatban, ugyanis van egy furcsa „hobbim”. Szeretek a viharok elébe menni, fotózni az érkező zuhét, a természet változását. Amolyan amatőr viharvadászkodás, ezért gyakran kap el az eső, nem egyszer baromi nagy zuhé. Ám mivel maga a vihar a cél olyankor, nem sietek sehová, ha elkapott hát kivárom a végét, amikor lenyugszanak az utakon is a kedélyek, amikor aránylag eltűnik az utakról a víz. Pénteken viszont misszióban voltam, egy barátom megkért, hogy segítsek hazajuttatni a frissen vásárolt, 2011-es Fiestáját, amiről egyébként majd használttesztet is olvashattok miután szerzett vele tapasztalatokat. Hát Óbudáról Kőbányára, majd haza, még soha nem tartott ennyi ideig az út!
A helyzetet nehezítette, hogy jól láthatóan sokan nem voltak tisztában azzal, hogy az autójuk végét jelentheti, ha túl mély vízbe hajtanak
Az Árpád hídon már láttam, hogy kalandos lesz, mert a budai várnegyedet épp akkor nyelte el a zuhatag. Szó szerint látszott, ahogy falként eltakarja az esőfüggöny dél-nyugat felől a várost. A mi kis konvojunkat a Lehel utca-Hungária krt. kereszteződésénél érte el az égi áldás, olyan szinten, hogy a látótávolság szinte nullára csökkent. Ekkor még mindenki észnél volt, lassan araszolva haladt a forgalom. Meg is fordult a fejemben, milyen jó, hogy nemrég befejezték a Béke tér átalakítását, ahol rendszeresen megállt a víz nagyobb esők után. Azt nem tudom, ott végül mi lett a helyzet, de a legtöbb vasúti aluljárónál komoly gondokat okozott. Nekünk az első problémás hely a Mázsa téri vasúti felüljárónál, avagy az autóknak aluljárónál kezdődött. Olyan szinten megállt a víz, hogy az alacsonyabb autóknak a hűtőmaszkját csapkodta már, Noé is bármelyik pillanatban feltűnhetett volna a bárkájával az élővilágot menekítve.
Ha ilyet látsz, inkább ne hajts bele! (kép: MTI)
Mit lehet ilyenkor tenni? A legjobb lenne megállni, de sajnos erre kevesen hajlandóak, ezzel nyomást gyakorolnak azokra, akiknek lenne ideje megállni, megvárni amíg vagy elnyeli a csatorna, vagy a katasztrófavédelem/tűzoltók találnak valamilyen megoldást. De ez utópia, ha megállok „élve felfalnak” a többiek. Megpróbáltam hát nagyon-nagyon óvatosan átjutni a Kőrösi Csoma Sándor útra, remélve, hogy nem alattam fog vizet szívni a frissen vásárolt autó motorja. Hogy ez ne történjen meg, se velem, se mással, nagy segítséget jelentett volna a többi közlekedő közreműködése. Ahogy láttam többen is a saját kárukon tanulták meg, hogy az ilyen mély vízbe
nem szabad belerongyolni, rengeteg autó állt gőzölgő motorral az út szélén városszerte, valószínűleg vizet szívott a motorjuk.
Ha vizet szív a motor az drága lesz
De nem csak saját magával
cseszik ki, aki nem elég óvatos ilyen helyzetekben. Ha túl gyorsan hajt bele a medencévé vált útszakaszba, akkor olyan hullámokat kelt, ami a többi autós hűtőmaszkját is eléri, vagy akár átcsap a motorháztető felett. Ha még gyorsabban, akkor kimondott vízesést kap a nyakába. Aki esetleg nyitva hagyja az oldalablakot bármilyen okból is, szintén megfürödhet. Ilyenre is volt példa, egy szemből érkező Ranger felbátorodva autója magasságán, szépen átrombolt (ez már a Jászberényi úton) a vízen, felverve azt a többi autó szélvédőjére. Mivel ki tudja mit hoz magával az ilyen víz a csatornákból, örülhet, aki nem kapja az arcába ilyenkor
kulabácsit. Szóval
ezúton szeretnék megkérni minden közlekedőt, hogy ilyen esetekben óvatosan vezessenek, ne csak magukra, hanem a többi közlekedőre is gondolva!
Másokra is figyeljetek, ne csak magatokra! (kép: MTI)
A másik konklúzió, hogy tényleg baj van Budapest városszerkezetével. Kőbányáról Angyalföldre sem volt kevésbé kalandos az út. A vihar elvonult, de a tenger megmaradt sokfelé. Gondoltuk elkerüljük a Mázsa teret egy nagy kerülővel a Maglódi úton, valahogy kilyukadva az Üllői útra. Hát a Maglódit teljes szélességében lezárta a rendőrség. Jó, akkor Jászberényi út-Keresztúri út-Kerepesi út. Ám a Maglódiról nem lehet a Jászberényire jobbra kanyarodni, de lényegtelen, mert onnan is mindenki fordult vissza, nem mertek átmenni a beltengeren. Arról nem is beszélve, hogy az út melletti villamosvonal is folyóvá változott, a sínek nem látszottak csak a patak, amin vadvízi evezést is lehetett volna tartani. Főleg az Élessaroknál, úgyhogy ott sem fordultunk jobbra a vasút alá. Új terv: Harmat utca-Kőér utca-Üllői út.
Hát bármerre, ahol a domborzat miatt mélyebb területek vannak, megállt a víz, a csatornarendszer egyszerűen kapitulált. A Kőér utcán még aluljáró sem kellett ahhoz, hogy leizzadjunk egy-egy gázlónál. Az Űllői út innen is elérhetetlenné vált.
Jó, akkor Vajda Péter utca. Sajnos ott (a külső részén) is van aluljáró, természetesen elöntve. B-verzió: tömegközlekedés. A buszok úgy láttam bátran áthajtottak a „tócsákon”, olyan módon, amit fentebb kértem, hogy ne tegyük. De az áram elment, ja még nem is említettem, hogy a káoszhoz a közlekedési lámpák kialvása is hozzájárult. Kőbánya-Angyalföld útvonalon a 90 százalékuk elsötétült. Szóval a villamosok szintén megadták magukat, a trolik is letérdeltek. A Bubi tán mentőöv lehet ilyenkor, amennyiben nem cuccokkal megpakolva próbálja elérni az ember a célját és nem gond, ha bőrig ázik. Szóval most jöhet a talán demagógnak tűnő autós siránkozás. Akármennyire is utópisztikusnak tűnik, a vasutat egyszerűen föld alá kellene száműzni, vagy kellett volna évtizedekkel ezelőtt, mert durván elvágja egymástól a városrészeket. Szerintem a föld alatt a vasút is gyorsabban közlekedhetne, és az autós forgalom is fellélegezhetne, rengeteg probléma megoldódna a városban, csökkenne a dugók száma ésatöbbi. Úgyhogy a mindenkori városvezetésnek üzenem, az egyik elsődleges cél az élhetőbb Budapestért, a földalatti vasúthálózat kiépítése. Fejpályaudvarok megszüntetése, vasútvonalak föld alatti összekötése. Ha neked is okozott kalandot a pénteki vihar, írd meg a kommentszekcióban!
Írd meg a saját kalandodat! (kép: MTI)
„Kérlek lassíts, ha a motorháztetőig ér a víz!”
És ezt ma Magyarországon külön el kell mondani!
Utolértük a nyugatot.
Talán ha a 100 éve tervezett és méretezett út és közmü hálózatot nem 3szor annyian használnánk, és ha volna bennünk ķörnyezet tudatosság, akkor valamivel élhetőbb a város. De a 21. század nem erről szól 🙁