Kerékpártól az autóig – Vár a Škoda Múzeum!

Mladá Boleslav azon része, ahol a Škoda gyára található, erősen emlékeztet a 20-25 évvel ezelőtti Angyalföldre. A 13. kerület látképét ugyanúgy a panelházak és gyártelepek határozták meg, talán emlékeznek még rá néhányan. A cseh település nagy részét is a gyár foglalja el, amely területét tekintve nagyobb, mint például Monaco. Erre később még bővebben is kitérek, ám előtte szeretném az autórajongók figyelmébe ajánlani a Škoda múzeumát, amely az említett panelházak árnyékában bújik meg.

Mellette stílszerűen egy márkakereskedés, ami jóval díszesebb, mint a ritka Škodákat rejtő épület. Uótbbi egy szerény téglalap, mindenféle csicsa nélkül.

Bent is minden Simply Clever, avagy egyszerű és célratörő, bár fotózás szempontjából nem épp optimális a régiségek polcszerű elhelyezése. Persze a látvány kárpótol ezért az aprócska kellemetlenségért. Kérhető tárlatvezetés is a múzeumban, amelytől sokkal-sokkal érdekesebbé válik az egész, hiszen folyamatosan korabeli sztorikkal bombázza a látogatókat a tárlatvezető, így szinte maguk előtt láthatják, amint Václav Klement dühében kerékpárgyárat alapít.
Bizony, sokan nem tudják, hogy a Škoda lényegében egy kerékpárgyárból nőtte ki magát. A sztori röviden így hangzik: Egy Mladá Boleslav-i könyvesbolt tulajdonosa, Václav Klement lelkes bringásként egy német kerékpárt használt, amely sajnos megsérült, és a gyártól sértő választ kapott, amikor segítséget kért, illetve módosítási javaslatokkal állt elő. Ezután döntött úgy, hogy saját kerékpárgyártó vállalkozást indít. Ebben segített neki Václav Laurin, aki sokkal jobban értett a mérnöki munkához, így 1895-ben megkezdte működését a Laurin & Klement cég. A név máig fennmaradt, ugyanis a legjobban felszerelt Škoda típusokat jelölik vele.

A motorizáció természetesen nem kerülte el a céget, és 1899-ben már elkészült az első motorkerékpárjuk. Innen aztán már egyenes út vezetett az automobilokig. A múzeumban pedig az odáig vezető útról is képet kap a látogató, hiszen ott állnak a Slavia kerékpárok és motorbiciklik. A tárlatvezetés tisztába teszi azt is, hogyan lett végül az L&K vállalatból Škoda, valamint kiderül, hogy 1930-ban indult meg a gyártószalagos termelés, illetve választ kaphatnak azok is, akik már feltették a kérdést, hogy honnan kapta a nevét az Octavia típus.

Természetesen nem hiányoznak a múzeumból azok a járművek sem, amelyeket már itthon is jól ismerünk, hiszen nálunk is az utcakép szerves részét képezték, mint például a 120-as vagy épp a Favorit. Utóbbi jelentette a kulcsot ahhoz, hogy a Volkswagen felvásárolja és ezzel megmentse a céget, hiszen ezzel a típussal bizonyították a csehek, hogy képesek a modern kor követelményeinek is megfelelő autót gyártani nagy mennyiségben.

Összességében otthonos érzés fogott el a múzeumban. Egyrészt tényleg olyan, mintha csak Budapest egyik kerületében lennék, másrészt olyan figyelmességekkel is készült a múzeum, mint a gyerekek számára biztosított, lábbal hajtós kis Škodák. Így még a legkisebbeknek is sokkal nagyobb élmény a látogatás, hiszen nem unják magukat halálra, amíg a felnőttek a kiállított tárgyakat csodálják. Ők addig simán elcikázgatnak odabent, egyik pillanatban a Vision C tanulmányautó mellett elsuhanva, a másikban pedig már az Új-Zélandra szánt Trekka körül cirkálva.

A belépő egyáltalán nem drága. Egy felnőtt jegy 70 korona, körülbelül 900 forint, egy családi belépő pedig nem több 2300 forintnál. Tárlatvezetéssel, ami több nyelven is választható, körülbelül 1700 forintnyi korona, és lehetőség van gyárlátogatással egybekötött múzeumlátogatásra is, ami körülbelül 2600 forint, szintén tárlatvezetővel, aki végig mesél.

Utóbbit nem érdemes kihagyni, hiszen az utca másik oldalán már a gyár terpeszkedik, szóval néhány perc alatt ott is van a látogatócsoport. Természetesen nem lehet bejárni az összes csarnokot gyalogosan, hiszen óriási területről van szó. De azért egy elég sokatmondó ízelítőt kaphat a gyári munkások életéből a látogató.

Legutóbb a Mercedes-Benz kecskeméti gyárában jártam, így szembeötlő különbségként feltűnt, hogy jóval több a humán dolgozó a Škodánál, bár az is igaz, hogy más munkaterületet mutattak meg, mint a Mercedes esetében. A magasabb emberi munka arányát végül megerősíttette a tárlatvezetőtől elhangzó információ, amely szerint a város lakosságának körülbelül a fele, tehát 22 ezer ember a gyárban dolgozik. 22 ezer ember!

Olyan érdekességeket is megtudhat, aki személyesen nézi meg a gyárat, hogy a rengeteg dolgozóra lényegében 3 szakács főz, naponta 17 ezer adag ételt. Emellett elárulták azt is, hogy az autókat 90 százalékban emberi munkával gyártják. Egy autó 3 óra alatt készül el teljesen, miközben egy dolgozó egy műszak alatt 3 kilométernyit „gyalogol”. Természetesen ez a saját kis munkaterületén megtett útra vonatkozik. A szerelőszalag nem nagyon áll le, amíg egy dolgozó csinál valamit az autón, szépen arrébb vonatozik a szalagon, majd visszalépked a kiindulópontra. Ezt egyébként folyamatosan optimalizálták, ugyanis, amikor még a Feliciákat gyártották, akkor egy műszak alatt 10 kilométert tett meg egy munkás.

Nagyon tetszett, hogy nem tagadták, mennyire kemény munka folyik a Škoda gyárban. Nagyok a követelmények. Gyorsan és pontosan kell dolgoznia a szerelőszalag mentén a munkásoknak, ám természetesen már itt is megjelentek az önjáró robotjárművek, amelyek egy mágnesszalagot követve könnyítik meg a munkát, például alkatrészek szállításával. Egy igazi logisztikai csoda egy autógyár működése. Szerintem ez nem csak az autórajongók számára lehet érdekes, szóval nyugodtan be lehet fűzni barátokat, családtagokat egy csehországi kirándulásra. Annál is inkább, hiszen Mladá Boleslavtól egy órányi autóútra található Prága, ahol szintén érdemes körülnézni.