Kellemeset a hasznossal – Toyota Corolla 1.6

Hirtelen beugrott, mennyire meghatározó élmény volt tavaly az alacsony felszereltségű Mercedes E-osztály. Egy olyan prémiumautónak ismerjük, ami kényeztet és elkápráztat a felszereltségével, de csak mert mindig azt látjuk belőle. Azt eddig még nem tapasztalhattuk soha, milyen, amikor nincs vakítás, és lám, úgy is tökéletes, sőt, nekem még jobban is tetszett, mint bármikor korábban. A prémium szegmens persze más, mint a hagyományos autók piaca, ezen a szinten örülni kell minden apró extrának, amivel az olcsó megoldásokat legalább feldobják. Találkoztunk már temérdek olyan helyzettel, ahol ez nem volt így, és az alapkivitel még meggyőzőbb volt valami túlextrázott felszereltségnél; most a Corollával is ez a helyzet. Halandóként az ár a legfontosabb, és erre a Toyotának épp van is néhány meggyőző akciója, a szedán alapmotoros, sajnos kifutó szériájàt például 5,4 milliós áron kínálták tavaly decemberben. A cikk írásakor már csak Tech csomaggal volt elérhető 5,8 milliótól, ma viszont kedvezménnyel éppen csak 6 millió forint alatt kezdődik, sajnos az újautó árak ismét elindultak fölfelé. Viszont még ennyiért is igencsak jó ajánlat, se szedánt, se akkora helykínálatú crossovert nem kapunk hasonlót, miután ez még hagyományos, közkedvelt szívómotoros, de ennél sokkal több van egy ilyen Toyota jelvénye mögött. Tisztességes ajánlatokat hozott össze a Toyota 2019 év végére és 2020 elejére, amivel sikerült világszinten és Magyarországon is piacvezető pozíciót elérniük. Ezt tekintve messze nem meglepő, mennyi Corollával találkozunk az utakon, a modell harmadik volt a 10-es toplistán februárban és egyáltalán nem vagyok meglepődve. Az új Corolla minden tekintetben elég jó üzlet, ha csak az alapfelszereltségét, vagy a technikai tudását nézzük. A kompakttok között megint kezd ritkulni a rendes független hátsó futómű, vagy a normálisan kapcsolható váltó, és sajnos a tisztességes motorkínálat is. A Toyotánál persze a hibrid rendszerek hozzák a bevétel tisztességes részét, de aki még nem felkészült rá, főként anyagilag, annak egyre kevesebb választása marad, ha nem akar turbós motort az autójába. A Toyotánál is kénytelenek elbúcsúzni az 1,6-ostól, de még van készleten a szedánból, ami most megint legalább annyira kapós, mint az előd annak kifutásakor. Importőri tesztautónk sajnos nem volt ilyen, viszont végigkövethettem ennek a példánynak a megvásárlását és pont jókor, a 2,0 literes hibrid és az 1,2-es turbós kombi után tudtam próbakörre kérni. A Corolla modellcsalád dizájn tekintetében most igencsak érdekes, már csak azért is, mert az ötajtós és a kombi másként néz ki, mint a szedán. Sőt, a szedán Amerikában is más arcot kapott, de az azért közös bennük, hogy igencsak látványosak. A színválasztás ennél az autónál is az egyik legnépszerűbb, kékesszürke árnyalatra esett, a lemezfelnik pedig csak a téli szett, 16-os gyári alufelniken várják a nyárigumik a jó időt.

A Toyota trükkje az, hogy az alapkivitel és a csúcsfelszereltségű autó között lényegében csak a felni mérete változik külsőre.

Vagyis minden csinos apró részletet mutat az 1,6-os szedán is, amit a legdrágább hibrid. Másak a lámpái, persze, a ledes csúcs fényszórók a Style csomag részei lennének, de már ezek az alap halogén egységek is egész jól világítanak, de a ledes és eközött ég és föld a különbség. Ez az egyetlen olyan alkatrész, ami miatt érdemes lenne megrendelni a Style csomagot, vélhetően nem véletlenül hagyták ki a tolatókamerás és radaros, digitális műszeregységes Tech csomagból. Utóbbit ehhez az autóhoz megrendelték, főként a radarok miatt, ami a hosszú fenék mellé ajánlott is, előbbit nem.

A Corolla felszereltsége alapvetően is igencsak bőséges és helyenként rendesen meglepő is.

A legtöbb vezetéstámogató és biztonsági rendszer jár hozzá, ahogy például az adaptív, távolságtartós tempomat is. Sávtartóból egyszerűbbet kap, mint a hibridek, ez is képes finom kormánymozdulatokkal korrigálni, de csak ha már elértük a felfestést, szóval érdemes rá figyelni. Érdekes a dupla zónás klíma is, ahogy a 8 colos érintőkijelzős multimédia és az elektromos, tartó funkciós rögzítőfék is, mind elég hasznos kényelmi extra, amikért nem kell felárat fizetni már. Szövet borításúak az ülések, de magasságban is állítható a vezetőülés és nagyon jól formázott, remek tartású. Szintén állítható a kormány függőleges és tengelyirányban, a vezetési pozíció elég széles tartományban szabályozható, tökéletesen belőhető szinte minden ízlésre. Elég jók az anyagok, persze bőrt, vagy műbőrt csak a kormányon és a váltógombon találunk, de ezzel nincs is baj, azoknak jól áll, máshonnan meg nem hiányzik. Szép a kidolgozás és ami fontosabb, nagyon jó az összeszerelés, japánosan mozognak a kezelőszervek, valójában ez egy nagyon is élhető hely. Ebben az esetben viszont most a motor a lényeg, ez a szívó 1,6-os, négyhengeres, minden modern kori kütyütől (turbó, kettőstömegű, 48 voltos hibrid, stop-start…) mentes, változó szelepvezérléses 132 lóerős. Szép a hangja, selymesen jár, annyira, hogy alapjáraton alig hallani.

Szépen néznek ki egy turbómotor katalógusadatai, de hiába tud hasonló értékeket a Toyota 1,2-ese, sehol nincs ahhoz a magabiztossághoz képest, ahogy ez az 1,6-os megy.

Indulásnál is van annyi nyomatéka, hogy ne kelljen trükközni a kuplunggal, szépen húz alacsony fordulaton és vígan forog magasabb tartományokban is. Kimondottan harmonikus és dinamikusnak érződő egység, amit magasabb, autópályás tempónál is tökéletesen ki lehet használni. Igazán kellemes karakter, ami az autó összes mechanikai elemére is igaz. Nagyon jól, feszesen és pontosan kapcsolható a hatfokozatú kézi váltó, és pontosan, könnyedén terelgethető a pont jó méretű kormánnyal. A motor fogyasztása is kedvező, 7 liter környékén tartható, ami még az 1,2 turbónak sem sikerült. Futóműve is elég ügyes, hátul nem csatolt lengőkaros, hanem igényesebb független felfüggesztésű, elöl pedig hagyományos McPherson. Ennél többre nincs is itt szükség, tökéletesen teszi a dolgát, stabilan és határozottan tartja úton a szedán Corollát.

Szintén jó pont a 16 colos felniszett a ballonos abroncsokkal, eddig ezzel volt a legharmonikusabb a Corolla rugózása és messze a legcsöndesebb a futása.

Jó vezetni és elég jó benne ülni is, precízen japános az élmény, éppen ezért szokás Toyotát vásárolni. A szedán helykínálata sem szerény, 471 literes a csomagtartó és tisztességes a hátsó lábtér is. 60/40 arányban osztottan dönthető a hátsó támla és még a hátsó sornak is jut külön levegőbefúvó a középkonzol végén. A digitális műszeregység használata szokást igényel, a kormány gombjaival lassan ugyan, de kiismerhető a menürendszer. Miután az autó összes beállítását itt kell elvégeznünk, nem árt rendesen betanulni és értelmezni a furcsa rövidítéseket is, ezen a téren van még mit csiszolnia a Toyotának. Árát tekintve viszont a rizikófaktortól mentes mechanikai alkatrészek és a bármiféle kompromisszumot nélkülöző vezethetőség és az utastér igazán meggyőző egységet alkot. Egy ilyen Corolla szedán kevesebb mint 6 millió forintért hozható el a kiválasztott metál színnel és Tech csomaggal, vagyis messze nem fapadosan, sőt, ebben már tényleg minden szerepel, amire szüksége lehet bárkinek.