Kell ennél jobb családi autó? Nissan Note használtteszt

Nissan Note? E két szó hallatán az autórajongók bizonyára elenyésző százaléka jön izgalomba, hiszen durva GT-R ide, elmebeteg Juke-R oda, a japán márka modelljei zömükben nem a vezetési élményről szólnak. Aztán az egyterű sem az a kategória, amitől garantált az adrenalintúltengés, képviselői ellenben ügyes helykihasználással, praktikus, variálható utas- és csomagtérrel, no meg kiváló átláthatósággal ideális megoldást jelenthetnek a józan kiscsaládosoknak. A Note is ilyen, se több, se kevesebb. Egy korai, 2006-os példányt próbáltunk 1,4 literes benzines alapmotorral és közepes felszereltséggel, órájában mindössze 50 ezer kilométerrel, első - női - tulajdonosától. Mármint tényleg, nem ahogy a becsali hirdetésekben mondják. Ez az autó egyébiránt nem eladó - miért is lenne az? Megbízhatóan szolgál, kétgyermekes gazdája még jó ideig számol vele. Néha nem csak ő, hanem párja is vezeti, s mivel a nagyobb külföldi vagy hazai túrákra apa kocsijával utazik a família, a Note évi 10 ezer kilométert sem fut. Különös gond nem volt vele, az előírtakon túl csupán egyszer, kormányszerkezeti rendellenességgel kellett szervizbe vinni. Amit egy kisebb baleset idézhetett elő. A képeken is látszik, hogy egyes elemek újrafényezése nem sikerült valami tökéletesre, ennél azonban fontosabb, hogy műszakilag tökéletes állapotnak örvend.
Még szép, mondhatnánk, mert 6 év/50 ezer km nem a világ, de láttunk mi már fűben nyuszit, azaz nem egy fiatalabb, mégis viharvert, lógó-nyöszörgő, több sebből vérző kocsit ahhoz, hogy főhősünket tényleg megkíméltnek tituláljuk. Apróbb parkolási horzsolások nyilván akadnak a karosszérián, bent meg főleg az üléskárpitok tanúskodnak a családi használat mindennapos áldásairól. Ami koravén az utastérben, az a kormány, legalábbis 6 év után nem szabadna így mállnia. Egy nem vészesen drága bőrözés jót tenne tapintásilag és szemre is. A szennyeződések többségét is eltüntetné egy alapos tisztítás.
Az esedékes modellfrissítés előtt álló, a Használói Véleményekben is praktikumával hódító Note-ra annak idején ezért szavazott gazdája: ”Egyszer csak tudtam, hogy nekem ilyen autó kell. Ebben több tényező játszott szerepet, egyrészt abban az évben hozták forgalomba, és sokat reklámozták, mint családi autót, másrészt elég egyedinek tűnt, azután egy tesztautó kipróbálásakor állítólag úgy vezettem, mintha nekem szánták volna. A japán autók precizitása és megbízhatósága is számított, végül az is szempont volt (tudom, hogy röhejes, de sebaj), hogy szemből nézve arca van, méghozzá a lámpái miatt nagyon mosolygós a kinézete... Nem sok más márka jött szóba.” Nos, ezek szerint tényleg nem mindegy, mosolyog-e az autó, vagy sem.
És a Note valóban vidám - ha mással nem, hát a szappantartós ködlámpafészkével. A bumerángos hátsó lámpatest sem semmi, az alig több mint 4 méteres hossz pedig a könnyű manőverezhetőséget, parkolhatóságot szavatolja. „Szeretem, hogy nem is nagy, pedig családi, szeretem, mert van (megkönnyíti a mindennapos kisvárosi életet, ide-oda rohangálást, cuccok hurcolászását), szeretem a magasított, viszonylag kemény ülést (nem bírom a puha, földközeli, túl kényelmes üléseket, mert bealtató, és nem látni ki belőle), szeretem, hogy jól ki lehet belőle látni, szeretem a csomagteret, sok rakodóhely van benne, szeretem, hogy megbízható, az én igényeimnek megfelel. Szeretem azt is, hogy nem sok hasonló szaladgál az utakon.”
Bizony, a Note, ha nem is fehér holló, de jóval kevesebb van belőle, mint az egy számmal nagyobb C4 Picasso/Scénic/Zafira fémjelezte kompakt buszlimuzinokból. De még így is sokkal népszerűbb, mint a konszerntestvér Modus, amelynek a Clio III-mal vagy a Micrával is osztozva a – nyújtott – padlólemezére épült. Már a tengelytáv 2600 mm-e is felettébb beszédes adat, ám bele kell csak ülni, hogy aztán ne értse az ember: sok, a Note-nál jóval méretesebb autó miért nem ad ekkora teret? Utasoknak és csomagjaiknak. A fő – nyílt – titok a sínen tologatható hátsó ülés. Amennyiben leghátul van, kábé táncolni lehet a második sorban (avagy sokkal életszerűbben játszi könnyedséggel ki-bepattintani a gyereküléseket), és még ekkor is elfogadható, 280 literes a kétszintes, gazdagon variálható poggyásztér. Aztán lurkóstul vagy sem, de előrehúzzuk a padot, s máris 437, üléshajtással bővítve 1300 liter jut a pakkoknak. A padló majdnem sík, a rakodóperem alacsony, a nyílás jókora, ahogy kell. A felhajtható lapú, extra tárolórekeszes anyósülés előredöntésével 2,4 méter hosszú valamit is elnyel az autó - bocsánatos bűn, hogy hátul csak a támlák buktathatóak osztottan.
Mi van még hátul? Fejtér dögivel, egy-egy kihajtható tálca, viszonylag kicsi, alig zavaró kardánalagút, s középső kartámasz – nem csak kölykök mulatozhatnak, de két, azaz négy felnőttnek is komfortos a Note. Elöl amerre csak nézünk, fiók, rekesz, mélyedés várja az apró holmikat. Az ajtózseb lehetne öblösebb, a dupla kesztyűtartó bezzeg feneketlen. A plasztikok kemények, helyenként kopogósak, a dizájn visszafogott, cserébe semmi nem zörög vagy lötyög, az ergonómia meg példás akkor is, ha a kormányoszlop csak függőlegesen mozgatható, s az ülés magasságának állítása sem az igazi ezzel a bénácska, billetgetős módszerrel.
Felszereltség? Acenta, tehát középső szinten például 4 a légzsák, 4 az elektromos ablak, kormányról vezérelhető a CD-s rádió, manuális a klíma, ami kell, van. Jó alapmotor is. Valóban jó, abszolút elég az üresen 1,1 tonnás kasztnihoz. Az 1,4 literes benzines 88 lóerejét és mai szemmel szintén harmatosnak tűnő 128 Nm-ét is egész alacsony fordulaton szállítja, a váltó fokozatkiosztása elsőrangú. "Nem versenyzek, nem vontatok vele, nekem elég erős" - mondja tulajdonosa, aki a fogyasztással is elégedett lehet, hiszen az nagy átlagban egy picivel a gyári vegyes értéknél is kedvezőbb: 6,3 l/100 km. A sztrádatempónál persze már elég zajos kis MPV hagyományos, elöl MacPherson, hátul csatolt hosszlengőkaros futóműve alapvetően komfortra hangolt, a túl gyors, stílusidegen kanyarvételre nyilván jelentős oldaldőlés a válasz. Ilyenkor - nem meglepő módon - az is kiderül, hogy az ülések tartása közepeske. A kormány nem túlszervózott, míg hátul csupán dobfék van, de az autó lassíthatóságára nem lehet panasz.
A 2006-ban 4 Euro NCAP-csillagos töréstesztet produkáló (a gyalogosokkal khm, nem a legkíméletesebb) modell hasonló korú, motorizáltságú és ellátmányú példányai már 1,5 millió forint környékén is megkaphatóak - remek ár/értékű kis kocsi a Note, ajánljuk mindazoknak, akik kívül kicsi, belül nagy, s ne felejtsük, mosolygós autót vennének.