Kalandorok ne kíméljenek? Subaru Outback villámteszt

1994, ekkor lépett piacra az Outback, még a Legacy emelt hasmagasságú, dizájnban is kissé eltérő terepkombijaként, amit aztán számos márka lemásolt, 1997-ben érkezett a Volvo XC70, 1999-ben az Audi A6 allroad, jött a SUV-divat, amiből kifolyólag mára a piac több mint harmadát az ilyen-olyan emelt modellek adják. A Subaru kínálatában is úgy néz ki, hogy örök helye van a mára önálló modellé lett Outbacknek, ma már hatodik generációjánál tart, az idén debütált modellt az Emil Frey Subaru Centrum autószalonból vittük el egy gyors próbára.

Az Outback receptje a régi, nagy hasmagasságú kombi, ami már ad némi terepképességet, ugyanakkor országúti, autópályás utazóautónak is megfelel.

Részletei azonban mind újak, minden eddiginél finomabbak, s ha megvizsgáljuk alaposabban, rádöbbenünk, hogy számos komolyabbnak tűnő "terepjárónál" potensebb. A 4,87 méteres kombi hasmagassága is egészen tisztességes, 21,3 centiméter, ami elég jó terepszögeket ad. Az első 19,7, a hátsó 22,6 fokos, de még a középső, azaz a rámpaszög is 21 fokos. Hajtáslánc tekintetében sincs alibizés, az Outback csakis állandó, a márka specialitásának számító, a tengelyek és az oldalak közötti tömegelosztás szempontjából szimmetrikus, amúgy nyomatékirányítós összkerékhajtásával kapható. Motorból sincs variálási lehetőség, csakis a 2,5 literes, a Subaru hagyományai szerint 4 hengeres boxermotor választható. Ez 169 lóerőt és 252 Nm nyomatékot ad. De nem is ez az igazi különlegessége, hanem selymesen finom járása, meg persze az, hogy a hosszában beépített motor Boxerségéből adódóan az autóban kellően mélyre kerülhetett. Hiába a már gond nélkül valódi terepjárókat idéző hasmagasság, az Outback alacsony tömegközéppontja miatt nem úgy viselkedik, mint egy magas építésű autó. Elöl-hátul független futóművén és állandó összkerékhajtásával kifejezetten jól kanyarodik, jó vezetni. A boxermotor ráadásul halk. Ahogyan adott a motor és az összkerékhajtás, váltóból sincs varia: csakis a Lineartronic névvel illetett CVT automata szerepelhet az Outbackben. Fontos azonban, hogy ez a CVT nem szíjjal, hanem lánccal, ezáltal a fokozatmentes váltókhoz képest széles fordulatszám-tartományban dolgozik, ezáltal nincs nyúlós érzete. Van hozzá kézi kapcsolási lehetőség is, hogy szimulált fokozatok, magyarán fix áttételek között váltogathassunk. Az autópályás 130-as tempó is csendesen, 2500/perc fordulat alatt futható, ami egy benzinmotortól szokatlan élmény. Ésszel hajtva a boxermotor 8,6 l/100 km WLTP vegyes fogyasztása simán hozható, könnyedén alul is múlható, ha viszont beállunk a városi dugóba, pláne a mostani kánikulában és légkondit használva, amikor az amúgy meglévő stop-start alig álltja meg a motort, akkor jelentősen túl fogjuk lépni. Higgadt vezetéssel ugyanakkor a 63 literes üzemanyagtartály 700-800 kilométeres hatótávot adhat, s mindig ott a lehetőség, hogy letérjünk az aszfaltútról, s egy kicsit kalandozzunk. Ugyanakkor amennyire kalandozásra csábít az Outback, feltöltő nélküli motorja és a teljes hajtáslánca, valamint eleve a japánsága az örök élet plusz egy nap ígéretével csábít. Ráadásul a Subaru ezt most kívülről is csinosan csomagolta, temérdek sofőrsegéddel adja, s a beltér is egészen gusztusosra sikeredett. Igaz, a tesztautó a Nappa bőr kárpitos Platinum csúcsverzió volt. Ez a fotókon látható bézs mellett fekete és mogyoróbarna árnyalatot adhat, utóbbi a gyári képek szerint mesésen szép. Egy szinttel lejjebb az Exclusive Cross egy különleges, vízlepergető, szintetikus kárpitot ad, ami tisztíthatóságával horgászok, vadászok, vagy akár a velük nem feltétlen szimpatizáló természetjárók jó választása lehet. Persze lejjebb is van élet, összesen négy felszereltséggel érhető el az Outback, az említettek alatt a Trend és az Active is korrekt ajánlat. Japánosan nincs alacsony felszereltségű ugyanis. Mindegyik új Outback megkapja műszerfalára a 11,6 colos, állított formátumú, természetesen Apple CarPlay/Android Auto funkciós infotainment-rendszert, s jó hír, hogy a klíma igenis kapott dedikált gombokat, még ha látványban szinte a kijelző szélére, de valójában annak kávájába építve. A menürendszer tud magyarul, az alapverzió kivételével már navigációt is kapunk. Maga az alapellátmány is elképesztően gazdag. Sok más mellett távolságtartós tempomat, adaptív LED fényszóró, meg persze kétzónás automata klíma és okoskulcs, első-hátsó ülésfűtés és kormánykerékfűtés is mindenképp jár. Elég komoly a sofőrsegédek sora is: a már említett távolságtartós tempomaton túl, sávközép-tartó, holttérfigyelő, akadályt érzékelve az autót megállító parkolóradar és a sztereó kamerák által még a szemből érkezők elé kanyarodást gátló rendszer, valamint ráfutásveszélynél a szenzorok szerint látott lehetőségnél aktív kikerülés-könnyítés is említhető. A Platinum csúcsverzió már elég jó hangzást adó, 12 hangszórós és mélynyomós Harman/Kardon hifis, nyitható tetőablakos és első-hátsó digitális kamerás. Technikájával és belterének finomságával, valamint vezethetőségével az Outback többet ad, mint amennyit mutat. Már felér a prémiummodellek szintjére is, árát azokhoz mérve kedvező ajánlat. Az Emil Frey ráadásul a gyári 3 év/100 000 km garanciát 5 év/200 000 kilométerre nyújtja. Nyilván tapasztalatai szerint teszi ezt, s nem is kockáztat sokat, az Outback hajtáslánca bár finom szerkezet, nem tűnik egy rizikós kalandnak. Az Outbacket a kalandoroknak sem kell kímélniük, aki szeret utazni, barangolni, de kényelemre vágyik, az az Outbacket kifejezetten szeretni fogja. Cikkünkhöz a Subaru Outbacker az Emil Frey Subaru Centrum szalonjából kaptuk kölcsön. Köszönjük!