Kabriózni jó, BMW-vel még jobb!

Még a csapból is a villanyosítás folyik, de szerencsére léteznek még gyártók, akik odafigyelnek az igazi sportautók rajongóira is. Ilyen gyártó a BMW is, hiszen a bajoroknál mindenki megtalálhatja a számára ideális járgányt. Kompakt vasgyúró? Van! Elegáns limuzin, akár villanyhajtással? Van! Villany-SUV, vagy épp sportos SUV? Van! Túrakupé? Van! Izomkabrió? Az is van, és mi is eltölthettünk vele egy csodás hetet. Bejött a BMW-nek a merészség, mostanra valószínűleg mindenki megszokta, sőt gyanítom, sokan kimondottan megkedvelték a hatalmas veséket. Amelyek az M4-esnek szerintem még jobban állnak. Ahogy a vesék felett domborodik a motorháztető, ahogy a BMW embléma ezek között a domborulatok között kapott helyet, egyszerűen zseniális. Az pedig, tuti, senkit nem hagy hidegen a látvány, meg az egész jelenség sem. Legalábbis akiknek benzin folyik az ereiben, biztosan felkapják a fejüket a sorhatos, ikerturbós motor szuszogására és rotyogására, de ne szaladjunk ennyire előre. A formánál maradva érdemes még megemlíteni, milyen szépen „vágták le” a kupé tetejét. A kabrió is kecses maradt, akár felhúzott vászontetővel, akár lenyitva, mindenképp kellemes látvány. Természetesen sokféle konfigurációval lehet kérni, de a tesztautón a 19 colos felnik is a figyelemfelkeltőbbek közé tartoztak, az Individual színről nem is beszélve. Ez egyébként egy nagyszerű húzás a BMW-től, mármint az eleve élénk színek választhatósága, de ugye extraként kikevernek az ügyfeleknek szinte bármit. Hátul pedig, ha nem díszelegne az M4 Competition felirat, akkor is kiszúrnák az értő szemek a diffúzorbetétet, illetve a négy vaskos kipufogóvéget, amik bizony a nagy teljesítményről árulkodnak. Bizony, ez nem is egy mezei M4, hanem egy Competition! Még mindig várjatok picit, amíg rátérek a motorra, mert az utastér is megér néhány szót. Úgy érzem a BMW nem tud hibázni az utastéri konfigurációkkal. Amit a fotókon láttok természetesen nem csak a tesztautó sajátjai. Aki hajlandó mélyebben a zsebébe nyúlni, ugyanilyen igényes, fehér-fekete kárpitozást kaphat. Ráadásul ez szerintem nagyszerűen harmonizál a szénszálas díszbetétekkel, a sportkormánnyal, illetve a rajta látható piros gombokkal. Megfelelő arányban vegyül így a sportosság és az elegancia. Mert azért egy kabrió úgysem a száguldozásról szól. Így hát hatalmas pozitívum a hátsó utasok elegendő lábtere is, ahol nem csak gyerekek fogják jól érezni magukat, úgyhogy a sofőr többedmagának tudja megmutatni az élményt, ahogy például egy erdőn áthaladva annak illatjai az sokkal intenzívebben érik az embert, de ugyanígy sokkal közvetlenebb a városi cirkálás is, ahol elismerő pillantásokat kaphat az autóválasztásáért a tulaj. Persze az erdő hangjait akár el is nyomhatja a sorhatos, háromliteres, turbós benzinmotor koncertje is. Mint említettem a kabriózás nem a száguldozásról szól, de tegye a szívére a kezét mindenki. Ha 510 ló várja az autó orrában a „sétáltatást”, akkor azért néha-néha elnehezedik a jobb láb. A Competition egyébként pont ettől különlegesebb, hogy nem „csak 480” lóerő áll rendelkezésre, és a nyomaték is nagyobb, pontosan 650 Nm. Mindez 8 fokozatú automatikus sebességváltón jut el mind a négy kerékhez, hiszen összkerékhajtással is kérhető a modell, aktív differenciálművel megtámogatva. Persze az infotainment érintőképernyőjén átprogramozható a hajtás úgy is, hogy hátra küldje a több nyomatékot, sőt még drift mód is rendelkezésre áll, és még ki is elemzi, mint valami játékban, hogy mit művel a sofőr, de meg kell, hogy mondjam ez szerintem a legkevésbé vonzó extra az autóban. Szinte látom, ahogy a driftrajongók a torkomnak ugranak, de számomra az autósport, ezáltal egy sportautó a gyorsaságról szól, a pontos kanyarvadászatról és nem a keresztben autózós bohóckodásról. Egy kabrió pedig főleg nem. Úgyhogy inkább csak a többi lehetőséggel játszadoztam, hiszen a kormányzást a motort, a fékeket mindent be lehet állítani egy skálán a komfortostól a sport plusszosig. Ezeket pedig a kormánykeréken lévő gombokhoz lehet rendelni, hogy egyetlen ujjmozdulattal a kívánt üzemmód aktiválódjon. Ugyanakkor a nyugis cirkálás a legjobb az M4 Competition modellel is. Persze-persze tényleg csábít az 510 lóerő valami komolyabbra, de tető nélkül körülbelül 100 km/h-ig igazán kellemes felette már egyre jobban bekéredzkedik a menetszél. Mondjuk ott a sportülések háttámlájában a „nyakmelegítő” fúvókája is, ami nagyon okos megoldás. Szóval a futómű fantasztikus, simán alkalmas pályanapozásra is, de komfort módban még a hazai minősíthetetlen útburkolatokon sem fáj vele a közlekedés. Szerintem felesleges is tovább sorolnom a szokásosakat a kormányzásról, miegymásról. Egy M-betűs BMW-nél alap, hogy tökéletesre csiszolták a mérnökök az élményautózás kedvéért. Ennek a precizitásnak meg is kérik az árát, az M4 Competition kabrió ugyanis 36 210 000 forintról indul, ám bátran pipálgatva az extrákat, simán 40 millió forint közelébe emelkedhet a vételár. De hát egy élményautó sosem volt olcsó.