Jó tudni: így zúzzuk le leggyakrabban autónkat

Autósérülések: ha ismerjük az okokat, némi előkészülettel meg is előzhetjük őket

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Személyre, pontosabban cégekre szabott vezetéstechnikai tréningekkel előzné meg a sérüléseket a Business Lease. Megnéztük.


Alapigazság, hogy ahhoz, hogy bármiben fejlődést tudjunk elérni, első körben gyengeségeinket kell felismerjük. Ugyanakkor ha már autóvezetés, nem árt tudni, hogy a balesetek csaknem fele a parkolókban, azaz közvetlenül indulás után vagy érkezés előtt következik be. A károk több mint harmadának gazdája sincs - derül ki a Business Lease, a Business Lease biztosítási brókere és az Union Biztosító több ezer céges autó káreseményeit rögzítő adatbázis alapján.
Bár a parkolói sérülések gyakoriak, szinte biztos, hogy nem súlyosak. Ez nem csak anyagi szempontból fontos, jellemzően személyi sérüléssel sem járnak. Ugyanakkor a figyelmetlen parkolás a káresemények költségsorrendjében is második helyen áll, a gyakorta személyi sérüléssel is járó követési távolság be nem tartásából eredő károk után. A leggyakoribb és a leginkább költséges baleseti forrásokat az alábbi táblázat mutatja.
A leggyakoribb és a legnagyobb kárt okozó baleseti források
Top 5 leggyakoribb káresemény Top 5 legdrágább káresemény
Parkolóban sérülten találta 35% Követési távolság be nem tartása 24%
Figyelmetlen parkolás 21% Figyelmetlen parkolás 18%
Figyelmetlen tolatás 18% Figyelmetlen tolatás 14%
Követési távolság be nem tartása 9% Vadállat okozta baleset 14%
Vadállat okozta baleset 7% Elsőbbség meg nem adásából
származó balesetek
12%

A Business Lease nem csupán elemezte, hogy milyen okokból törnek leggyakrabban a kezelésükben lévő zömében céges autók, hanem lépett annak érdekében, hogy autóik ne szenvedjenek balesetet, a legideálisabb esetben ne is történjen sérülés. Egyrészt azért, hogy flottakezelésük a lehető leginkább költséghatékony legyen, de továbbá azért is mert egy összetört autó mögött sokszor ott van egy dolgozó, aki még akkor is kiesik valamelyest a munkából, ha ő maga nem is sérült. De ne feledjük továbbá, hogy minden egyes - sanszosan elkerülhető - autókár fölösleges környezetterhelés is.
Adatok a biztonságért
A temérdek biztosítási adat elemzése alapján a Business Lease számára a drivingcamp dolgozott ki olyan vezetéstechnikai képzéseket, melyekkel a céges autókat hajtó sofőrök kifejezetten az általuk korábban elkövetett hibák kiküszöböléséhez kaphatnak hasznos elméleti és gyakorlati oktatást. „Az adatbázisból megállapított top 5 leggyakoribb káresetre egy speciális programot dolgozott ki szakértői csapatunk a vállalatok számára. A képzés a maga nemében teljesen egyedülálló, hazánkban csak a drivingcampen érhető el, hiszen statisztikailag megalapozott káreseményekre fókuszál. A rövid elméleti oktatás után olyan alapvető technikákat sajátíthatnak el a résztvevők, mint a megfelelő üléspozíció beállítása, a helyes kormányfogás, a fékezés vagy a kormányzás csúszós felületen. Ha az alapok megvannak, következnek a speciális pályaprogramok, amelyek a jellemző káreseteket segítenek megelőzni. Ilyenek például a különböző tolatási, kikerülési, parkolási feladatok, a jávorszarvas teszt vagy a sebesség-fékút gyakorlás.” – tudtam meg Csörgő Lászlótól a drivingcamp vezető instruktorától.
Hirdetés

Másfajta baleseteket okoznak a cégautót használók?
A Business Lease zömében cégek számára nyújt flottakezelést, így a céges flották speciális igényeiknek megfelelően alakította ki baleset-megelőzési oktatóprogramját is. E kapcsán joggal merül fel a kérdés: vajon másként vezet az, aki cégautót vezet? E kapcsán meg is kérdeztem Vincent van der Meijden ügyvezető igazgatót, aki elmondta: „A cégautókat hajtó sofőrök nem rosszabbak, mint a privát autósok. Többen vannak ugyanakkor, akik évente akár 60-70 ezer kilométert is autóznak. Sokszor éjszaka, hajnalban, esti sötétedéskor. Ilyenkor gyakoribbak a vadbalesetek. Sokszor telefonálnak autóvezetés közben, illetve amúgy is terheltebbek, mint azok, akik ritkábban, nem munka közben ülnek autóba.” Így bár elmondható, hogy szám szerint éves szinten több a kár egy-egy cégautónál, kilométerre vetítve könnyedén kevesebb.

Mit oktatnak?
Nagyjából köztudott, hogy hazánkban az autóvezetők képzése igen alacsony színvonalú. A tanulók 30 kötelező óra után vizsgát tesznek, ha ott (akárhogyan is) sikeresek, utána a közlekedés aktív résztvevői, potenciális veszélyforrások. Jó lenne, de nem kötelező, legfeljebb erősen ajánlott a vezetéstechnikai képzés, ami minden esetben olcsóbb, mint akár egy elkerült parkolási sérülés javítása. A Business Lease számára a drivingcamp által kidolgozott oktatási csomag az ismert alapokat adja meg: ajánlott és biztonságos üléspozíció, kormányfogás (3 és 9 óránál). Nem csak elmondják, gyakorlatokkal be is bizonyítják, hogy miért ez az - erőteljesen - ajánlott. Egy jávorszarvastesztként ismert kikerülési manőverben ugyanis azonnal kiderül, hogy az nem, vagy csak nagyon nehezen kivitelezhető, ha nem megfelelően ülünk, nem megfelelően fogjuk a kormányt. És rögtön itt egy mutatvány a vadgázolások elkerüléséért: a vadat meglátva nem csak a fékbe taposás lehet a megoldás, hanem a gyors kikerülés is. Ha már fékezés, a vészfékezés is sokak számára elsajátítandó.
A leggyakoribb és a legdrágább károk ellenszere
Leggyakrabban parkolókban törnek az autók, azért, mert nem látjuk, nem is érezzük sarkaikat. Sokan még tolatóradarral is képesek erre. Jelentem, én magam is tettem már ilyet. Friss autóba beülve, csak az akusztikai jelzésre figyelve. Pedig a vizuálisra is kellett volna, a sípszó után ugyanis hiába fékeztem, már jött a puffanás. Új autóba ülve tehát ki kell azt ismerni, nem ciki, költséghatékonyabb tanpályán, mint egy oszlopokkal tűzdelt teremgarázsban vagy szűk felhajtón. De mivel kerülhető el a legköltségesebb - a hibás követési távolságból adódó - ráfutásos baleset? Nem mással, mint a kellő követési távolsággal, ezt pedig minden esetben az adott autó, annak gumiabroncsa és az aktuális útburkolat adja meg. Ne feledjük, még egy jó állapotú és az évszaknak megfelelő abroncsot használva is könnyedén adódhat, hogy az előttünk haladó autónak még jobb gumijai vannak, izmosabb a fékrendszere. A drivingcampnél két párhuzamos sávon, de egymás mögött autózva, majd az első autó által vészfékezve demonstrálják a követési távolság fontosságát. Hatásos, ha mellé érünk, nem volt megfelelő a követési táv.
Jó volna mindenkinek!
Aki akár egy 2 órás bemelegítő kurzussal is beleszagol a vezetéstechnika világába, már nem kérdőjelezi meg azt, hogy érdemes ilyenen részt venni. Felmérések bizonyítják, hogy bár a vezetéstechnikai kurzus tudást, rutint ad, utána a legtöbb sofőr „kisebb arccal rendelkezik”, nem tartja már magát olyan nagyon jó sofőrnek, mint korábban. Szembesül határaival, óvatosabbá válik. A legtöbb nyugat-európai országban kötelező is, az oktatás része. Nem feltétlenül úgy, hogy a jogsiszerzés feltétele, hanem mondjuk annak megszerzése után 2 éven belül elvégzendő. Hogy itthon is jó volna, az nem kétséges, ugyanakkor ne feledjük, hogy több stadionunk van, mint vezetéstechnikai pályánk, ami nem feltétlenül jó. Aki viszont teheti, feltétlenül fizessen be egyre. Bármelyik jó, a Groupama biztosítónál kgfb-vel vagy cascóval rendelkezők 15% kedvezményt kapnak a biztosító nevét viselő mogyoródi Tanpályánál, lehet menni továbbá az Autóklubhoz is (ahol a klubtagok számára jár kedvezmény), de persze a zömében cégeket kiszolgáló zsámbéki drivingcamp is kínál egyéni autósok számára is kurzusokat, van továbbá a tököli és a kiskunlacházi reptéren is oktatás. Hogy a mostani Business Lease kurzusokat adatokkal segítő Union, vagy akár a többi biztosító mikor és miként fog kedvezményt adni a vezetéstechnikai kurzust is elvégzett autóvezetőknek, az még a jövő zenéje. Jelenleg elsősorban a céges autókat vezetők vesznek részt a vezetéstechnikai tréningeken, így aztán lassan elmondható lesz: ők a biztonságosabban vezető sofőrök.
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2017.10.27. at 21:19
    Permalink

    Nagyon jók ezek a vezetéstechnikai tanfolyamok,valamilyen szinten kötelezővé kellene tenni mindenkinek,akkor nem lenne ennyi baleset.Ha jól emlékszem,Finnországban egy kétéves tanfolyamon kell részt venni ahhoz hogy valakiből sofőr legyen,de azok tudnak is vezetni,havon,jégen,murván is…Valamit kellene tenni mert tényleg rengeteg az autó és a bamba sofőr.

  • 2017.10.27. at 21:19
    Permalink

    A vezetéstechnikai tanfolyamot úgy kellene előírni, hogy az első jogsi csak adott ideig lenne érvényes – pl. 1 vagy 2 évig -, és utána csak a kötelező ráképzés után hosszabbítanák meg.

  • 2017.10.27. at 21:19
    Permalink

    Szerintem is fontos elmenni vezetéstechnikai tréningre.
    Sajnos nem olcsó, így sokan nem áldoznak rá.
    Mondjuk aki ellődörög az úton, az gondolhatja, hogy nincs szüksége ilyen tapasztalat szerzésre, de ez nem feltétlenül igaz. Mások hibájából is kerülhet valaki veszélyes helyzetbe, hiába megy lassan, óvatosan.
    A “száguldozóknak” meg még jobban oda kell figyelniük, ezért is fizettem be egy egész napos tréningre a többször igénybe vett kb. 3 órások után. Kíváncsi leszek a különbségre.

  • 2017.10.27. at 21:19
    Permalink

    Persze biztosan, mert itt ebben az országban az ég világon semmit nem képesek normálisan megcsinálni, mindenki csak azt lesi, hogy lehet átszabni meg lehúzni valakit. De ez nem azt jelenti, hogy ne lenne értelme a dolognak, mert igen is fontos lenne.

  • 2017.10.27. at 21:19
    Permalink

    [i]“…én kötelezővé tenném a jogosítvány megszerzéséhez a tanfolyamot.”[/i]
    Újabb pénzlehúzás lenne a vizsgázó számára.
    Egyszerre nem tud mindent megtanulni egy kezdő a 30-40 esetleg 50 óra alatt.
    Sokan ott tartanak még ilyenkor, hogy azt is jegyzetből olvassák, hogyan kell felkapcsolni egy autónak a világítását, tompított-reflektort váltani, stb. 🙂 Valahonnan el kell indulni…
    Tudomásul kell azt venni, hogy minimum 10.000 km vezetési gyakorlat kell ahhoz, hogy az illető valamennyire helyt tudjon állni a közlekedésben. Ezáltal alakul ki némi fogalma a veszélyes manőverekről, veszélyes helyekről, stb. stb. A 30 óra úgyszólván csak annyira elegendő, hogy óvatos vezetéssel, esetleg némi külső kontroll mellett már rá lehessen bízni egy 10-15 mázsás szerkezettel való szerény bánásmódot. A 30 óra ennél többre nem elég. Nem lehet egy kezdőnek egyszerre mindent a nyakába varrni…

  • 2017.10.27. at 21:19
    Permalink

    Igaz nem ellenszer a hülyeség ellen, de én kötelezővé tenném a jogosítvány megszerzéséhez a tanfolyamot. Legalább legyen fogalmuk az embereknek, hogy hogyan néz ki a fékút és a sebesség viszonya az életben.

  • 2017.10.27. at 21:19
    Permalink

    Ott kezdődik a probléma, aki elmegy egy hasonló tréningre az nagy eséllyel érzi a felelősség súlyát, viszont egy rakás vérptofi van az utakon aki első bekezdésben taglalt felismerésig képtelen eljutni. Na ezekkel van igazán a baj.

Vélemény, hozzászólás?