Jó, köszi. Skoda Yeti 1.2 TSI teszt

Ezért irigyelhetjük a rendőröket – ezzel a címmel hoztunk télen egy tesztet a Skoda tavaly frissített kompakt szabadidő-autójának fullos verziójáról. Utalva arra, hogy a honi szerv többek között Yetivel üldözi a bűnt. Nos, az akkori DSG-s, összkerekes és dízel Outdoor után most egy manuális váltós, fronthajtású és alapbenzines normál változatot próbálhattunk ki, a magyar realitáshoz közelebbit, elérhetőbbet, egyszerűbbet és nem utolsósorban olcsóbbat.



A belépő benzines motor a Yeti esetében is 1,2 literes TSI, azaz turbós és közvetlen befecskendezéses blokkot jelent, viszont 86 lovas nincs belőle, mint például az Octaviánál, hanem alapból percenkénti 5000-es fordulaton 105 lóerősen, illetve már 1550-nél pipiskedő, 4100-ig tartó 175 Nm nyomatékkal kapja az ember. A váltó 6 fokozatú. A végsebesség 175 km/óra, 100-ra 11,4 mp gyorsul fel a 75 kilós sofőröstül 1340 kg tömegű, jó széles és magas, de nem túl hosszú, könnyen parkolható doboz. Semmi extra, de korrekt értékek, az átlagfelhasználónak igazából nem kell több (1.4 TSI 122 LE, 1.8 TSI 160 LE, 1.6-2.0 TDI 105-170 LE). Még ennyi sem.

A motor kulturált járású, hangját csak taposásra ereszti ki. Négyezer fölé nem érdemes kergetni. A turbólyuk minimális, az elindulási hajlam megfelelő. A váltókar pontosan megvezetett, kis erővel kapcsolgatható, az áttételezés eltalált. A kuplung is puha. Hatodikban 130 km/órás sebességnél 3000-et mutat a fordulatszámmérő, a pillanatnyi fogyasztás sztrádán 8-9 liter. Városban is ennyi, országúton 5-5,5 liter környékén tartható. A gyári vegyes ígéret 6,4 l/100 km, teszteredményünk 7,5 lett. Stop-start csomagban rendelhető, vele pár tized fogható-faragható – városban.

A kormány közepesen informatív, az elöl MacPherson, hátul multilink futómű csak annyira, nem zavaróan feszes hangolású, hogy ne engedje dülöngélni a bódét. De az úthibák zömével is elboldogul, kellemes darab. Az emelt hasmagasság (180 mm) jól jöhet alkalomadtán, a magas (plusz tág határok közt állítható) üléspozíció kényelmes kilátást biztosít. Klasszikus értelemben nem nagy élmény yetizni, ellenben helyváltoztatásra remek annak, akinek tetszenek a crossoverek.

Remek a ki/beszállási komfort, remek, hogy dönthető az anyósülés támlája, hogy tologatható a hátsó üléssor, hogy állítható dőlésszögű a hátsó támla, hogy bőven van rakodóhely, hogy mind a négy ablakemelő le/fel automata, hogy a második sorba is jutott légbefúvó, hogy elöl előre/hátra/le/fel állítgatható a mély üreget rejtő könyöklő, s hogy hátul is van szélein szivaccsal, középen pohártartókkal. Semmi nincs túlbonyolítva, semminek a használhatósága nem csorbult holmi dizájnolással. Az ülések átlagosan kényelmesek, két felnőtt konfekciótermettel hátul is szépen elfér. Még szebben, ha a VarioFlexnek hála a hátsó középső ülésrészt "kihajítják", a két szélsőt beljebb tolják, s így szellősebb a tér.

A csomagtartó alapból 405 literes, s a hátsó ülések lehajtásával 1,58, kiszerelésükkel egészen 1,76 köbméterig bővíthető. Nyílása nagy, pereme nem magas. Kivehető LED-elemlámpa, szatyorakasztós csomagrögzítő, 12 V-os csatlakozó, kétoldalú raktérszőnyeg, minden van. Más kérdés, hogy nem szériában, de fordítsunk ne csak a szőnyegen, a nézőponton is, és lássuk-értékeljük, hogy milyen hosszú az extralista, mi mindent ad vagy adhat a Yeti – mint a nagyok. Apropó, hamarosan méretesebb szabadidő-autóval is jelentkezik a Skoda, mert miért ne.

Milyen még a Yeti? Új a kormány és az érintőképernyős hifi, a műszerfal jól áttekinthető, az anyag- és a kidolgozási minőség rendben van. Akinek – gyári – tolatókamera kell, Skoda-szinten először élvezheti, de kapni kulcs nélküli nyitást, bi-xenon lámpát LED-es nappali fénnyel, LED-es hátsó lámpát, parkasszisztot, panorámatetőt, kétzónás automata klímát, ülésfűtést, szélvédőfűtést, lejtmenet-vezérlést, bőrkárpitot, bármit. Kivéve a modern sofőrsegédeket – az adaptív tempomat és társai vélhetően a második generációval jönnek.

A faceliftes Skoda Yeti bázisára kicsivel 5 millió forint feletti. Tesztautónk Ambition felszereltségű volt még egyebek mellett extra tempomattal, kihangosítóval, Bolero zenével, durván 6 milliósan. Az 1.4 TSI felára több mint 300 ezer forint, a legolcsóbb dízel 5,6 millióba kerül. A rengeteg riválishoz képest sem az ára, sem a vélt ár/értéke nem rossz, miként maga az autó is a jobbak közül való.