Itt a Vitara trónfosztója? Suzuki S-Cross teszt

A Suzuki egyik ütőkártyája, hogy korrekt áron kínál összkerékhajtást és automata váltót is autóihoz, így van ez a megjelenése óta a piac kedvencének számító Vitara és az új S-Cross esetén is. Új? Fogjuk rá, hiszen az arca tényleg teljesen új, van benne némi Toyota RAV4 hatás, ahogyan a kerékjárati ívek egyenesre húzásában és az alapáras körbeműanyagozásban is. Az S-Cross kétségtelenül mai és divatos megjelenésű lett, azon pedig valójában fölösleges rugózni, hogy a műszakiság, a 4,3 méteres hossz és a 2,6 méteres tengelytáv, de még a 48 V-os lágy hibrid rendszeres 1.4 Boosterejet motor is alapvetően a "régi", bár ez nyilván úgy lehetséges, hogy az elmúlt években folyamatosan kapta a frissítéseket az SX4 S-Cross, s a műszakilag az elmúlt években is többször megújult modellt most csomagolták újra, s mondták rá, hogy az Acrossra rímelve a neve már csak S-Cross legyen. Hogy a csomagolás mennyit számít, azt jól tükrözi a piac: mint azt a Suzuki kereskedelmi osztályától megtudtam, a vevők ugyanúgy megőrültek az újdonságért, ahogyan az olvasók is, így bizony elmondható: inog a Vitara első helye, az S-Cross letaszíthatja trónjáról, amit évek óta bitorol. Az S-Cross valóban józan választás: 4,3 méterével 12,5 centivel hosszabb csak a Vitaránál, de érezhetően nagyautósabb. Hátsó lábtere gigászi, még egy magasabb sofőr mögött is bőven elegendő, ülései is korrektek, hosszabb távú utazásokhoz is, de a magas üléspozíció miatt a városi rohangálás, a gyakori ki-beszállás sem gond. A műszerfal alapsémája változatlan, de részletei mind újak. Az összehasonlító tesztünkben már szerepelt GLX verzióval szemben a GL és a GL+ "csak" 7 colos, de alapáron tolatókamerás, meg persze telefontükrözős érintőképernyős középkonzolt kap. Itt még kell kábel a telefon tükrözéséhez, de a kihangosítás és a médiajátszás természetesen már megy Bluetooth-on keresztül is. Navigáció itt még nincs, de őszintén szólva, bőven elég az Apple CarPlay és az Android Auto lehetősége, ennél nem kell több. A műanyagkormányos, manuális klímás, még kulcsos indítású GL alapverzióhoz mérten mindenképp megéri a 400 ezer forintos felárral adott GL+, ami sok más mellett már megadja a kormánykerék és a váltógomb bőrözését, a kétzónás automata klímát, a kulcs nélküli nyitást/indítást, de még a holttérfigyelőt, az első ülések fűtését, az első-hátsó parkolóradart és a lehajtható, dupla palacktartós hátsó kartámaszt is. Ha szeretnénk összkerékhajtást vagy automata váltót, eleve ezt az ellátmányt kell választani. Nyilán komfortos a 600 ezer forintért kínált 6 fokozatú automata váltó, sokszor hasznos lehet a 740 ezer forintos (együtt és külön-külön is elérhető) összkerékhajtás, a legérdekesebb S-Cross mégis a fronthajtású és kézi váltós, az pedig egyértelmű a mai vevői szokások alapján, hogy az eladások zömét nem a teljesen alap, hanem a GL+ verzió fogja adni. Ez már tényleg minden fontosat megad, igaz az alap S-Cross is döbbenetesen jól felszerelt. Távolságtartós tempomatot és a sofőr térdét is óvó lufival együtt összesen 7 légzsákot ad, de még az aktív sávtartás és a sávelhagyásra figyelmeztetés is alapáron jár. A Suzuki minősége is kikezdhetetlen, és ez a sofőrsegédekre is kiterjed. A távolságtartós tempomat még itt, manuális váltó esetén is elképesztően sokat ér, sűrű autópályázásnál is vallhatott a rendszer, hibátlanul dolgozott, jól jön a követési távolság szabályozhatósága is, na meg persze az is, hogy a közvetlen befecskendezésű és változó szelepvezérlésű 1.4 Boosterjet turbómotor már 2000/perc fordulattól adja 235 Nm nyomatékát, alatta pedig az ISG rendszer 10 kW-os, 52 Nm nyomatékú villanymotorja is segít neki. Turbólyuknak nyoma sincs, a stop-start a lehető legfinomabb, amivel ma tucatautóknál találkozhatunk, városban így már lámpához gurulva is leállhat a benzinmotor, szükség esetén azonnal újraindul. Ugyanakkor még ennél is inkább süvegelendő, hogy a hideg üzemben nem megállított benzinmotor alapjárata is teljesen észrevétlen: néma és rezonanciamentes. A remek motorhoz korrekt 6 sebességes váltó jár, rövid úton, jól kapcsolható, hatodik fokozata kellően hosszú: az autópályás 130 km/órás tempó hajszálnyit 2500/perc fordulat alatt futható. A fogyasztás kapcsán akár az 5,3-5,6 literes WLTP érték is hozható, de reálisan az 5,5-6 literes étvággyal érdemes számolni. Városi/elővárosi forgalomban és autópályán a tesztátlag 6,1 l/100 km lett, de az első 200 kilométert még 5,5 literes átlaggal hozta a tesztautó, ez az S-Cross méretéhez és kényelméhez, valamint menetdinamikájához, 9,5 másodperces 100-as sprintjéhez mérten kedvező. Komfortja terén érdekes tapasztalás volt, hogy az alapáras 17 colos felnik ellenére ez a tesztautó érezhetően kellemesebben rugózott, mint a bő 100 kilogramm plusz súlyt cipelő automata váltós és összkerekes. Az S-Cross összességében egy remek mindenes, kiváló családi autó, meg persze céges is. Ha valaki ilyet kap, egy rossz szava nem lehet. Teljesen jó használhatóságú, praktikus és már vonzó megjelenésű, ráadásul mai szinten reális, sőt kedvező áron adják. Kiváló LED fényszóróval, GL+ szinten már 6 hangszórós, korrektül szóló hifivel, takarékos és élénk hajtáslánccal és persze a Suzuki 3+7 éves garanciájával, ami hosszú távú biztosíték a márka által már eleve igen jól bizonyított hosszú távú megbízhatóságra. Alighanem sláger lesz, legtöbb eséllyel a tesztautót jelentő konfigurációval, hiszen így metálfényezéssel is 6,66 millió forintba kerül, ennyiért gyakorlatilag nincs ilyen ellátmányú és méretű autó a piacon, ráadásul most már a divatozás is megvan hozzá.