Olyan jó látni, hogy nem minden márka engedi el a kisautók kezét. A Renault is köztük van, a Clio már az ötödik generációnál jár, igaz már féltávnál, szóval elérkezett a szokásos ráncfelvarrás ideje is. A formatervezők pedig szépen elengedték a fantáziájukat, legalábbis elöl.
[BANNER type="1"]
Érdemes jobban megnézni a kerekeket
Zseniális a központi csavarra hajazó dísz
A Clio méretei nem változtak, továbbra is 4 méter hosszú, 1,8 méter széles és 1,43 méter magas, azonban a karaktere erőteljesen a sportos irányba fordult. A frissítés során igazából a márka új formanyelvéhez szabták a Cliót is, ezt a formanyelvet láthattátok már a Rafale kupé-SUV-on is. A Brüsszel környéki menetpróbán persze a legsportosabb változatot kaptuk, ami az Esprit Alpine nevet viseli, de az alacsonyabb felszereltségű változatok sem kevésbé szívdobogtatóak.
Hátul kevésbé szárnyalt a fantázia
Megkapta a Clio is a Renault új logóját, ami benyúlik a krómdíszekkel díszített hűtőmaszkra. Természetesen megújultak a fényszórók, de legizgalmasabb részletek az új lökhárító és a nappali menetfények formája. A gyáriak szerint ezek a játékos formák a folyamatos mozgás érzetét keltik, és ebben tényleg van valami. Sőt, szinte érzed, ahogy kéri, induljatok már el!
[BANNER type="2"]
Oldalról nézve az Esprit Alpine feliratok, illetve az új, akár 17 colos felnik tűnnek fel egyből, valamint a központi csavarra emlékeztető díszbetét a felnik közepén. Szintén ehhez a felszereltségi szinthez jár a cápauszony-antenna, de az új színek sem hiányoznak a kínálatból, összesen 7 fényezés közül választhatnak az ügyfelek. Hátul már ismerősebb kép fogad. A lámpatestek áttetsző búrát kaptak, illetve kicsit módosítottak a lökhárítón, szintén a sportosság jegyében, de ezeknél jelentősebb változásokat kár keresni.
Bent a formák nem változtak, csak az anyagok
Az utastérben sincsenek jelentős formai változások, viszont örvendetes a minőség javulása. Nagyon kellemes tapintású burkolatok és tetőkárpit jellemzi a friss Cliót. Ínyenceknek külön öröm az Alpine sportautókból ismerős francia trikolor varrás a kormánykeréken, illetve a francia zászlócska a műszerfal jobb szélén.
A csomagtér alapesetben 391 literes
Most már alapáron jár a digitális műszeregység a vezetőnek (7-10 col közötti méretben felszereltségtől függően), emellett a középen tornyosuló, 9,3 colos érintőképernyő tudja a vezeték nélküli telefontükrözést, továbbá vezeték nélküli telefontöltés is rendelkezésre áll.
[BANNER type="3"]
Google alapú az infotainemnt
A csúcsmodellben Alpine logós sportülések várják az első utasokat. Ezeknek rendkívül jó az oldaltartásuk, nagyon kényelmesek. Hátul kisautós a tér, inkább gyerekek számára kényelmes, viszont a kategória legnagyobb csomagtere várja a poggyászt, amiből 391 liternyi fér el a Clióban.
Az övek kék széle is hangulatos apróság
A motorkínálat tükrözi a korszakot, amiben élünk. Bizonyos piacokon elérhető lesz dízelmotorral, de a háromhengeres benzinesek dominálnak, amelyek között akad LPG vegyes üzemű is. Az általunk próbált hibrid tűnik az arany középútnak. Négyhengeres, 1,6 literes szívó benzinmotorja selymesen jár, a két villanymotorja pedig igyekszik a lehető legtöbbször besegíteni a hajtásba, hogy alacsony maradjon a fogyasztás és a károsanyag-kibocsátás. Az F1-es mérnöki tapasztalatokat is magába olvasztó rendszer összteljesítménye 145 lóerő, az akkumulátor kapacitása pedig 1,2 kWh. Az erő az első kerekekre érkezik egy bonyolult váltórendszeren keresztül (4 fokozatú a belső égésű motorhoz csatlakozó, 2 fokozatú a fő villanymotoré), az egész leginkább egy nagyon jól működő fokozatok nélküli váltóra emlékeztet. A tesztút során csak a fedélzeti kijelzőre hagyatkozhattunk a fogyasztást illetően, ami 4,6 litert mutatott, ez pedig közel van a gyári 4,2 literes értékhez. A lényeg viszont az, hogy nagyon kellemes vezetni ezzel a hajtáslánccal a Cliót. A váltó nem csinál butaságokat, a motor nem zajos, a futómű kényelemre hangolt, nem túl feszes, ellenben a kormány pontossága méltó az Alpine feliratokhoz.
Egyszerűen jó vezetni a Cliót
A további kényelemről és a biztonságról pedig 20 különböző vezetőtámogató rendszer gondoskodik, ezek közül a táblafelismerő az, amin még csiszolni lehetne, hogy pontosabb legyen. Arra viszont még várni kell kicsit, hogy a hazai márkakereskedésekbe is megérkezzen az újdonság, ám jelentős drágulásra állítólag nem kell számítani, ami azért örvendetes, mert sajnos a kisautók ára is elszaladt az utóbbi években.
Továbbra is divatos a forma, kár, hogy a SUV-láz még mindig tombol és a kisautó-árak elszállóban
Úgy tűnik a Renault-t is elérte az az átok, hogy mennél alacsonyabb felszereltségi szintet választasz, annál normálisabban fog kinézni az autó. Ez a sok csicsa engem legalábbis borzasztóan taszít, a Sandero puritán tökéletesség a Clióhoz képest. Mint ha kényszeredetten akarnák leplezni a sok felirattal meg karácsonyfa dísszel, hogy 11 éve nem nagyon változott az autó formája. Az a Peugeot-ihletésű macska-karom fényszóró meg nagyon nem erre a karosszériára való – értem én, hogy onnan jött az új formatervező, de valaki a kezére kellett volna, hogy csapjon, hogy most már Renaultkat kell terveznie.
De ha már kis Renault: az elektromos Twingót sok helyen olcsóbban lehet megkapni állami támogatásokkal, mint az alap Cliót – nem is kérdés, hogy aki megyén-járáson belül használja a járgányt és elég neki a ~150-200 km hatótáv annak nem érdemes már ilyen „F1-es hibrid” marketing bullshittel foglalkoznia