Itt a nyár, ám az autósok ennek mégsem feltétlen örülhetnek

Télen nagyon hideg van, nyáron nagyon meleg van - mondja a népdal, s ez bizony az autózásra is rányomja a bélyegét. Mindkettő különös baleseti kockázatot jelent, különös figyelmet igényel. Hiába javul 2008 óta a hazai baleseti statisztika, idén is csaknem készpénznek vehető, hogy az év első 5 hónapjában tapasztalt 3,5 százalékkal kevesebb személyi sérüléssel, s csaknem 12 százalékkal kisebb számú halálos áldozattal járó balesetről tudósító adatok a nyáron romlani fognak. Bár ne így lenne, ám hosszú évek tapasztalata ezt mutatja - tudtuk meg Kiss Csabától, aki az ORFK Autópálya-felügyeleti és Balesetmegelőzési Osztály vezetője és az ORFK-OBB főtitkára is egyben.
De mégis mi okozza a több balesetet, mit tehetnénk ellene? A képlet egyszerű. Nyáron több a közlekedő, nagyobb a turisztikai forgalom, a családok ugyebár végre nyaralni indulnak, sokszor nem is a megszokott útvonalakon. Mellette hőség van, mindenki sietne a tópartokra, s a baj már kész is lehet. A legfőbb bűnbak pedig valóban a magas hőmérséklet - ezt persze már nem Kiss Csabától, hanem Kis Ádámtól, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs munkatársától hallottuk. Furcsán hangzik, hogy pont a várva várt, most persze nehezen elviselhető magas hőmérséklet a legfőbb baleseti veszély, de valamire fogni kell, ha lankad a figyelem, azt pedig mégsem mondhatjuk, hogy minden a sofőrön múlik. Pedig így van!
Télen ugyebár a legtöbb ember sapkát vesz, mielőtt az utcára megy, az autóból kiszáll, és bizony meg kellene tanulni, hogy arra - persze másfajtára - nyáron is nagy szükség van, leginkább 11 és 15 óra között. A naptól védekezni testünk egyéb részein napfényvédő krémmel szükséges, s a magas hőmérséklet miatt a folyadék- és sópótlás is felettébb fontos. Leginkább ásványvízzel és semmiképp sem alkoholtartalmú itallal, az ugyanis a kávéhoz hasonlóan vízkiválasztást serkentő és sofőrként tiltott is. Itt jegyezzük meg, hogy a továbbra is érvényes zéró tolerancia melletti szigorítás, hogy július 1-től 0,25 mg/l légalkohol érték felett autót vezetni már bűncselekmény, feljelentést von maga után, illetve a jogosítvány elvesztésével jár!
Figyelmünk persze alkohol fogyasztása nélkül is lankadhat, napszúrást kaphatunk, ha nem védjük magunkat a naptól, hőgutát, ha túlzott öltözet miatt testünk nem tud hőt leadni. Tünet a fejfájás, amit tudatzavar és eszméletvesztés is követhet. Ugye nem kell ecsetelnünk, hogy ez autót vezetve milyen következményekkel járhat? Fontos a hibátlanul működő légkondicionáló, ha pedig autónkban nincs utastérhűtő, bizony jobb kompromisszum lehet kora reggel, még hűvösebb levegőben és gyér forgalomban bemenni a munkahelyre vagy leszaladni a telekre, mint később, hőségben és dugóban. Bizony, a nyári közlekedéshez is alkalmazkodni kell. Alkalmazkodik a rendőrség és a mentőszolgálat is. Előbbi fokozott jelenléttel készül a forgalmas helyeken. Állítólag nem a bírságolás, hanem a közlekedés biztonságának fokozása a cél. Hogy ebbe beleférhet-e a sebesség ellenőrzése? Tapasztalataink szerint igen, ami persze nem baj. Térjünk azonban rá a mentőszolgálatra, mely motoros mentővel (gyors és kellő felszerelésű), két keréken robogó mentőorvossal, nyáron a Balatonnál dedikált gyerekmentővel segíti a népet, és persze kér mindenkit, hogy legyen óvatos, kétkerekű járművel viseljen védőfelszerelést. Motorkerékpáron ugyebár mindenhol kötelező a bukósisak, de ajánlott a teljes védőfelszerelés is. Legalább egy sisak a kerékpárosoknak is javallott, lakott területen kívül pedig korlátozott látási viszonyok mellett (éjszaka) kötelező a láthatósági mellény.
Alap, hogy megfontoltan, higgadtan, nyugodtan kell(ene) közlekedni. A nyaralást, vagy akár a hétvégi kikapcsolódást az időre autózás görcsével nem elrontani, s annak az esélyét sem megadni, hogy anyagi vagy rosszabb esetben személyi kár árnyékolja be a nyári kiruccanást. Magától értetődő kellene, hogy legyen az is, hogy nem csak saját fejünkben kell átállni a nyárra, s lelkileg és szellemileg felkészülni egy nagyobb utazásra, hanem autónkra is figyelni kell. A nyári kánikulában a téli vagy akár a négyévszakos abroncs ugyanúgy nagyobb fékutat eredményez, mint télen a nyári abroncs.
Hány baleset adódik évente az abroncsok miatt? Senki sem tudja, a rendőrségi statisztikák csak a közvetlen okozókat regisztrálják, így az abroncs-meghibásodásokból eredő balesetekre van adat, ami nem több évi 20-25-nél. Az pedig valóban csak tippelhető, hogy hány száz, illetve ezer adódhat a nem megfelelő nyomású, állapotú vagy akár a „csupán” nem az évszaknak megfelelő abroncsokból, az azok miatt megnyúló féktávokból.
A jó gumi persze nem olcsó, kilométerre vetítve azonban minimális különbséget jelent a nem kellően profi és a drágább, minőségi abroncs közötti különbség. A tudásbeli eltérés pedig nem hogy nagyon komoly károkat előzhet meg, akár életet is menthet. Csakúgy, mint a pénzbe nem kerülő figyelem, a guminyomás rendszeres, hideg abroncsnál ellenőrzése, telített utastérrel utánfújása. Ez persze csak egy dolog, a legelemibb, amire az autón figyelni kell(ene) azért, hogy nyáron se történjen baleset, pontosabban fogalmazva azért, hogy ne mi rontsuk el a sajnos minden bizonnyal elromló statisztikát.