Júniusban debütált a 3,5. generációs Lexus IS, úgy tűnik, V8-as motorral is jön
Ha Lexus, akkor hibrid, ma már teljesen összeforr a márka neve a Toyota által 1997 óta csiszolt és már több mint 15 millió példányban értékesített hajtáslánccal, hiszen a Toyota prémiumgyártója Európában és hazánkban szinte kizárólag a hatékony benzines-elektromos hajtáslánccal értékesíti modelljeit. Van azonban egy másik meghatározó vonal, az F modellek sora is a márka kínálatában (F Sport nem mellesleg a hibridekből is elérhető!). Az IS F volt az a modell, amely 2007-ben nyitotta a sort: olyan V8-assal, amit öröm volt hallgatni és persze vezetni is. Ha csak egy délutánra, de volt szerencsém hozzá; 5,0 liter, V8, 423 lóerő, 4,6 másodperces 100-as sprint, letaglózó volt. A típusváltáskor azonban nem kapott közvetlen utódot, helyette a nagyobb GS F és a kétajtós RC F vitte tovább a stafétát; a márkának azóta sincs középkategóriás sportszedánja, ma az
RC F az egyetlen igazi sportmodelljük.
2007-ben, a második generációs IS-ből készült el a letaglózó IS F
Ez azonban a legújabb generációs típussal megváltozhat. Először májusban röppentek fel azok a hírek, amelyek szerint a megújuló IS megkaphatja az RC F ötliteres, nyolchengeres szívómotorját. A japán autós szaklapok megérzései rendszerint pontosnak bizonyulnak, és ez ezúttal sincs másképp: a Lexus június 25-én bejegyeztette az USA szabadalmi hivatalánál az IS 500 típusjelzést.
Az F Sport mellé valódi F változatként is jöhet az új IS, de egyelőre az IS 500 elnevezést védették le az Egyesült Államokban
Amikor a Lexus június közepén leleplezte az IS szedán „három és feledik” generációját (az új modell közvetlen elődjének padlólemezét, hajtásláncait és kezelőfelületét alkalmazza, ám megjelenését és számos szerkezeti komponensét alapvetően átdolgozták), szó sem volt a motorkínálat bővítéséről. A megújult modell merevebb karosszériája és könnyebb alkatrészekkel szerelt, versenypályán hangolt futóműve azonban már akkor előrevetítette egy esetleges nagyobb teljesítményű modellvariáns lehetőségét: a korábbi legerősebb variáns, a 316 lóerős IS 350 ugyanis nem tette volna szükségessé a módosításokat.
Az RC F és az LC 500 fedélzetén több mint 470 lóerősre hangolt, hatalmas szívómotor már megfelelő kihívást jelentene a felfüggesztésnek és a vázszerkezetnek. Ha valóban ezt a V8-ast kapja meg az IS 500, az a 2UR-GSE blokk hattyúdalának bizonyulhat: a közel másfél évtizeddel ezelőtt tervezett, Yamaha hengerfejjel, titán szívószelepekkel szerelt ékszer már nem sokáig tarthatja magát az egyre szigorodó emissziós normák kereszttüzében. A nyolcfokozatú automata sebességváltóval szerelt motor az RC F fedélzetén 270 km/óra végsebességre és 4,9 másodperces 0-100-as sprintre képes; hasonló menetdinamika a Lexus IS 500-ast is versenyképessé tenné az európai konkurensek ellenében.
V8-as mindenképp, de akár turbós V8-as is kerülhet az új IS orrába
Van persze egy másik, nem kevésbé izgalmas lehetőség is. Ahogy a modell kétliteres turbómotorral szerelt változatát már nem IS 200t, hanem IS 300 néven forgalmazza a Lexus, nem elképzelhetetlen, hogy az IS 500 típusjelzés egy kisebb lökettérfogatú, de feltöltött motorra utal. A Lexusnál éppen van is egy ilyen – pontosabban minden emberi számítás szerint hamarosan érkeznie kell egy négyliteres, nyolchengeres, ikerturbós erőforrásnak. Ennek a sportmotornak a célegyenesbe forduló (de a hírek szerint a koronavírus járvány miatt átmenetileg elhalasztott) LC F gran turismóban kellett volna debütálnia, és őszintén szólva csekély a valószínűsége annak, hogy egy kisebb presztízsű modellnek jut a lehetőség, hogy bevezessen egy ilyen stratégiai jelentőségű újdonságot.
Ugyanakkor a szabadalmi hivatal malmai lassan őrölnek, a kérelem benyújtása után három hónappal kezdik megvizsgálni csak annak jogosságát, így akár 2021-re is átcsúszhat az IS 500 bevezetése – addigra pedig talán az LC F is megjelenik a piacokon. Vélhetően Európában is, nem csak Japánban és az Egyesült Államokban.
