Irány az Africa Race!

Tavaly a WestEnd mellől, idén visszatérve a régi hagyományokhoz, a Hősök teréről indult útnak az Opel Dakar Team és Kovács Miklósék csapata. Most is sokan eljöttek, hogy utoljára szerencsét kívánjanak a nagy kaland előtt. A résztvevők számára idén valamelyest lerövidül a karácsony, hiszen december 27-én, az Africa Race történetében először Monacóban találkozik a mezőny, hogy aztán átessenek az Africa Race adminisztratív és technikai ellenőrzésén. Új dekorral és még nagyobb lelkesedéssel vágnak neki hazánk fiai az afrikai megmérettetésnek. Nem kerülték a forró kását - győzni mennek.
A Kovács Miklós, Czeglédi Péter, Ács László trió hetedszer vág neki 1100 lóerős Scaniájával az Africa Race-nek. A Qualisport kamionos alakulata nem ismeretlen a tereprali világában, hiszen immáron hetedszer vesz részt a megmérettetésen, 2010-ben nyerniük is sikerült. Az esélyekről kérdeztük Kovács Miklóst: „Úgy gondolom, hogy sikeresen felkészültünk és mindenképp a dobogón szeretnénk végezni. Voltunk már első, második, harmadik és negyedik helyezettek is, azonban a tavalyi futam nem volt sikeres számunka. Az első szakaszt még az élen fejeztük be és elbíztuk magunkat. Másnap annyira gyors tempót vettünk fel, hogy ez igen megviselte a kamiont. A váltónk tönkrement, utána sajnos vége lett a versenyünknek. Azonban alapító és egyben oszlopos tagjai vagyunk a versenynek és reméljük, fel tudjuk venni a harcot a Kamazokkal. Számunkra ez lesz a legnehezebb feladat, hiszen ők sportemberek, mi pedig turisták vagyunk ehhez a feladathoz."
Szalay Balázsnak különösen fontos verseny lesz az idei, hiszen pont 20 éve, 1996-ban indult el élete első Dakarján. „Egyértelműen győzni megyünk. A felkészülés ugyanúgy telt, mint máskor, kivéve navigátoromnak, Lacinak, akinek teljesen más felkészülés kellett. Gyógytornász előírta, mit kell csinálnia, hogy tényleg annyira meg tudjon erősödni, hogy minden rendben legyen a versenyre.” Az autón is kellett módosítani, erről is kérdeztük Balázst: „Kicsit változtatni kellett az egész csövezésen, mert egy új ülést rendelt Laci magának, rá öntötték Angliában. Alapvetően az autón szerkezeti módosítás nem történt. Az autóval már így ismerjük egymást, és úgy gondolom, így lehet igazán versenyt nyerni, hogy nem egy új autóval és technológiával vágunk neki. Minden új egyébként benne, de nincs fejlesztve technikailag. Az autó szinte tényleg velünk együtt él, és tudjuk minden mozdulatát. Úgy gondolom, most már egy győztes párost tudunk alkotni.”
Bunkoczi Laci kitartása eszméletlen sportemberi tulajdonságokról árulkodik. Decemberi bukásuk óta rengeteg munkával, sikerült teljesen felépülnie. „Teljesen jól vagyok, köszönöm. Úgy gondolom, hogy teljes értékű csapattagként indulhatok a versenyre, nem vállalnám annak kockázatát, hogy rám vigyázni kelljen. Ha nem érezném úgy, hogy felkészültem, nem mennék. Mindenféle rossz érzés nélkül tudok nekivágni a versenynek.” Végül a kérdés, ami talán sokakat érdekelt: Miért nem a Dakar Rally? Hogyhogy mindig Afrika? Egyszerű választ kaptunk: „20 éve, 1996-ban Afrikában indultunk el életünk első Dakarján. Afrika mégiscsak Afrika!”