Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Erre mondják, hogy lapot húztak 19-re. Az első menetpróba és teszt után úgy tűnik, hogy megérte. De azért kíváncsian várjuk a dízelt is a CX-60-ból.
Érezni rajta, hogy Amerikának is szánják
Imádnivaló a Mazda merészsége! Ott van például a ragaszkodásuk a szívómotorokhoz. Miközben trendszerűen ellepték a világot a kis lökettérfogatú, turbós benzinmotorok, addig a Mazdánál kitartóan fejlesztették a szívómotorokat. Üde színfoltok maradtak így a piacon. Aztán előrukkoltak a Skyactiv X technikával, megmutatva, hogy van még potenciál a belsőégésű motoros autókban. Persze a korszellem nehezen engedi át ezt a fajta különcködést, megjelent tehát az első villany-Mazda is az MX-30 képében, ugyancsak különleges megoldásokkal. Most pedig itt a CX-60 egy új platformon, amitől minden ínyenc autómániásnak „összefut a nyál a szájában”. Orrmotor hosszában, hátsókerék-meghajtással. Mondjuk erre még várni kell kicsit, mert a tesztautóra ez csak félig-meddig igaz, de jó kis ízelítőt nyújtott abból, hogy mik jöhetnek még.
4,75 méteres hosszúsággal, 1,89 méteres szélességgel és 1,69 méteres magassággal, valamint 2,87 méteres tengelytávval szolgál a CX-60
Természetesen a fentebb vázolt új platform a formatervre is jótékony hatást gyakorolt. Oldalnézetből csodaszép a sziluett: a hosszú orr és a csapott far. Sportautókat idéz, pedig ez egy hatalmas SUV. De nem csak a méreteivel tűnik ki a tömegből, illetve a többi Mazda közül. Formanyelve összetéveszthetetlenül Mazda, de az autó orrán a sarkokba kitolt, aránylag kicsi fényszórók, a hatalmas fekete hűtőmaszkba nyúló kis fénycsíkkal igazán egyedivé teszik. Visszatérve kicsit az oldalára, itt elég sok a szabad lemezfelület, ám jobban megnézve a fény-árnyék vonalak játékát, itt sem unatkozhatnak a CX-60-at vizslató szemek. Feltűnőek a fekete, 20 colos könnyűfém felnik is, amelyekről később majd elmondom, hogy a peres gumiabroncsok miatt a kényelem rovására mennek. Hopp, hát nem elmondtam már most! Hátsója is szépen illeszkedik a márka formavilágába, akad légterelőben végződő tető, fekete díszbetét a lökhárító alján, illetve négy szép kamukipufogóvég is.
Jól néznek ki, de kamuk a kipufogóvégek
Bent prémium hangulat és minőség várja az utasokat. Aki már korábban is Mazda tulaj volt, körülbelül két perc alatt a CX-60-ban is otthonosan fog mozogni. Más modellekből is ismerősek a kiváló fogású, multifunkciós kormánykerék gombjai, a kardánalagúton az infotainment tekerőkapcsolója szintúgy. A 12,3 colos kijelző tehát nem érintőképernyős, viszont a grafikája szép, éles, ugyanez a vezető előtti digitális műszeregységre is igaz. Szerencsére a középkonzolon fizikai gombok is maradtak, ezekkel egyszerűen és biztonságosan állítható a klímaberendezés, illetve az ülések fűtése vagy hűtése. Előbbit a hátsó ülések is tudják, amelyek párnázottsága és formája szinte ugyanazt a kényelmet nyújtja, amelyet az első fotelek. Igazi utazóautó a CX-60, amelynek csomagterébe is bőven fér holmi, hiszen alapból 570 literes. Na, de a motor is társ az utazáshoz?
A szokásos Mazda belső. Igényes, szép és ergonómikusA fűtés mellett hűthetőek is az első ülésekNincs külön rekesz a töltőkábeleknek, de szerencsére elég nagy a csomagtér, hogy ne legyenek útban
Úgy vélem, hogy a dízelmotorral teljesedik ki majd igazán a CX-60. Persze a zöld rendszámot is kiérdemlő PHEV hajtáslánc is okos megoldás, ha urbánus környezetbe szánja az autót az ügyfél. Ebben ugyanis a benzinmotor mellé ott a villanyos egység, amivel emissziómentesen lehet közlekedni 136 lóerővel és 250 Nm forgatónyomatékkal. Így télvíz idején 40-50 kilométer közötti hatótávot biztosított a 17,8 kilowattórás akkumulátor, ami ideálisabb körülmények között 65 kilométer is lehet. Ez már bőven elég akár az agglomerációs ingázáshoz is. Ha kifogy belőle a szufla, akkor megszólal a 2,5 literes, négyhengeres szívó benzinmotor, ami önmagában 192 lóerős.Ötletes a motorburkolat akasztója. A négy henger előtt még látványosan ott a hely a plusz kettőnek
A rendszerteljesítmény viszont 328 lóerő és 500 Nm! Ez már bőven elég az autó lendületes mozgatásához, bár két tonnát nyomó szabadidő-autóval nem kanyarvadászat lesz a legfőbb élvezet. Bár tény, hogy ez a benzinmotor is hosszában lett beépítve, de látványosan üresen tátong a motortérben a maradék két hengernek a helye, ami majd ott lesz már a dízelmotorban. Egyébként a sportosságra törekvés érezhető még ebben a modellben is, futóműve is kimondottan feszes, ami a már említett 20 colos kerekekkel megspékelve a hazai utakon azért rázós élmény tud okozni.
Feszes a futómű, pontos a kormány, a sportosabb lelkületű sofőröknek kedvez a csomag
Ugyanakkor a 8 fokozatú, automatikus sebességváltó nem osztozik a sportos hangulaton, vagy mondjuk úgy vonakodik hozzájárulni. Ami persze nem baj, nevezhetjük őt a józan észnek, tényleg ne sürögjünk-forogjunk a hatalmas SUV-val, akkor se, ha az üzemmódválasztó öt állása közül az egyik a sport. Van még mellé Normal, Offroad, vontató- és villanymód is. Dagonyázni kevéssé mertem vele, mert pont csupa felázott földút várt a tesztidőszak alatt, amihez a megfelelő terepgumi sem árt, de egy mély gázlón azért meggyőzött, hogy a SUV-oknak is megvannak a maguk előnyei. Szóval a Normal és az EV a legjobban fekvő üzemmódok a CX-60-nak. Aki lelkiismeretesen töltögeti (utcai oszlopról két óra sem kell neki) simán eljárkálhat nagyrészt villannyal, de egy ekkora autótól az ötliteres tesztátlag sem nevezhető rossz eredménynek, a sok autópályás szakasszal fűszerezett tesztidőszak alatt.
Hirdetés
Offroad kalandokba leginkább ezen a gázlón keveredtünk. Könnyedén vette az akadályt
Árban is ügyesen lőtte be a CX-60-at a Mazda. A PHEV modell a Homura felszereltséggel (ez a legmagasabb alatti) 22 575 900 forintról indul. Ezzel simán átcsábíthat néhány vásárlót például a német prémium szegmensből. Főleg, hogy szépen felextrázható még ez is, olyan nem olcsó mulatságokkal, mint például a panorámatető és a Bose hangrendszer. Többek között ezektől, illetve néhány kényelmi és biztonsági extrától ment fel a tesztautó ára 25 millió forint fölé.
Erőt sugároz a formaterv
Értékelés
Pozitív
Méreteihez képest kedvező fogyasztás a PHEV hajtáslánccal
Sosem értettem hogy a Mazda hogyan képes ennyire elveszíteni az újságírók józanságát…
Nem mondom hogy ez egy rossz autó, de a lelkesedést totál nem értem. A szívómotor meg egy vicc. Egy 1.6os dízel erőnlétét nyújtja. A kisebb inkább egy egyliteres dízelét. Bőgeted mint a hülyegyerek de ereje nem lesz. Ha meg pályázol és 3000-en forog, csak a benzint zabálja.
“A szívómotor meg egy vicc.”
Érdekes, a használt piacon rendkívül keresettek és drágák a szívó benzinmotoros autók, biztosan szeretik a viccet a vásárlók.
“Egy 1.6os dízel erőnlétét nyújtja.”
Melyik 1.6-os szívódízel van jó erőben?
“A kisebb inkább egy egyliteres dízelét.”
A fenti autóban nincs kisebb motor, te mafla. Mire a te kocsid megfutja a százat, azalatt ez meg is áll onnét és másodszor is nekifut :-)))
“Bőgeted mint a hülyegyerek de ereje nem lesz.”
A te méregerős 150 lovas csodád se a gázolajtól erős, hanem a feltöltéstől. Persze egy RAV4 hibrid turbó nélkül is bohócot csinál belőled :-))
“a használt piacon rendkívül keresettek és drágák a szívó benzinmotoros autók” kelet Európában sok a behülyíthető ember. Attól még új autóként elég soványka a motor.
“Melyik 1.6-os szívódízel van jó erőben?”
Hello miva? 🙂 Te most Miről beszélsz? Ki beszélt itt szívódízelről?
“A fenti autóban nincs kisebb motor, te mafla.”. Tudom. A CX-5ösbe van 2.0. Ami viszont egy fele akkora dízel nyomatékát hozza.
Az én lebutított dízelem stabilan hozza a 100-150 lóerőt 2000-4000 között. Mindegy hogy mitől. Sőt, tkp a PHEV még előnyben is lenne. Viszont a szívó 2.0-t meg bőgetheted üveghangon akár a 150 lóerőhöz is. A 2.5ös nyilván jobb de az más adóbesorolás is.
Ha majd készül Rav4 163 LE-re leszabályozott mocival szólj. Mondjuk egy rendes dizájn sem ártana 🙂
“kelet Európában sok a behülyíthető ember.”
Pajti, ismét fordítva ülsz a lovon. A dízelmotorok kizárólag Európában jutottak érdemi szerephez, a világ többi részén nem volt szokás személyautóba építeni az alapvetően haszonjárművekhez kifejlesztett erőforrást :-))) És a behülyíteni azokat lehetett, akik új autóként pénzt adtak érte, ma meg ordas nagyot mélytorkoznak az eladással.
“Ki beszélt itt szívódízelről?”
Az első hozzászólásodban hol találom a “turbó”, vagy a “feltöltött” kifejezést?
“A CX-5ösbe van 2.0. Ami viszont egy fele akkora dízel nyomatékát hozza.”
A főtengelyen. De a kocsit nem az, hanem a keréken ébredő vonóerő gyorsítja, ami a leadott teljesítménytől függ, kedves laikus barátom.
“Az én lebutított dízelem stabilan hozza a 100-150 lóerőt 2000-4000 között.”
Ami a dízeled maximális fordulatszámának kb. 50-100 százaléka, ezt a szívó benzinmotor is tudja.
“Viszont a szívó 2.0-t meg bőgetheted üveghangon”
A te kocsid 10,0s alatt futja meg a százat, a korabeli CX-5 2.0 SZÍVÓ pedig 9,0s alatt, tehát ha verseny van, akkor a Mazda távolodó hátsó lámpáját nézegetheted. Az “üveghang” emlegetése vicces, mivel a motor mechanikai igénybevétele nem a fordulatszámtól, hanem a terheléstől függ, ráadásul a Volvo egy valóságos alkatrésztemető a benzines Mazdához képest, alighanem ezért nem jut szerephez a globális eladásokban. A kifejezés egyébként nem konkrét fordulatszámról, hanem a maximálishoz való arányáról szól, neked üveghang a 3500 is.
“Ha majd készül Rav4 163 LE-re leszabályozott mocival szólj. Mondjuk egy rendes dizájn sem ártana”
Bullshit. Majdnem egymilliót adtak el belőle tavaly, nem neked kell elmagyarázni a szélnek, hogyan kell fújni :-)))
” A dízelmotorok kizárólag Európában jutottak érdemi szerephez, a világ többi részén nem volt szokás személyautóba építeni az alapvetően haszonjárművekhez kifejlesztett erőforrást :”
Talán azért nem játszott máshol, mert kevés régióban ötvöződött ennyire a jólét és a népsűrűség. A világ legtöbb részén V8-as platósokkal járnak (előtte számunkra felfoghatalan méretű SUV-kel, azelőtt meg egyterűekkel ill kétméter széles és 6 méter hosszú szekrényekkel).
Szóval elég vicces azt mondani hogy rosszabb a dízel, mert máshol inkább 20 litert zabáló óriásokkal közlekednek.
“Az első hozzászólásodban hol találom a “turbó”, vagy a “feltöltött” kifejezést?”
Tényleg nem értem mit akarsz itt, egyrészt azzal jöttél hogy miért nem veszek figyelembe egy olyan motorfaját (szívódízel) amit jelenleg senki sem gyárt. Aztán meg hogy miért kellene turbót emlegetni, ha olyat az adott kocsihoz nem kínálnak. Vagy kapható a CX60 turbóbenya-hibriddel?
“A főtengelyen. De a kocsit nem az, hanem a keréken ébredő vonóerő gyorsítja, ami a leadott teljesítménytől függ, kedves laikus barátom.”
Valakit nagyon hülyének akarsz nézni. Lefordítom hogy mit értettem a mondanivalódból: azzal vagizol, hogyha valaki hülyegyerek módra varrógépként bőgeti a motort akkor talál benne húzóerőt is? Csakhogy az a helyzet hogy a legtöbb normális ember nem lámpás ökörködéshez használja a lóerőt, hanem pl stabil autópályás menethez aminél a dízel elmegy 2000-es fordulattal, a Mazdát meg pörög 4000-t. És nem tudod feljebb váltani, amellett hogy a 2000nél bevethető soványka húzerő se biztos hogy megtartja a sebességet.
“Ami a dízeled maximális fordulatszámának kb. 50-100 százaléka, ezt a szívó benzinmotor is tudja.” Csak az a baj hogy van még afölött 50 lőerő ami semmire sem jó, viszont az után adózok és fizetek mindent.
“A te kocsid 10,0s alatt futja meg a százat, a korabeli CX-5 2.0 SZÍVÓ pedig 9,0s alatt, ”
Ez az egyetlen eléggé irreleváns adat amiben a benzines nem kerül teljes hátrányba, még pedig azért mert minimum eggyel többször kell váltani. Ezen felül rugalmasságban és főleg civilizált pályatemóban sokkal jobb a dízel. Amellett hogy pályán 130nál 2/3-át fogyasztja (az automata 2.0 tesztautó (2022-es, még pont nem mild-hibrid) kímélő menetben épp befért 10 liter alá, az enyém addig bőven 7 alatt megy).
” Volvo egy valóságos alkatrésztemető a benzines Mazdához képest,”
Még dízelmotorhoz nálam nem nagyon kellett nyúlni, mindegyik 200.000kmig maradt nálam.
Ha nem betegágy konstrukció, akkor nem lesz különbség.
A végére pedig megint, én pont lexarom hogy a világ túlsó felén mivel hódítják meg (vagy hülyítik be) a vevőket. Ha a Toyota lexarja az én érdekemet vevőként akkor én is lexarom őket. A Mazda most pont odafigyel rá hogy valóban versenyképes legyen, ezért érdekes jelölt. 6 éve nem volt az.
2 tonna…háát, úthengernek jó lehet, de ezt a kategóriát még a Discovery Sport is majdnem 200 kilóval könnyebben letudja – pedig hát a Land Rovert sem lehet azzal vádolni, hogy könnyű autókat igyekezne gyártani. A villanyhajtás nélküli Stelvio meg uszkve 4 mázsával könnyebb – s azt egy ilyen kis akksi bizony nem indokolja. Ez olyan, mintha a Mazdánál megtudták volna, hogy a hibrid cégautókra jó nagy támogatásokat lehet kapni egy csomó országban, úgyhogy gyorsan összedobtak volna valamit sebtiben. Mondjuk annyiban nem lehet őket ezért hibáztatni, hogy a németek is ezen taktikát alkalmazzák, csak ők időben reagálnak a piaci igényekre.
Ellenben piros pont, hogy végre egy autón nincsenek ronda fekete sárvédőívek.
Az, hogy a technika bírja-e az éveket, majd kiderül. A karosszéria miatt nem aggódom, a híresztelések ellenére sem.
Hogy vmit szóljak az autóhoz is. December vége óta van egy a tulajdonomban, és mondhatom, hogy nagy előrelépés, főleg a Mazda6-hoz képest, amit előtte vezettem. Pedig az sem rossz autó…
Valóban nagy lépést tettek a “prémiumság” felé, és szerintem a beltér hozza is egy BMW színvonalát, de mondjuk lett volna még ötletem, hogy apróságokkal hogyan lehetne javítani ezen. Az ülés pl. kényelmes, pont. De nem több. Egy Volvo, BMW, Mercedes jobb. Viszont jobban bízok egy Mazdában, mint a német prémiumokban, és kifejezetten szeretem, hogy külön utat járnak Mazdáék…
Annak ellenére is, hogy itt a CX60 esetében azért akadnak gyerekbetegségek, de becsülendő, hogy a Mazda dolgozik a problémák megoldásán. Ha ezek megoldódnak, egy nagyszerű autó lesz ez, mondjuk én így is elégedett vagyok vele.
Rengeteget tudnék még írni az első tapasztalatokról, csak begörcsölne az ujjam a pötyögéstől a telefonon….🙂
Nem tudom ezt most iróniának szántad-e…nem volt egyértelmű.
Nem dicsekvés a hozzászólásom, pusztán tényként közöltem, hogy van tapasztalatom és szívesen megosztom másokkal, ha kíváncsiak rá. Elvégre erről az autóról szól a teszt.
Engem érdekelnének a tapasztalatok, ahogy az autó is.
Igaz, hogy én dízelt vennék, ha megfelel az elvárásaimnak. Ahhoz meg jól jönne tesztvezetés is, nem tudom, van-e már dízel tesztautó.
Szóval írhatnál a kocsiról, ha ráérsz.
Pl. olvastam, hogy alacsony sebességnél (parkolás, araszolás) enyhén rángathat a váltó. Tapasztalsz ilyet, ha igen, mennyire zavaró, stb.
Valóban, de nem inkább parkoláskor, hanem araszoláskor vagy az elektromos-benzines üzemmód váltásakor érezhető.
Persze nézőpont kérdése…az biztos, hogy olyan vajpuhán, mint egy Mercedes vagy BMW nem vált. De én ezzel együtt tudok élni. Egyébként minden működik benne kifogástalanul, az üzemanyagszintjelző viszont nálam is problémás. Az többeknél is jelentkezett. Az elektromos hatótáv reális, tudja az 50-60 km-t is.
Kösz az infókat.
Közben kereskedői közlés szerint csak 2 hét múlva várható dízel tesztautó. Késik, ahhoz képest, hogy tavaly decemberben még idén januárra ígérték. Én meg kipróbálás nélkül nem akarok venni, de majd megvárom, meglátom.
Sosem értettem hogy a Mazda hogyan képes ennyire elveszíteni az újságírók józanságát…
Nem mondom hogy ez egy rossz autó, de a lelkesedést totál nem értem. A szívómotor meg egy vicc. Egy 1.6os dízel erőnlétét nyújtja. A kisebb inkább egy egyliteres dízelét. Bőgeted mint a hülyegyerek de ereje nem lesz. Ha meg pályázol és 3000-en forog, csak a benzint zabálja.
“A szívómotor meg egy vicc.”
Érdekes, a használt piacon rendkívül keresettek és drágák a szívó benzinmotoros autók, biztosan szeretik a viccet a vásárlók.
“Egy 1.6os dízel erőnlétét nyújtja.”
Melyik 1.6-os szívódízel van jó erőben?
“A kisebb inkább egy egyliteres dízelét.”
A fenti autóban nincs kisebb motor, te mafla. Mire a te kocsid megfutja a százat, azalatt ez meg is áll onnét és másodszor is nekifut :-)))
“Bőgeted mint a hülyegyerek de ereje nem lesz.”
A te méregerős 150 lovas csodád se a gázolajtól erős, hanem a feltöltéstől. Persze egy RAV4 hibrid turbó nélkül is bohócot csinál belőled :-))
“a használt piacon rendkívül keresettek és drágák a szívó benzinmotoros autók” kelet Európában sok a behülyíthető ember. Attól még új autóként elég soványka a motor.
“Melyik 1.6-os szívódízel van jó erőben?”
Hello miva? 🙂 Te most Miről beszélsz? Ki beszélt itt szívódízelről?
“A fenti autóban nincs kisebb motor, te mafla.”. Tudom. A CX-5ösbe van 2.0. Ami viszont egy fele akkora dízel nyomatékát hozza.
Az én lebutított dízelem stabilan hozza a 100-150 lóerőt 2000-4000 között. Mindegy hogy mitől. Sőt, tkp a PHEV még előnyben is lenne. Viszont a szívó 2.0-t meg bőgetheted üveghangon akár a 150 lóerőhöz is. A 2.5ös nyilván jobb de az más adóbesorolás is.
Ha majd készül Rav4 163 LE-re leszabályozott mocival szólj. Mondjuk egy rendes dizájn sem ártana 🙂
“kelet Európában sok a behülyíthető ember.”
Pajti, ismét fordítva ülsz a lovon. A dízelmotorok kizárólag Európában jutottak érdemi szerephez, a világ többi részén nem volt szokás személyautóba építeni az alapvetően haszonjárművekhez kifejlesztett erőforrást :-))) És a behülyíteni azokat lehetett, akik új autóként pénzt adtak érte, ma meg ordas nagyot mélytorkoznak az eladással.
“Ki beszélt itt szívódízelről?”
Az első hozzászólásodban hol találom a “turbó”, vagy a “feltöltött” kifejezést?
“A CX-5ösbe van 2.0. Ami viszont egy fele akkora dízel nyomatékát hozza.”
A főtengelyen. De a kocsit nem az, hanem a keréken ébredő vonóerő gyorsítja, ami a leadott teljesítménytől függ, kedves laikus barátom.
“Az én lebutított dízelem stabilan hozza a 100-150 lóerőt 2000-4000 között.”
Ami a dízeled maximális fordulatszámának kb. 50-100 százaléka, ezt a szívó benzinmotor is tudja.
“Viszont a szívó 2.0-t meg bőgetheted üveghangon”
A te kocsid 10,0s alatt futja meg a százat, a korabeli CX-5 2.0 SZÍVÓ pedig 9,0s alatt, tehát ha verseny van, akkor a Mazda távolodó hátsó lámpáját nézegetheted. Az “üveghang” emlegetése vicces, mivel a motor mechanikai igénybevétele nem a fordulatszámtól, hanem a terheléstől függ, ráadásul a Volvo egy valóságos alkatrésztemető a benzines Mazdához képest, alighanem ezért nem jut szerephez a globális eladásokban. A kifejezés egyébként nem konkrét fordulatszámról, hanem a maximálishoz való arányáról szól, neked üveghang a 3500 is.
“Ha majd készül Rav4 163 LE-re leszabályozott mocival szólj. Mondjuk egy rendes dizájn sem ártana”
Bullshit. Majdnem egymilliót adtak el belőle tavaly, nem neked kell elmagyarázni a szélnek, hogyan kell fújni :-)))
” A dízelmotorok kizárólag Európában jutottak érdemi szerephez, a világ többi részén nem volt szokás személyautóba építeni az alapvetően haszonjárművekhez kifejlesztett erőforrást :”
Talán azért nem játszott máshol, mert kevés régióban ötvöződött ennyire a jólét és a népsűrűség. A világ legtöbb részén V8-as platósokkal járnak (előtte számunkra felfoghatalan méretű SUV-kel, azelőtt meg egyterűekkel ill kétméter széles és 6 méter hosszú szekrényekkel).
Szóval elég vicces azt mondani hogy rosszabb a dízel, mert máshol inkább 20 litert zabáló óriásokkal közlekednek.
“Az első hozzászólásodban hol találom a “turbó”, vagy a “feltöltött” kifejezést?”
Tényleg nem értem mit akarsz itt, egyrészt azzal jöttél hogy miért nem veszek figyelembe egy olyan motorfaját (szívódízel) amit jelenleg senki sem gyárt. Aztán meg hogy miért kellene turbót emlegetni, ha olyat az adott kocsihoz nem kínálnak. Vagy kapható a CX60 turbóbenya-hibriddel?
“A főtengelyen. De a kocsit nem az, hanem a keréken ébredő vonóerő gyorsítja, ami a leadott teljesítménytől függ, kedves laikus barátom.”
Valakit nagyon hülyének akarsz nézni. Lefordítom hogy mit értettem a mondanivalódból: azzal vagizol, hogyha valaki hülyegyerek módra varrógépként bőgeti a motort akkor talál benne húzóerőt is? Csakhogy az a helyzet hogy a legtöbb normális ember nem lámpás ökörködéshez használja a lóerőt, hanem pl stabil autópályás menethez aminél a dízel elmegy 2000-es fordulattal, a Mazdát meg pörög 4000-t. És nem tudod feljebb váltani, amellett hogy a 2000nél bevethető soványka húzerő se biztos hogy megtartja a sebességet.
“Ami a dízeled maximális fordulatszámának kb. 50-100 százaléka, ezt a szívó benzinmotor is tudja.” Csak az a baj hogy van még afölött 50 lőerő ami semmire sem jó, viszont az után adózok és fizetek mindent.
“A te kocsid 10,0s alatt futja meg a százat, a korabeli CX-5 2.0 SZÍVÓ pedig 9,0s alatt, ”
Ez az egyetlen eléggé irreleváns adat amiben a benzines nem kerül teljes hátrányba, még pedig azért mert minimum eggyel többször kell váltani. Ezen felül rugalmasságban és főleg civilizált pályatemóban sokkal jobb a dízel. Amellett hogy pályán 130nál 2/3-át fogyasztja (az automata 2.0 tesztautó (2022-es, még pont nem mild-hibrid) kímélő menetben épp befért 10 liter alá, az enyém addig bőven 7 alatt megy).
” Volvo egy valóságos alkatrésztemető a benzines Mazdához képest,”
Még dízelmotorhoz nálam nem nagyon kellett nyúlni, mindegyik 200.000kmig maradt nálam.
Ha nem betegágy konstrukció, akkor nem lesz különbség.
A végére pedig megint, én pont lexarom hogy a világ túlsó felén mivel hódítják meg (vagy hülyítik be) a vevőket. Ha a Toyota lexarja az én érdekemet vevőként akkor én is lexarom őket. A Mazda most pont odafigyel rá hogy valóban versenyképes legyen, ezért érdekes jelölt. 6 éve nem volt az.
2 tonna…háát, úthengernek jó lehet, de ezt a kategóriát még a Discovery Sport is majdnem 200 kilóval könnyebben letudja – pedig hát a Land Rovert sem lehet azzal vádolni, hogy könnyű autókat igyekezne gyártani. A villanyhajtás nélküli Stelvio meg uszkve 4 mázsával könnyebb – s azt egy ilyen kis akksi bizony nem indokolja. Ez olyan, mintha a Mazdánál megtudták volna, hogy a hibrid cégautókra jó nagy támogatásokat lehet kapni egy csomó országban, úgyhogy gyorsan összedobtak volna valamit sebtiben. Mondjuk annyiban nem lehet őket ezért hibáztatni, hogy a németek is ezen taktikát alkalmazzák, csak ők időben reagálnak a piaci igényekre.
Ellenben piros pont, hogy végre egy autón nincsenek ronda fekete sárvédőívek.
Mit tud le a Discovery? Ami egyébként kb. 15 centivel rövidebb, mint a Mazda és egy 1,5 literes motorocska van benne…
DISCOVERY SPORT SE P300e AWD AUTOMATIC PHEV : Menetkész tömeg (EU) (kg) – 75 kg vezetővel, folyadékokkal feltöltve, üzemanyag-szint 90%-on 2.168 kg
“A villanyhajtás nélküli Stelvio meg uszkve 4 mázsával könnyebb – s azt egy ilyen kis akksi bizony nem indokolja.”
A 18 kWh-s akku nem kicsi, és azon felül van még ott egy 135 lovas villanymotor, inverter, fedélzeti töltő is.
A technika bírni fogja az éveket,vajon a karosszéria is??
Az, hogy a technika bírja-e az éveket, majd kiderül. A karosszéria miatt nem aggódom, a híresztelések ellenére sem.
Hogy vmit szóljak az autóhoz is. December vége óta van egy a tulajdonomban, és mondhatom, hogy nagy előrelépés, főleg a Mazda6-hoz képest, amit előtte vezettem. Pedig az sem rossz autó…
Valóban nagy lépést tettek a “prémiumság” felé, és szerintem a beltér hozza is egy BMW színvonalát, de mondjuk lett volna még ötletem, hogy apróságokkal hogyan lehetne javítani ezen. Az ülés pl. kényelmes, pont. De nem több. Egy Volvo, BMW, Mercedes jobb. Viszont jobban bízok egy Mazdában, mint a német prémiumokban, és kifejezetten szeretem, hogy külön utat járnak Mazdáék…
Annak ellenére is, hogy itt a CX60 esetében azért akadnak gyerekbetegségek, de becsülendő, hogy a Mazda dolgozik a problémák megoldásán. Ha ezek megoldódnak, egy nagyszerű autó lesz ez, mondjuk én így is elégedett vagyok vele.
Rengeteget tudnék még írni az első tapasztalatokról, csak begörcsölne az ujjam a pötyögéstől a telefonon….🙂
De jó már neked!
25-30 millás autó!
Amúgy meg nem tudhatod mennyire jó nekem…😉
De köszi, hogy ilyen optimistán látod.
Nem tudom ezt most iróniának szántad-e…nem volt egyértelmű.
Nem dicsekvés a hozzászólásom, pusztán tényként közöltem, hogy van tapasztalatom és szívesen megosztom másokkal, ha kíváncsiak rá. Elvégre erről az autóról szól a teszt.
Szia meleagris!
Engem érdekelnének a tapasztalatok, ahogy az autó is.
Igaz, hogy én dízelt vennék, ha megfelel az elvárásaimnak. Ahhoz meg jól jönne tesztvezetés is, nem tudom, van-e már dízel tesztautó.
Szóval írhatnál a kocsiról, ha ráérsz.
Pl. olvastam, hogy alacsony sebességnél (parkolás, araszolás) enyhén rángathat a váltó. Tapasztalsz ilyet, ha igen, mennyire zavaró, stb.
Valóban, de nem inkább parkoláskor, hanem araszoláskor vagy az elektromos-benzines üzemmód váltásakor érezhető.
Persze nézőpont kérdése…az biztos, hogy olyan vajpuhán, mint egy Mercedes vagy BMW nem vált. De én ezzel együtt tudok élni. Egyébként minden működik benne kifogástalanul, az üzemanyagszintjelző viszont nálam is problémás. Az többeknél is jelentkezett. Az elektromos hatótáv reális, tudja az 50-60 km-t is.
Kösz az infókat.
Közben kereskedői közlés szerint csak 2 hét múlva várható dízel tesztautó. Késik, ahhoz képest, hogy tavaly decemberben még idén januárra ígérték. Én meg kipróbálás nélkül nem akarok venni, de majd megvárom, meglátom.