Így szorítják ki a bringások az autósokat a városból
Átfogó tervek a budapesti bringahálózat fejlesztésére
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
2013-ban indul a budapesti közbringaprogram, melynek során optimalizálják a belvárosi kerékpárút-hálózatot, és 1000 bérbringát dobnak utcára.
Várhatóan jövőre már elindulhat bubi, azaz a budapesti közbringaprogram, melyben azon túl, hogy bárki számára használható, az első félórára ingyenesen igénybe vehető bérbringákat szórnak szét előre meghatározott tárolópontokon a városban - a program a város kerékpáros közlekedésének optimalizálását is magába foglalja.
Jelentős eltérés az eddigi fejlesztésekkel ellentétben, hogy immár nem egy-egy, A-pontból B-pontba vezető útvonalat kívánnak kialakítani, hanem valódi városi hálózat kiépítésében gondolkodnak a tervezők. A lényeg, hogy a bubi 10 budapesti kerületet érintő hálózatán belül amennyire csak lehet, megkönnyítsék a kerékpározást: mindehhez újabb kerékpársávok, kerékpáros nyomok, kerékpárral mindkét irányból megközelíthető egyirányú utcák, új csomópontok tervezése szükséges.
A belvárosi csillapított forgalmú utcákban, a kiskörúti, Alkotmány utcai és Andrássy úti kerékpárutakon (bár utóbbival kapcsolatban azért vannak jogos kifogások a parkolósáv és a kerékpársáv egymás mellé helyezése miatt) már most is sokkal kényelmesebben, biztonságosabban lehet közlekedni, mint korábban, de ezek még nem alkotnak összefüggő hálózatot, és a főutakon valamint hidakon történő bringázás egyáltalán nem megoldott.
Ezért aztán a következő főbb feladatokra koncentrálnak a jövő évre végrehajtandó fejlesztések során:
A felmerült igények ismeretében így már megkezdődött a forgalmi átalakítások tervezése és az egyeztetés a kerületekkel a konkrét megoldásokkal kapcsolatban. Először a már említett, sokat szidott belső Andrássy úti szakaszt szabják át, majd következik az Oktogon és a Városliget közé eső rész.
De mi az a bubirendszer?
Európai nagyvárosokban nem ismeretlen fogalom a közbringa: az egységes megjelenésű, könnyen beazonosítható tárolókból bárki elvihet biciklit, majd azt később otthagyhatja a város másik pontján található gyűjtőponton.
A bubiból félórára ingyenesen lehet majd kétkerekűt elvinni, és csak efölött kell fizetni a bérletért. Az első körben 74 tárolót létesítenek, Pesten 58, Budán pedig 16 bubipontot alakítanak ki, ezekben összesen körülbelül 1000 kerékpárt helyeznek majd el.
Jellemző, hogy a fő közlekedési csomópontok környékén, például a Batthyány téri HÉV-végállomásnál, a Nyugati és Keleti pályaudvarnál és a helyközi buszjáratok végpontjain is építenek majd tárolókat - így aztán a szükség esetén ingyen is elérhető kétkerekűek valóban kiszoríthatják az autók egy részét a fővárosból.
Jelentős eltérés az eddigi fejlesztésekkel ellentétben, hogy immár nem egy-egy, A-pontból B-pontba vezető útvonalat kívánnak kialakítani, hanem valódi városi hálózat kiépítésében gondolkodnak a tervezők. A lényeg, hogy a bubi 10 budapesti kerületet érintő hálózatán belül amennyire csak lehet, megkönnyítsék a kerékpározást: mindehhez újabb kerékpársávok, kerékpáros nyomok, kerékpárral mindkét irányból megközelíthető egyirányú utcák, új csomópontok tervezése szükséges.
A belvárosi csillapított forgalmú utcákban, a kiskörúti, Alkotmány utcai és Andrássy úti kerékpárutakon (bár utóbbival kapcsolatban azért vannak jogos kifogások a parkolósáv és a kerékpársáv egymás mellé helyezése miatt) már most is sokkal kényelmesebben, biztonságosabban lehet közlekedni, mint korábban, de ezek még nem alkotnak összefüggő hálózatot, és a főutakon valamint hidakon történő bringázás egyáltalán nem megoldott.
Ezért aztán a következő főbb feladatokra koncentrálnak a jövő évre végrehajtandó fejlesztések során:
- főutakon és hidakon a kerékpározás feltételeinek javítása
- buszsávok megnyitása a kerékpárosok számára, ahol lehetséges
- csomópontok forgalmi rendjének módosítása, előretolt kerékpáros felállóhelyek létesítése, jelzőlámpák és járműosztályozók módosítása
- újabb kerékpárparkolók kialakítása a saját kerékpárral közlekedők számára
- forgalomcsillapítás
- egyirányú utcák megnyitása a kétirányú kerékpárforgalom számára
- akadályok felszámolása
A felmerült igények ismeretében így már megkezdődött a forgalmi átalakítások tervezése és az egyeztetés a kerületekkel a konkrét megoldásokkal kapcsolatban. Először a már említett, sokat szidott belső Andrássy úti szakaszt szabják át, majd következik az Oktogon és a Városliget közé eső rész.
De mi az a bubirendszer?
Európai nagyvárosokban nem ismeretlen fogalom a közbringa: az egységes megjelenésű, könnyen beazonosítható tárolókból bárki elvihet biciklit, majd azt később otthagyhatja a város másik pontján található gyűjtőponton.
A bubiból félórára ingyenesen lehet majd kétkerekűt elvinni, és csak efölött kell fizetni a bérletért. Az első körben 74 tárolót létesítenek, Pesten 58, Budán pedig 16 bubipontot alakítanak ki, ezekben összesen körülbelül 1000 kerékpárt helyeznek majd el.
Jellemző, hogy a fő közlekedési csomópontok környékén, például a Batthyány téri HÉV-végállomásnál, a Nyugati és Keleti pályaudvarnál és a helyközi buszjáratok végpontjain is építenek majd tárolókat - így aztán a szükség esetén ingyen is elérhető kétkerekűek valóban kiszoríthatják az autók egy részét a fővárosból.
Dublinban is vannak minden biztonsági és kényelmi full extrás felszereltségű bér bringák. Ott a tároló oszlopba kell bedobni az aprót, addig le sem tudod akasztani. Ami ingyen van az sohasem lesz megbecsült! Ja! Ott valamiért nem akarják ellopni őket…….. 🙂
Dublinban is vannak minden biztonsági és kényelmi full extrás felszereltségű bér bringák. Ott a tároló oszlopba kell bedobni az aprót, addig le sem tudod akasztani. Ami ingyen van az sohasem lesz megbecsült! Ja! Ott valamiért nem akarják ellopni őket…….. 🙂
Miért ne fizetnének ? Mi vagy Te ? APEH ellenőr aki minden kerékpárost ismer és kiderítetted, hogy a kerékpárosok nem fizetnek adót ? Nem tudok róla hogy Matolcsynak ilyen szuper ötlete támadt volna. A kerékpárosok nagy részének van autója is csak aki tudja mira való a kerékpár az 500 méterre nem autóval megy. Mivel autózik ezért ők is fizetik azt amit az autósoknak kell. Csak kicsit máshogy nézik a bicóst az úton. Nem állatnak veszik akit el kell taposni ahogy a Te hozzászólásodból kiviláglik. Esetleg autózz el hollandiába, dániába, franciába. Ahol nem a keleti barbár országok szintjén vannak az autósok . Próbálj egy bicót venni meglátod jót tesz.
Ez igaz? Az adót nem fizető kerékpárosok úthálózatát fejlesztik, a giga adókat fizető autósok “jogos” igényeivel szemben?? 8-/
Egyébként is, ha netán kiépül a szisztéma, ki fogjamajd a BKV-t használni? ;))