Így múlik el a világ dicsősége: kis pénzből, urasan
Piaci körkép - stílusos autók 500 ezer forintig
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Az értékvesztést a típus híre és a márka presztízse határozza meg. Tizenéves kedvencünket új árához képest zsebpénzért megkaphatjuk. Levedlett cirkálók, szebb napokat látott kupék jönnek.
Tetszik vagy taszít? Önöknek melyik autó jelentené a stílust 500 ezerig?
A hazai viszonyok kialakulásának megfejtése némi visszatekintést igényel. A tervgazdaság utáni korszak volt az autók utáni vágy csúcsa. A merkúros időszak végével a külföldi autóimport engedélyezése nyugat-keleti irányú vándorlást hozott a négykerekűek világában. Aki csak tehette, lecserélte régi, a KGST területén gyártott járgányát valami nyugatira. Keleti szomszédaink meg hazavitték országuk remek termékeit - így fogyott el a magyar Dacia 1310-es állomány, s így ment Keletre számos Lada is. A nyugatra kiszabaduló nepper és persze az egyéni vásárló sem a kétéves, már injektoros Opel Corsát vette meg, hanem a jóval mutatósabb ’82-es évjáratú 7-es BMW-t. Már a szocializmusban megtanultuk, hogy ezek az autók a legrosszabb állapotban is elgurulnak, és még úgy is iriggyé teszik a samarás szomszédot. Így özönlötte el a német és svájci használtautó Magyarországot. Az autópark átlagéletkora jó magas lett, a műszaki színvonal egyre alacsonyabb.
A csíklámpa és a hurkás bőr - Alfákról kezdtünk gondolkodni, de jött más is
A piaci trendeknek megfelelően a régebbi típusok folyamatos elértéktelenedés mellet koptak ki a forgalomból. A szocialista brigádautó Wartburg Touristnak indult, később sportos Fiat 131 lett, volt „elegáns” türkiz zöld Mondeo is, és mostanra a menőbb, budai hidegburkoló-brigádok akár egy igen praktikus Opel Zafira, vagy akár egy Volkswagen Sharan kényelmét is élvezhetik. A nem prémium gyártók termékeinek sora különösen sanyarú ebben a hierarchiában. Az autótípus, amiből sok készül és kis idő elteltével semmi érdekes nem marad rajta, a süllyesztőben végzi. Míg azok, amik kiforrottságukkal vagy éppen egyediségükkel rajongótábort szereznek maguknak és átmentődnek, veteránkorukra szinte műtárgyakká válnak. Ez a válogatás olyan típusokat tartalmaz, amelyek mai ára törtrésze az újkorinak, és jó eséllyel többségük roncstelepen fogja végezni. Úgy is nézhetjük, hogy ezeket az autókat nem feltétlenül érdemes oldtimer alapnak félretenni. Később már csak koruk miatt lehetnek érdekesek, de most még egyet villanthatunk velük.
A Kappa kicsit sem sportos. Kupét most épp senki nem hirdet
Válogatásunk apropóját a nemrég megjelent Alfa Romeo 155 használtteszt, és a próbát követő lelkesedés adta. Az élmény fokozásához emeltünk a kereten, a 155 árának nagyjából a duplájáért, némi szórással 500 ezer forintért kerestünk stílusos autókat. Ha már Alfa, ennyiből a nagyobb, és jóval újabb 166-os is megkapható, akár szívszaggatóan szép hangú V6-os motorral is. A Lancia Kappa nem lett slágertermék. A Használtautón[/url] most összesen 32 eladó darabot lehet belőle találni. Az olasz autók megítélése a franciákhoz hasonlóan elmarad a németekétől és a japánokétól. A Lancia legjobb olasz ízlés szerint megtervezett termékei komplikált műszaki megoldásaikkal riasztják az optimumra törekvő használtautó-vásárlót. Egy turbós, vagy automata Kappa kék üvegei és puha kárpitja sem tudják napsütéssé tenni az előbbi kettő meghibásodásával felénk gyűlő felhőket. Egy magyar utakon használt darab tisztességes fenntartása nem olyan vidám dolog. A fő piacán, hazai pályán Olaszországban mindez másképp néz ki. A Kappa az utcakép része és az arra érdemes darabok fennmaradnak majd, hogy egy 1998 Szicíliájában játszódó, 2028-as film forgatásához felhasználhassák őket. Egy szép Kappa még ma is lehet a stílus kifejezőeszköze, főleg a csodálatos kupé. Leszámítva, hogy Kovi, az egykori hírhedt pornóproducer is ilyet hajt, és lassan lehúzzák a rolót a patinás olasz márkánál is.
Néhány stílusos nagyautó és kupé félmillió forintig
| Modell | Évjárat | Óraállás (km) | Ár (Ft) |
| Alfa Romeo 166 6 2.0 TS | 2000 | 177 000 | 549 000 |
| Citroën XM 2.5 Turbo D12 | 1994 | 189 000 | 399 000 |
| Ford Scorpio 2.9 | 1996 | 188 000 | 390 000 |
| Lancia Kappa 2.4 20V | 1996 | 284 000 | 460 000 |
| Opel Calibra 2.0 | 1991 | n. a. | 450 000 |
| Peugeot 406 Coupé 3.0 V6 | 1997 | 147 000 | 590 000 |
| Peugeot 605 3.0 SV | 1995 | 258 000 | 389 000 |
| Saab 9000 Aero | 1997 | n. a. | 339 000 |
| Volvo 850 GLT 2.5 10V | 1993 | n. a. | 300 000 |
| Volvo S70 2.0 T-5 | 1997 | 300 000 | 450 000 |
Ki fog szeretni ilyen fejjel? A második generációs Ford Scorpio megjelenésekor - és azóta is - megosztja az autósokat. Karakteresnek mindenképp karakteres, de hogy szép-e, azt mindenki egyéni ízlése szerint kell, hogy eldöntse. A kilencvenes évek végén bevezetett New Edge design névre hallgató irányzat bevezetése előtt tervezték, ennek megfelelően nem az élek formálásával operáltak, hanem egy alapvetően barátságos lekerekített alakú karosszériát készítettek. Ez az a stílus, ami ma nagyon divatjátmúltnak hat. Családi háttere súlyosbítja szegény Fordunk helyzetét. Az 1985-ben kihozott előd technikai bázisának nagy részét örökölte meg a 1994-ben megjelent Scorpio. Már akkoriban sem voltak modernek a hatvanas évekből származó kölni V6-osok, viccesen gyenge volt a nyolcszelepes 2.0 változat. Mi mentheti meg a Scorpiót? A Cosworth kivitel és a britek elvakult rajongása. Egy huszonöt év múlva esetlegesen felbukkanó jobbkormányos Cossie, a bamba arcot formáló lámpa-hűtőmaszk egységgel őszinte mosolyt fog csalni az arcokra. Akinek tetszik, simán bevállalhatja akár napi járósnak is.
A turbós az igazi és a problémásabb. Napi járósnak nem ajánlanám, de kalandvággyal és egy jó szerelővel öröm lehet egy levetett, de még ma is szép skandináv prémiumautó
A használt Saab sem egyszerű téma. Társadalmi megítélése jobb, mint a német hármaké, de a használt darabok alacsony ára jól tükrözi, hogy presztízsben sosem vehette fel a kesztyűt a bajor és sváb konkurenciával. Egzotikus márka fattyú gyermeke a Saab 9000. A megszűnés előtt teljes önállóságát elvesztett svéd márka első nemzetközi összefogással létrejött modellje. A karosszéria szinte azonos a Lancia Thema, Fiat Croma, Alfa 164 trióéval. Giugiaro tervezte; megjelenése idején modern és szép volt, de az ortodox márkafanatikusoknak nem volt elég saabos, ahhoz túl szögletes. A gyújtáskapcsolót Saab hagyományoktól eltérően nem a váltókar mögé, hanem a kormány jobboldalán helyezték el az egyszerűség kedvéért. A legfontosabb mégis, hogy a legtöbb változatát a legendás Saab H motorcsalád tagjai hajtották. Többnyire kisnyomású turbós 2.0 és 2.3-as kivitelekben. A csúcsot a 2.3-as 225 lóerős Aero jelentette. A - viszonylag - jó úttartás-erős motor kombinációból adódóan ezeket az autókat pár kivételtől eltekintve mára vagy széthajtották vagy összetörték. A Saab 9000 bizonyított; egy kivilágítatlan pótkocsis IFA-val való találkozás után kapott Horn Gyula miniszterelnök mászókát a fejére, nagy szó, hogy ennyivel megúszta a balesetet. Persze ha az utódmodell 9-5-ös merevségét és passzív biztonságát nézzük, ahhoz képest a 9000 alulmarad. Lehet, hogy megköveznek érte a saabosok, de nekem nagyon tetszik a lépcsőshátú 9000 CDE. A klubosok megtaláltak egy Pest megyei szakosodott mestert, akiben állítólag vakon meg lehet bízni, ettől függetlenül saabozni kaland. Ha az ember ráadja a fejét, érdemesebb a mai ízlésvilághoz közelebb álló fényezett lökhárítós ’92 utáni modellfrissítésen átesett darabok közül válogatni. Belefér a félmilliós határba.
És ha már a skandináv kocka a zsánerünk, nem hagyhatjuk ki az utolsó kocka Volvót, ami már nem hátsókerékhajtású, de a formáját az a Jan Wilsgaard tervezte, aki az 1956-ban megjelent Volvo Amazontól kezdve minden Volvót Volvóvá tett. Házi fejlesztésű moduláris öthengeresek turbóval, vagy anélkül, 126 és 240 lóerő között. Utóbbi, a T-5 változat feltűnésmentes, de erejével annál nagyobb meglepetést tud okozni, ha megindul. Az ötszázezres határig már belefér az 1997 utáni, fészliftnek tekinthető S70-es is, de a gyönyörű szép C70-es, pláne a kabrió nem.
Fenntartási költségben a Peugeot 605 a jobb, kényelemben, kényeztetésben egy jó Citroën XM lehet a jobb, ha tényleg rendben van
Amennyire sikeresek a Peugeot kisautói, annyira kicsi használt nagyautóinak renoméja. Az 1975-ben megjelent 604-essel próbált a francia gyár visszatérni a luxuskategóriába, amit a második világháború kitörésekor át kellett engedjen más gyártóknak. A második olajválság betett a PRV V6-ossal hajtott 604-eskenek, amelyek túl közeli rokonságban álltak a hétköznapi 504-esekkel, és formájuk sem hozott semmi újat. A 605-ös Peugeot ezt a vonalat viszi tovább. A cégen belül használt nómenklatúra alapján a 405-ös töltötte be a nagyméretű családi autó szerepét. A 605-ösből nem létezett kombiváltozat, ezzel jelezve, hogy exkluzívabbnak szánták a kisebb modellnél. A konszerntárs Citroën XM padlóvázára épült, de azzal szemben hagyományos acélrugókat és szokványos lépcsőhátú karosszériát kapott. A 605 1990-es megjelenésekor modernnek hatott, a Pininfarina dizájn jó ízlést tükrözött. A modellciklus alatt megélt egy kisebb frissítést, és motorjait is kicserélték. A Volvo-PSA-Renault koprodukcióból származó, szokatlan, 60 fokos hengerszögű PRV V6-os a típussal ment nyugdíjba. Legjobb választás a 2.5-ös turbódízel, de a 2,0 literes, már 16 szelepes benzinmotor karakterisztikája is illik az autóhoz. Franciaországon kívül a 605-ösök nem élveztek valódi luxusautó státuszt. Kisebb hibái és a V6-os magas fogyasztása ellenére egy szerethető autó. Jó tulajdonságai ellenére nem annyira extravagáns, mint az XM, ezért ebbe a válogatásba az illik be jobban. Hidropneumatikus felfüggesztésével még a magyar utakon is varázsszőnyegszerű benne az utazás, feltéve, ha rendben vannak tartva a varázsgömbök, amik az autó hasmagasságának a szabályozása mellett a rugó és a lengéscsillapító funkcióját is betöltik. Hidraulikafolyadék, töltőgáz a gömbökben, és ha az elektronika sem rendetlenkedik, akkor élvezet lesz a francia hintó. Van szakember, aki tudja javítani, és van alkatrész is elérhető áron. A horror történetek és a dicshimnuszok átlagolandók, nyilván az azonos alapokon sokkal konzervatívabb és hétköznapibb 605-nél nincs gond a hidróval, de varázsszőnyeg sincs. Francia álmainkat csak az ronthatja el, hogy bár a kinézett autókból a felhozatal ára sem éri el a határnak szabott 500 ezres limitet, de ezt az összeget rájuk szánva sem biztos, hogy élezhető és szalonképes limuzint faragunk belőlük.
A Calibrának a külseje, a 406 kupénak a belseje is szép. Akár már félmillióért is
Drága de jó autókereskedő-szerelő barátom mondja mindig használt autó vásárlásnál nem csak autót hanem szerelőt is ugyanolyan körültekintéssel kell választani.
Javítás sose „okosban” hanem okosan történik.
Régi bölcsesség de igaz: új autót megvenni, régit fenntartani drága.
Persze, hogy nem múlták alul magukat az olaszok a Kappával. Nem is ezt írtam, csak azt, hogy szerintem volt jobb.
Látom a lelkedbe gázoltam a „gonoszkodó” megjegyzésemmel, csak nem találtam korrektnek a beírásodat. 🙂
Nekem szimpatikus a Skoda RS és nem láttam értelmét az általad felvetett hasonlatnak.
További sok probléma és balesetmentes km-t kívánok az autódhoz!
Üdv.
Valóban, javítottam az elírást.
Köszönöm!
Nem vagyok otthon a régi autókban, ez is csak azért jutott eszembe, mert egy srác a környékünkön hozzájutott egy ilyen régi (20 éves?) 200 lovas turbóhoz. Nagyon jól néz ki így messziről és nagyon megy, ahogy hallom és látom. 🙂
A szememben jobb mint egy Kappa.
Én a szívót favorizálom, ez igaz, de Kappa nagyságút kb. 16 évest nem tudok. Gondolom a Honda Civic nem játszik. Az Accord Type-R meg még nem olyan öreg, bár ha belegondolok talán lehetséges, akkor viszont a Kappának lőttek. 🙂
Nem, nem azért, és nem vettem ki.
😀
Te azért jársz ide, hogy a vitapartnereidet elemezd?
Gondolom kivetted az iróniát az utolsó mondatomból, ha már annyira tetszik ez a fajta kifejezésmód? 🙂
Az elfogadás résszel nem volt gondom kivételesen. (Nekem nem erényem, de igyekszem fejleszteni.) Ezért mondtam, hogy értem a szűkszavú véleményed, és a meglátásaid, még akkor is ha folyamatosan kétségbe vonod.
Az bökte a csőröm, hogy felületes frázisokat lősz bele a világba. Azokat visszakapva pedig kikérted magadnak, és személyes sértésnek érezted.
A türelem nálad inkább temperamentum. Kevésbé konvencionális gondolkodás, több kockázat vállalás, ami esetenként önfejűséggel, máskor nyitottsággal párosulhat.
Amikor valóban előveszed a nyitottság részt, szerintem akkor fogjuk maximálisan megérteni egymást.
A türelem és a másik elfogadása olyannak amilyen, nekem is nagy erényem, de nem itt alakult ki. 🙂
Az a lényeg, hogy maximálisan megértjük egymást. 😀
Így van megint én nem értem, hogy használt, és eladás stb. stb…
Amiben egyébként egyet is értettem, de hát nem értem…
A tanács meg ingyen van, nem kötelező megfogadni, válaszolni sem, de ezt már említettem.
Önkritikás megjegyzés pedig csúnya öngól. Szándékoltan nem aggattam rád sértő megjegyzéseket, mert nem szokásom ismeretleneket sértegetni. Szépen elhelyezett csipkelődéseket kaptál, kis szarkazmust, iróniát, amin bedurcáztál. A csúcs reakciód az volt, hogy jelzőket aggatsz rám, meg sértegetni próbálod a kicsi kocsimat…
Súlyosbítva azzal hogy terelsz megint.
Szarkazmus, irónia nélkül: Örülök neki, hogy van egy szép autód amit szeretsz. Ezt már megbeszéltük.
Ahogy azt is, hogy sokat használod, mégis normális tulajként karbantartod. Szolgáljon sokáig, és szeresd nagyon. Ugyanakkor ez még mindig irreleváns információ.
Nagyon örülök neki, hogy nem nekem szólt a legelső beírásod, mert már sírva nyöszörögnék a sarokban, mert annyira összeszedett, jól elmondott, igazi érvelést hallhattam már elsőre… (Igen ebben van irónia.)
Gumicsont dobálás helyett, ha emberi társas kapcsolatokat akarsz építeni, akkor szólj, és meghívlak egy macskafröccsre. (Nem itt nincs irónia.)
A fejlődés, tanulás részével egyetértek. Sokat fejlődött a türelmem 😀
Én nem keveredem ellentmondásba magammal. Max. nem érted amire céloztam.
Ismételten nem érted (nem azért javíttat meg valaki valamit az autón, mert el akarja adni, hanem azért, hogy ő normálisan tudja használni, még jóval az eladás előtt), de nem gond, hiszen írásban könnyebben félreérthető a másik, mint egy személyes szóbeli vitában.
Tanácsok osztogatása helyett neked kéne egy kis önkritikát gyakorolni, hiszen a másik lehülyézése nem éppen a kulturált eszmecsere sajátja. A szintről meg inkább ne is beszéljünk.
Az én autóm egyáltalán nincs szétgyilkolva (ezt sem érted), csak nagyon komolyan van használva. Naponta 15-25 önindítózás, állandó ajtó és csomagtartó nyitogatás. Néha komoly súlyú utánfutó húzás rossz minőségű utakon. Sok előzés, visszaváltás, motor kihúzatása a piros mezőig stb.
Ennek ellenére nagyon egyben van az autó, jól néz ki és egyáltalán nincs szétgyilkolva, hiszen a lehetőségeimhez mérten vigyázok rá, de nem babusgatom feleslegesen. 🙂
Örülj neki, hogy a legelső beírásom nem neked szólt, de azt butaság lenne tagadni, hogy nincs olyan réteg, aki beletartozik az általam említett kategóriába.
Tudod, az autós fórumokon szeretem bedobni a gumicsontot és szinte mindig van aki ráharap. Én is van, hogy ráharapok, ha még a másik nem is annak szánja. 🙂
A vélemények ütköztetése szerintem érdekes és tanulságos dolog, feltéve ha kulturált hangnemben zajlik és nem a másik lesajnálása és sértegetése a cél. Néha még tanulni is lehet belőle.
Mondjuk a cikkben nem térnek ki rá, de szerintem ilyen autó vételnél a legfontosabb, hogy mire kell majd. Nyilván mindenkinek mások az elvárásai, de más szűrőn át szemezget egy laikus aki „villantani” akar néha, más aki eszközként tekint rá és napi használatra fogná, meg más egy fanatikus. Ettől függ leginkább, hogy ki mennyit költ majd rá, mert tényleg vannak megkímélt darabok és ahhoz is lehet bontóban túrni pár ezerért sokmindent, de lehet valaki megvenne egy „szarabbat” csak mert az olyan kiadás amiben van pár ritka apróság. Aki ilyet vesz az ésszerűtől az extrémig bármi lehet, így nem is lehet eldönteni megéri-e, de ahogy látom a kommentekben még az is kérdéses, hogy minden régi autónak van stílusa vagy csak a saját kedvencnek. Minden esetre én örülök, hogy meglett a gyerekkori szerelem és mára nem az újakat megszégyenítő állapotban/teljesítménnyel vehetem elő ha jó az idő:)
Értem, hogy ellentmondásba keveredsz saját magaddal.
Az elmúlt 3 hozzászólásomban is szerepelt, hogy másik irányba tereled folyamatosan beszélgetést.
Lehet, hogy úgy érzed mindenáron be kell bizonyítanod, de márpedig neked igazad van. (Ha ennyin múlik a kultúrát kommunikáció, akkor legyen igazad.)
Engedd meg, hogy segítsek:
– Tökmindegy, hogy meddig csavarod a gondolatfoszlányokat, ha nem fejted normálisan ki.
– Nem, nem attól lesz igazad, hogy leereszkedő, személyeskedő hangnemet használsz. Az 5 éves szint.
– Attól igazad lehet, ha a másik logikájában, érvelésében hibát találsz, ami alátámasztja a saját érvelésed.
A felsorolás harmadik eleme ebben a hozzászólásodban végre teljesen jelen van.
Na de vissza a lényeghez:
Kis hazánkban (is) ritkább az olyan tulaj, aki direkt az eladás miatt ezt-azt megcsinál rajta. Inkább a következő autóra költik a pénzt. Emiatt nem állt szándékomban bármit is az eladóval kapcsolatban boncolgatni. Tehát ebben egyetértünk.
A szétgyilkolt 10 évest valóban célszerűtlen összehasonlítani az általad említett megkímélt géppel. Azaz pl a Calibrából is fellelhető normális, szép, és nem fos darab. Mindössze mélyre kell ásni, és türelmesnek kell lenni. Ezért igen ebben is egyetértünk, bár kicsit nehezen mondtad ki.
Igen szerintem annyit költesz amennyit akarsz, illetve amennyit tudsz. A saját autóját mindenki olyanná formálja amilyenné szeretné. Van akinél meló az első, míg másoknál az élvezet. Ezalatt nem azt értem, hogy ostoba a tulaj. Van aki igényli a „plusz 5 lóerőt” jelentő gigantikus hátsó szárnyat, van aki az eredetiségre törekszik, és akad aki feljavítja egy kis ülésfűtéssel stb. Ízlések, és pofonok, erre jön rá a jó (szükséges, vagy több) illetve rossz (elégtelen) karbantartás mennyisége. Ezzel nem azt mondom, hogy pl 1 misit az autóba borítani kötelező, azért hogy kiváló legyen.
Összegzésnek, mert innen indult a véleményed:
[b]Sosem értettem azokat, akik jóval tíz év feletti „fosokkal” akarnak villogni. :)[/b]
Hála annak, hogy volt egy „pancser”, átment ebbe a változatba:
[b]Inkább veszek 500.000 Ft-ért egy középkategóriás kevésbé feltűnő megbízhatóbb autót, mint egy régen „presztízsnek” tartott hű de menő, szinte biztos pénztemetőt.[/b]
Sosem volt a célom, hogy „nagyon nyeregben érezzem magam”. Nem kell velem egyetérteni, sőt örülök, hogy különbözőek vagyunk. Baromi unalmas hely lenne a Föld, ha mindenben egyetértenénk.
Ugyanakkor köszönöm, hogy végre konkrétabban kifejtetted a véleményed.
Na, ez egy teljesen korrekt írás. Rávilágítottál olyan dolgokra amire nem gondoltam (említett alkatrész beszerzések), de valahol azon is lehet vitatkozni, mert a te általad említett dolgok már nem egyértelműen a mindennapi használhatóság miatt kellenek (felnikupak, sebváltómarkolat). A gumi szerintem pedig vezetési stílus függvénye.
Aki elporoszkál A-ból B-be, annak nem feltétlenül kell a legjobb gumi.
Nem tartom szardobálásnak azt, ha valakinek más a véleménye egy típus megbízhatóságáról. Nem téged szidtalak, így mindig furcsának tartom, ha valaki egy járművet úgy véd mintha egy ismerősét, netán őt magát szidnám. 🙂
Felőlem bárki szidhatja a japánokat sőt a Toyotát nem igazán érdekel, mert nekem elég a saját jó tapasztalatom.
Igen, szerintem például egy akkori Subaru Legacy turbó 200 lóval összkerékkel jobb volt, mint a Kappa, mert nekem nem a kényelem és a luxus a fő szempont, hanem a sportosság, megbízhatóság.
Azt pedig múltkor is írtam, hogy az RS motorjából most már ki tudnának hozni 300 lóerőt, ha akarnának, hiszen másik modellnél megtették. Az már más kérdés, hogy mennyire bíznék meg benne, hiszen a VW csoportnak nem a turbó motorok az erőssége. 🙂
Látom nem érted. 🙂
Nem új autókról írok, hanem újonnan vásároltról, ami nagy különbség. Tehát nem az újat favorizálom. Azt csak azért jegyeztem meg, hogy ne írhasd azt, hogy az előző tulaj már kicserélt rajta ezt meg azt.
Egy több mint 200.000-et futott közel tíz éve keményen használt autót szerintem össze lehet mérni egy kevésbe igénybe vett és alig több kilométert ment 15 évessel.
Hogy hogy annyit költök egy autóra amennyit akarok?
Ezzel nem értek egyet. Ha normális használatról beszélünk és nem veszünk bele elvakult tuningolásokat és hasonlókat. A normális autós annyit költ amennyit szükséges és ebben vannak nagy különbségek, mert az egyik többet a másik kevesebbet kíván.
Ne menjünk el abba az irányba, hogy a tulajt tök hülyének tekintjük. Ez szélsőséges eset ami nem tartozik a témához. Vegyünk normális felhasználót.
Na, jó. Ezeket még fontosnak tartottam megjegyezni, nehogy nagyon nyeregbe érezd magad. 🙂
Röviden a lényeg az én felfogásomban, ha eddig nem lett volna elég egyértelmű, hiszen erről szólt az egész beírásom.
Inkább veszek 500.000 Ft-ért egy középkategóriás kevésbé feltűnő megbízhatóbb autót, mint egy régen „presztízsnek” tartott hű de menő, szinte biztos pénztemetőt.
Látom megcsillanni a remény sugarát.
A kétértelműség, és a nagy megmondás az én eddigi hozzászólásaimban nem volt fellelhető, de annál több irónia amit sajnos még mindig nem sikerült a jelek szerint tökéletesen átadnom. Ahogyan azt sem, hogy használt, és öreg autókról beszélünk némi stílussal 500 e-ig… (Bármennyire is örök életű, elpusztíthatatlan járművel rendelkezel rohadtul nincs 15-20 éves)
De hogy teljes konkrétumokról beszéljek irónia nélkül: Mint te is említed „lájtosabb” használat.
Nem mindegy mit, mire, és hogyan használ az ember. Ha valaki egyszerűen inkompetens, annál a kiváló minőségű autó is kipurcan, és vagyonokat fog költeni a saját hülyesége miatt . Aki kompetens az meg tudja hogyan használja a gépét, és nagyságrendekkel kevesebbet kell hogy költsön.
Egy autóra meg annyit költesz jó esetben amennyit akarsz, rossz esetben meg annyit amennyit tudsz. A költség és energiaráfordítás csak a tulajdonos szempontjából érdekes, az ő pénze, és az ő döntése. Ha 1 misit akar költeni, akkor annyit fog, ha meg mások szerint rossz döntést akar hozni, akkor meg azt hoz.
Tehát végig értettem én, hogy a saját racionalitásod azt mondja, hogy új autót szépet, gondtalant. Te meg hidd el, hogy ha megfeszülsz sem kapsz kőkemény 500 ezer magyar királyi forintért új autót.
Illetve hidd el azt is, hogy van „igazán jó autóm” és hogy rohadtul nem a szervizigény az érdekes. (Ami az én esetemben az éves egyszeri kört jelenti, irónia: mert a rohadék csak nem akar megdögleni.) De attól hogy te favorizálod az újat attól még nekem nem kell. Az autóm korát és állapotát, ahogy a típust és a márkát sem ismered, tehát nem célszerű „nagy megmondó” üzemmódban fikázódni aka ismét „belekötni”.
Most egy kis irónia: De akkor talán megérted, hogy miről beszélek amikor egy öreg karakteres autóba ülsz.
Kösz, maradok a macskánál, maradok kemény, nem lágyulok el.
Talán érted, de nem vagyok benne biztos. 😀
Átválthatunk szarkasztikus „beszélgetésbe” is, de nekem ez nem igazán stílusom.
Szeretem a konkrét dolgokat ellentétben a kétértelműséggel és a kétséges ironizálással.
Azért írtam amit, mert valóban úgy is gondolom.
Van „szar” autó, amit ha karbantartasz, akkor is állandóan gond van vele és nem mersz egy hosszabb útra elindulni. Főleg, ha már eljárt felette az idő. Ezek általában nem egyértelmű könnyen javítható hibák, amit esetleg szemrevételezéssel el tudsz hárítani. Elektromos vagy a hűtéssel összefüggő esetleg motorikus hibáról beszélek, amik egy régebbi autónál főleg, de egy kevésbé precíz gyártónál is gyakrabban előfordulhatnak.
Nem mindegy, hogy egy autóra mennyit költesz. Nagyon nem!
Nekem szerencsére szinte új autóim voltak eddig. A mostani teljesen új volt és 210.000 Km-ig szinte semmi nem romlott el rajta, annak ellenére, hogy nagyon keményen használom. Nem tartom valószínűnek, hogy ezt egy másik típus bírta volna, mert van rálátásom egy párra. Sokkal „lájtosabb” használat mellett is sokkal több gond volt velük.
Erre írtam, hogy ha nem akarod érteni, úgy sem fogod, vagy nem hiszed.
Szóval a karbantartás és kell is, de egyáltalán nem azonosak az egyes járművekre fordítandó energia és költségráfordítás. Ezért mosolygok ezeken a „nagy megmondó” szövegeken, amibe nálad „belekötöttem”.
Ha lesz egy igazán jó autód (kevésbé szervizigényes), akkor talán megérted, hogy miről „beszélek”. 🙂
A macska helyett ajánlom a kutyát, de lehet, hogy ebben az esetben is megelégszel félmegoldással. Talán érted, de nem vagyok benne biztos. 😀
Sokkal kevésbé gáz „pancsernek” lenni, mint értetlennek. Megnyugtatásul közlöm: Olyan kemény vagyok, hogy macskát tartok, anyámmal élek, és babettával járok, és ne legyek kemény?
A sértegetést pedig nem én kezdtem, de nem is állt szándékomban belegyalogolni a lelki virágos kertedbe.
Úgyhogy bocsánat, hogy folyamatosan belém kell kötnöd, mert nem vagyok képes felfogni géniuszod igazi természetét.
Hisz elmondtad, hogy karban kell tartani az autót, hogy használható állapotban maradjon. Amit először kegyesen ezzel a megállapítással zártál:
[b]„Szar autó pedig nincs, csak elégtelen karbantartás, és hanyag tulaj.”
Jó szöveg, kár hogy nem igaz. Sejtem, kik szokták ezt hangoztatni. :D[/b]
De ezzel folytattad:
[b]„Nemcsak hogy jó szöveg, de igaz is, és sajnálom már most azt a szegény autót amit elhanyagolsz…”
Én nem hanyagolok el semmit.
Mondjuk nem annyira régi, hogy megelőző (jó szöveg) karbantartásokat kelljen rajta végezni. [/b]
Megállapítottad, hogy a saját 10 év alatti verdád még nem produkál hibákat, hisz a közelében sincs annak az életkornak mint a cikkben szereplő járművek. Amit egyébként egy irreleváns plusz információ.
[b]Egyébként az alapvető dolgokat én csinálom: olaj, szűrők, hűtőfolyadék, fékbetétek, tárcsák cseréje.
Komolyabb dolgokra meg nagyon ritkán van szükség, de te ezt úgy is utópiának hiszed. [/b]
Tehát megcáfolod saját magad, és akarva, akaratlanul kimondod, hogy teljesen fölöslegesen kötekedésbe kezdtél, holott ugyan azt az álláspontot fogalmazod meg.
De komolyan bocsánat, hogy akkora marha vagyok, sőt pancser vagyok!
A félreértés elkerülése végett, azért vagyok pancser, mert normális beszélgetést próbáltam folytatni veled.
Azért legközelebb kérlek olvasd végig egyrészt a cikket, másrészt a kiszemelt fórumtárs teljes hozzászólását. Ha pedig nincs kedved az illetővel beszélni, mert rangon alulinak értékeled, akkor vagy küldd el melegebb éghajlatra élből, vagy ne válaszolj.
Bírom az ilyen hozzád hasonló pancsereket, akik ész érvek híján a másikat sértegetik.
Van itt egy cimbid annak sem sok esze van (esztelen kempelen).
A hülyeséget nem szoktam máshogy értelmezni, csak úgy ahogy a másik leírja. Utólag ne akard szépíteni és mást belemagyarázni, mert csak még szánalmasabb leszel. 🙂
Neki kell állni csesztetni a főszerkesztőt, hogy keressen egy nyári hétvégét amikor a szponzorokkal kis családi programot rittyent. Maximálisan benne lennék.
A viták meg ilyenek maradnak, amíg az írott szövegben pl az iróniát nem véli felfedezni a vitapartner.
De több a normális vitapartner, hova tovább beszélgetésre nyitott autós, mint az értetlen anyázós.
Értelmezd amit az előzőekben írtam, utána számolj el 10-ig, mielőtt leírod a hülyeséget.
Veled kapcsolatban nyugodtan kijelentem, hogy maximálisan igaz: nem az a baj, ha az okos hülyéskedik, hanem ha a hülye okoskodik.
Aztán nehogy felrázzon a cudar valóság csipkerózsika álmodból, mert ami elromolhat az el is romlik.
Maximum mázlid van, hogy utóbb, mint előbb.
Már közel sem ér 3 millát, de úgy sem adom el egy jó darabig. 🙂
Vigyázok rá ahogy tőlem telik, de nem azért vettem, hogy babusgassam. A piros mező 8300 felett kezdődik, így nem számít, ha naponta pár mp-re egy-egy előzés során kipörgetem addig.
Ésszel kell hajtani nm feltétlen „kímélni”.
Én egyébként azzal „kímélem”, hogy nem pörgetem hidegen, mindig figyelek az olajszintre, huzamosan nem járok vele 6000 felett. Én sem vennék mástól ilyen autót, mert nem mindenki olyan gondos mint én. 😉
Enyém még törve sem volt.
Kíváncsi lennék, hogy honnan veszed azt a sok hülyeséget amit írogatsz?
30.000-es olajcsere egy sportmotornál? 5 évenként gyertya csere ami egyébként km-hez van kötve?
Nem ártana tájékozódni, aztán okoskodni.
Ja, hogy értelmes érved nem lenne?
Érdekes elmélet, hogy én vagyok a hibás, mert nem romlik el az autó. 🙂
Egyébként az alapvető dolgokat én csinálom: olaj, szűrők, hűtőfolyadék, fékbetétek, tárcsák cseréje.
Komolyabb dolgokra meg nagyon ritkán van szükség, de te ezt úgy is utópiának hiszed. 🙂
Miben veri? Mind a kettő 115 lóerős és megalázóan gyenge volt az alap, nyolcszelepes kivitelben.
Én sem szállítanék Alfával kenyeret, de csótány Scorpióval sem.
Oklevél annyira nem vonz:D Egy ilyen találkozó csak azért érdekelne, mert monitor mögött senkit nem lehet meggyőzni, a viták is 98%-ban anyázással végződnek. Élőben azért hamarabb belátja az ember ha hülyeséget beszélt idáig (és tényleg nem erőszak hatására, az csak egy embernek járna élből köszönés nélkül) még akkor is ha más érdeklődési körben mozognak. De mondjuk van itt pár szakértő kolléga, akinek megnézném az autója állapotát, rögtön kiderülne sok minden egyesekről:D
Ezekkel az a baj hogy kicsit nagyobb büdzsével, fiatalabban nyerési eséllyel járó kockázat volt megvenni, egy ismertebb ellenfelével szemben (mondjuk egy 3-4 éves 166ost).
De 10 év felett nyerni már nem lehet legyen az BMW vagy Alfa, sorra jönnek ki a újabb és újabb szervizelendő problémák. Jólf elszerelt nagy tudású igényes autók, ezeket nem arra csinálták hogy 10 évesen 300.000km után okosba fenntarthatók legyenek…
viccesen gyenge volt a nyolcszelepes 2.0 változat.
Te súlyosan hülye vagy, kispajtás! Az a 124 lovas motor veri a két literes Calibra-t. És NEM SPORTAUTÓ! Ahogy a Kappa sem az! Képzeld, egy Peugeot Partner sem sportos egy kicsit sem, mégis azzal szállítanak kenyeret, nem egy sportos Alfával. Á, végig sem olvasom ezt a szemetet. IDIÓTA!
Hogy a te szádat is lebiggyessze, vagy hogy csináljak neked is egy oklevelet? 😀
Az oklevélért meg kell ám dolgozni 😀 Ki kell nyomtatni, laminálni, hogy az aláírást ne is említsem 😀
„a műszaki színvonal egyre alacsonyabb.”
Pont a nevezett Scorpio a mai napig veri az új autók nagyobbik részét. A fél életedet adnám egy jó állapotú TD békáért! Egyébként ez a harmadik generációja a Scorpionak, az ún. Facelift a második. Itt jelent meg a klasszikus sedan kaszni 1988-ban, mint első gen. majd 1992-ben az új facelift. Ezt tartják a Scorpiosok a II. gennek. Már csak azért is, mert alig kompatibilis az 1985-ben debütált elődjével. Sajnos! Azt mérnökök tervezték, papíron, ember általi karbantartásra. Ott a fabetét fa, az alumínium alumínium és nem fóliás műanyag. Azt is elismerem, hogy számítógépen jól néz ki egy tömörre összehúzott Mondeo motortér, de cserélj már benne otthon egy egyszerű ékszíjat! Motor bakol, motortartó bak le, autó fel, kerék le, fedelek le, automata szíjfeszítővel szív… o.O Tényleg, de szar volt évente egyszer egy db. csavart megfeszíteni, amikor énekelni kezdett az ékszíj! Arról már nem beszélve, hogy egy csigás hidro kormánymű a mai napig hibátlanul, holtjátékmentesen üzemel, (vagy ha nem, akkor fogod és beállítod!) a mai fogasléces szemetek meg a tömegtermelésnek vannak, egyik pontatlanabb mint a másik.
500.000-ig – Scorpio facelift -200- újszerű állapotra hozás -200- átírás, éves bizti, stb. -100- és élvezkedhetsz.
Ja, és ezek láncos motorok, önfeszítő láncokkal! Nem kerül fél millába egy rossz gumiszíj szakadása… Amikor hangja lesz, tudod, hogy egy fél éven belül lánccsere.
Én is várnék egy ilyet:D
Hát ha az opel calibra bele került ebbe a csoportba akkor a galantnak is helye lenne ott és a Honda Accordnak is szerintem….
Persze, hogy nem 😀 Csak épp az egészséges gondolkodást.
De a világ minden kincséért se nyisd fel a motorháztetőt, és vess pár pillantást a 710-es alkatrészre, mert ugye a precíz új szerkezet 30 ezret simán elmegy. 120 ezer után nem is lesz tiszta dágvány belül…
Meg elég 5 évente gyertyát cserélni, hisz semmi baja sincs még akkor sem.
Értem én, hogy egy hülyeség beette magát a fejedbe nem kell magyarázni a bizonyítványt.
A báránybőrbe bújt farkas meg pont ezekre az általad „fos”-nak titulált gépeknél áll meg gyakrabban.
De ha lesz valamikor Autónavigátoros közönségnap lebiggyesztheted a számat, cserébe adok egy szignózott oklevelet, hogy „Kiváló Szájbiggyesztő”.
Tudom, ha nem akarod úgy sem érted, magyarázni meg felesleges. 🙂
Én nem szeretem a feltűnő autókat.
Többre tartom az „álruhásokat”, ami csak a kekeckedőknek okoz megdöbbenést, de a többség észre sem veszi.
Én nem hanyagolok el semmit.
Mondjuk nem annyira régi, hogy megelőző (jó szöveg) karbantartásokat kelljen rajta végezni.
Tudom, ha nem akarod úgy sem érted, magyarázni meg felesleges. 🙂
Jobban szeretem a báránybőrbe bújt farkasokat, mint fordítva, ha már a szájlebiggyesztés a téma. Ahhoz nagyon értek.
Az a baj, hogy magadat sem érted. 🙂
Pont a példáidról „beszéltem”. Igen csak távol áll tőlem ez a stílus. A látszat sok annál kevesebb tartalommal. 🙂
Írtam már. Hozz egy ilyen „komoly ugyanakkor olcsó” -igen vicces még leírni is- autót és meglátjuk mit tudnak.
Szívesen megadom az elérhetőségemet privátban. Mindig is szerettem a kihívásokat.
Az említettek közül valóban a 406 Coupé veri az összes vetélytársát a karosszériát illetően. Tényleg időtlenül szép, ezzel a formával ma is sokat el lehetne adni belőle friss tartalommal megtöltve. Műszaki megoldásaival viszont a Citroen CX a csúcs, a francia autók állítólagos megbízhatósági hiányosságai ellenére.
Persze befizethetsz a Merkúrban is 15 évig XD
A cikk egészét elolvasva kiderül, hogy nem a villogás a fő szempont, de ezen verdák többségével le tudod biggyeszteni „az apu kölcsönadta a Bömbit, mert kettes lett az átlagom” kölykök száját. aka villogás…
Nemcsak hogy jó szöveg, de igaz is, és sajnálom már most azt a szegény autót amit elhanyagolsz…
Az egész dolognak annyi a trükkje, hogy a megelőzésre költesz, és nem várod meg amíg egy hibás elem elránt több működőképes, jó elemet. Rohadtul mindegy, hogy német, japán, olasz, vagy irokéz kocsid van, ha majmot veszel vegyél banánt is.
Egy S70 T5-t elnézegetném az s60 mellett, mondjuk ennyiért nem venném meg, ez az alja.
vonzanak a 90es évek kocsijai, talán mert tinédzserként anno ezeket láttam és ámultam rajtuk. Nem feltétlenül villogni kéne, csak néha-néha krúzolni egyet visszacsöppenve a 90es évekbe…
1-1 ilyen autó, ha valóban szép állapotban van, egészen biztosan több csodáló pillantást kap, mint egy jellegtelen, de modernebb, fiatalabb, noha azzal sincs semmi gond.
Hagyd, reménytelen. Egyetlen pozitívum, hogy legalább bevallotta, hogy fogalma sincs. Apró vigasz, de mégiscsak valami.
Nem volt kétségünk felőle. Ha értetted volna, rengeteg ostobaságtól kíméltél volna meg minket.
Szerintem van még megoldás a banki hiteles példádon túl is.
Az dicséretes, ha valaki nem villogni veszi, de itt arra utalt a cikk: „…de most még egyet villanthatunk velük.”
„Szar autó pedig nincs, csak elégtelen karbantartás, és hanyag tulaj.”
Jó szöveg, kár hogy nem igaz. Sejtem, kik szokták ezt hangoztatni. 😀
Stílusos autókról volt szó… és szegről végről prémiumok a felsoroltak, nem illik bele sem a galant sem a lancer!
Az XM +üvege az azért kell, hogyha felnyitod a csomagtérajtót, akkor ne hűljön ki az utastér.
Azert ha ok karban vannak tartva es van hozza erto szerelo akkor nagyon sokaig jok.
A beka Scorpio nekem tetszik szep darabok.
XM van a rokonsagban 2.1es tul az 500on es megy-megy az a fos:)
De az a rohadt sok elektronika az nem semmi,lehet hogy here maszirozo is van elrejtve a gombok kozt:)
Es ok megkaptak hozza azt az uveget amit a hatso ajto ala lehet betenni ertelmere nem jottunk
ra ha valaki tudja kerem ossza meg velunk.
Az olasz korbol en hianyoltam a 164est szerintem az is jo foleg ha valaki karbantartast betartja.
Nem ebbe a kategoriaba tartozik de a Thema 8.32.es talal valaki ennyi penzert az mentse meg.
Pedig mennyivel jobb egy banki hiteles 1.2 TSI DSG-vel…
Csak úgy beleprésel az ülésbe, és kényeztet…
Alcantara, xenon, tempomat, kinek kell ha lehet egy túlárazott műanyag doboza a banknak?
Kifejezetten érthetőek „azok” akiknek a jóval 10 év feletti „fosok” kellenek.
(Egyébként a 10 éves „fos” Lambo is Lambo, és nem csak villog, de dudál is)
Egy kényelmes, szép és használható autót akarnak a saját pénzükért amivel nem az az alapcél, hogy villogjanak.
Szar autó pedig nincs, csak elégtelen karbantartás, és hanyag tulaj.
Azért a Mitsubishi Galant is hiányzik a listából… De a két literes lancer is bőven benne lehetne…
Ebből a csapatból a 406 Coupét vállalnám be, egy kellemes, 2.0 l-es benzinmotorral.
Gyönyörű az a karosszéria, időtlenül szép, főleg a hátsó traktusa.
Sosem értettem azokat, akik jóval tíz év feletti „fosokkal” akarnak villogni. 🙂
A Renault Safrane is beleférhetett volna a válogatásba, ha már kalandornak áll az ember.