Így jön ki a gyári fogyasztási érték
Hogyan mérik az autó étvágyát?
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Akárhogy igyekszik az ember, a gyári fogyasztási értékeket szinte lehetetlenség reprodukálni. Megnéztük, hogyan mérik a városi és a városon kívüli értéket, és hogy jön ki a vegyes fogyasztási adat.
Gyakran nincs összhangban a fedélzeti kompjúter és a tankolás után betöltött benzin, valamint megtett kilométerek alapján kiszámolt fogyasztás
Mi is egy autó fogyasztása? Itt Európában az az üzemanyag-mennyiség, amit adott hosszúságú úton eléget a motor, azaz liter/100 km érték. Rengeteg minden befolyásolja: az autó tömege, légellenállása, az üzemanyag típusa, az időjárási körülmények, az útviszonyok, a sofőr vezetési stílusa, a motor teljesítménye, hengerűrtartalma, és hogy az autó mozgatásán kívül hány kiegészítő rendszert működtet, és ez még korántsem az összes, fogyasztást módosító tényező. Az azonban ennyiből is világosan látszik, hogy milyen összetett feladatot jelent mindezen adottságok figyelembe vétele, s ezáltal mennyire nehézkes magának a fogyasztás mérésének standardizálása.
Tulajdonképpen csak teljesen laboratóriumi, számítógép által vezérelt körülmények között lehetne igazságosan összemérni az egyes autók fogyasztását, de könnyen belátható, hogy még egy alig 5-10 km hosszú tesztpályán is meglehetősen nehéz lenne, mondjuk légkondicionálással biztosítani az állandó időjárást, de még ha ezt megoldanák, akkor is maradna számtalan egyéb változó. A való életben pedig egyenesen lehetetlen megjósolni, hogy mikor kényszerítenek fékezésre, hol vágnak be elénk, vagy mikor tudjuk egy másik jármű mögött haladva kihasználni a menet közben mögötte keletkező ritkább levegőt, s ezáltal csökkenteni fogyasztásunkat.
Általában a benzinszintjelzőnek sem hihetünk, rendszeres, hogy a felezővonal elérése előtt több kilométert megyünk, mint a tank második felével
Az autógyártók és a törvényhozó szervek mégis fontosnak tartották valamilyen rendszerbe foglalni, egységes tesztekkel összehasonlíthatóvá tenni a különböző járművek fogyasztását, de az említett okok miatt – legyen akármennyire pontosan is meghatározva a fogyasztási ciklus – sokszor még abban sem lehetünk biztosak, hogy tényleg összevethetők a különböző adatok. A helyzetet az is nehezíti, hogy másképp mérnek a tengerentúlon, mint Európában, de Japán és Ausztrália is saját rendszert dolgozott ki, ezért maguk a számok csak azonos rendszerben történt rögzítés esetén mondanak valamit.
Még a mértékegységek sem azonosak: Európában azt nézzük, hogy 100 kilométert hány liter üzemanyaggal tudunk megtenni, míg Amerikában úgy fogalmazzák meg az adatot, hogy egységnyi (1 gallon) üzemanyaggal mekkora utat, hány mérföldet képes megtenni az autó. További bonyolítás, hogy bár az Egyesült Királyságban is meg szokták adni a mérföld/gallon egységben kifejezett fogyasztást, a brit és az amerikai gallon nem azonos mennyiség, így ilyen adatok “lefordításánál” jó, ha tudjuk, az Atlanti-óceán melyik partján készült a mérés.
Nálunk a szerkesztőségben mindenki a városban, Budapesten lakik, bár a távolságok, és a naponta átszelésre kerülő domborzati viszonyok tekintetében már vannak eltérések. Így aztán hiába közlekedünk mindannyian főként városban, még ugyanaz az autó sem fog ugyanúgy fogyasztani alattunk, főleg, hogy vezetési stílusunk is eltérő. Főszerkesztőnk kimondottan takarékos típus, én egész egyszerűen nem bírom elviselni, ha azt érzem, hogy szenved motor, így elég sűrűn gangolok, Kántor kolléga pedig valahol kettőnk között helyezkedik el annak ellenére, hogy hármunk közül neki van némi amatőr versenyzői múltja.
Így áll össze a városi és városon kívüli fogyasztást egymás után mérő, 1995. október 1-jén bevezetett új európai menetciklus, az NECD
A városi, négyszer ismételt ciklus időre és sebességre lebontott diagramja
A fogyasztási ciklusok azonban nem az életszerűségről szólnak. Ha mindannyian úgy vezetnénk, mint a fogyasztást egyébként laboratóriumban mérő szakemberek, mindig mindenki mindenhonnan elkésne. Az Európai Unióban ugyanis a következőképp zajlik a fogyasztásmérés, azaz így áll össze az NEDC – New European Driving Cycle.
A teszteket bejáratott, legalább 3000 km-t futott autókkal végzik. Városi és városon kívüli ciklust mérnek, majd a kettő súlyozott átlagából jön ki a vegyes adat. A városi mérés az ECE- vagy UDC-ciklus nevet viseli, és a nagyvárosi fogalom szimulációját tartalmazza. A méréseket 20 és 30 Celsius fok közötti hőmérsékleten végzik fékpadon, ráadásul direkt hideg (egészen pontosan a beállított hőmérsékletről "startoló") motorral. Az "út" során 4052 métert tesznek meg 18,7 km/h-s átlagsebességgel, a legnagyobb sebesség 50 km/h. Van benne több megállás és újraindulás, némi alapjárati szakasszal spékelve. A dolog azzal rugaszkodik el teljesen a valóságtól, hogy kettesbe 15, hármasba 35, négyesbe 50, ötösbe 70, hatosba pedig 100 km/h-nál váltanak: ember legyen a talpán, aki ezt bírja idegekkel - főszerkesztőnk mondjuk rendszerint ilyen, "spórolós taxis" stílusban hajt.
Magasabb sebességértékek a városon kívüli, a teszt során egyszer megtett EUDC ciklusban
Ezután lemérik a városon kívüli ciklust, melynek neve EUDC, és pontosan 6 perc 40 másodpercig tart. Az átlagsebesség 62,6 km/h, a legnagyobb elért sebesség 120 km/h, és körülbelül hét kilométert tesznek meg, zömét állandó sebességgel, de van benne pár gyorsítás és lassítás is. A mérés különlegessége, hogy minden autóval azonos gyorsítási értékekkel dolgozik, a legjelentősebb 1,04 m/s2, ami intenzivitásával 26,6 másodperces 100 km/órára gyorsuláshoz lenne elegendő. A gyártók, illetve a mérések készítői az UDC és az EUDC ciklusok végeredményeit a megtett kilométerekkel súlyozzák, s a kettő átlaga alapján adják meg a vegyes vagy kombinált értéket, míg a CO2-t teszt közben, a kipufogónál mérik a városi és a városon kívüli ciklus között, azaz már bemelegedett motornál.
Az új autók típusjóváhagyása során már 1995. október 1-től az "új európai menetciklust", azaz a New European Driving Cycle-t alkalmazzák, ez lényegében négy egymás utáni ECE és egy EUDC ciklust tartalmaz. A mérést tehát továbbra is 20-30 Celsius fokon, 11 007 méteren, azaz 11 kilométeren, 1 220 s, tehát 20,3 perc alatt végzik el, miközben az átlagsebesség 32,5 km/óra, a végsebesség – amit egyszer ér el az autó, 120 km/h.
Japánban 135 másodpercig tart a 17,7 km/h átlagsebességű városi 10-es ciklus, és 70 másodpercig a 33,88 átlagsebességű, 70 km/h-n tetőző, városon kívüli 15-ös ciklus. Ők is fékpadon mérnek, először egy darab 15-ös ciklussal bemelegítik a motort, majd lenyomnak három 10-es és egy 15-ös ciklust a kombinált érték kiszámításához
A tesztekben szereplő sok lassításon és alapjáratos szakaszokon sokat nyernek az ilyenkor elektromosságra támaszkodó hibridek, valamint a kisméretű, nyomatékos, de alacsony teljesítményű, hosszú fokozatokkal kiosztott típusok. Az élet már megmutatta, hogy az adatok szinte mindig túl optimisták, így senki se essen kétségbe, ha nem tudja teljesíteni autója gyári adatait. Inkább tekintsük az egyes típusok néminemű összehasonlíthatóságát megteremtő útmutatónak ezeket az adatokat, az autó esetében ugyanis legalább olyan fura a benzinen spórolni, mintha önmagunk és az étel tekintetében tesszük ezt: időnként muszáj, de a lelki békének nem tesz jót az állandó számolgatás.
Az első reakciódat felejtsük el! Vegyük úgy, hogy csak hirtelen felindulásból írtad! A második, legalábbis stílusát tekintve, már sokkal jobb. Nem fikázni akartalak. Azzal, amit leírtál, nagyjából, egyet is lehet érteni, viszont, a helyesírásra, valóban oda kéne figyelni, mert amit írsz, azt sokan olvassák!
Igazad van csapni való a helyes írássom. és bocsánatot is kérek.Aki nem tud helyesen írni az ne is írjon,és sajnálom jobban figyelek.
Te talán annak érzed magadat,Nem vagyok néprajzkutató de legalább nem minősítettem le a más hozzá szólását te menyi cikket írtál már?Ami írtál attól még egy bohóchal is többet produkál.Ez a baja a társadalomnak ha valaki ír akkor le fikázzák máskor ha írsz akkor a arra válaszolj ami a témával kapcsolatos.Te nagy legény.
Te sem vagy egy Lőrincze Lajos.
Elég jól elvagytok minta nászutasok!nem értem miért fikázzátok egymást végig olvastam a párbeszédeteket.Van mondani valója mindkettőtöknek,de azét ez már sértő eltértek a témától,nekem is volt és van verdám.A fogyasztás amit a gyártó,meg adott az meg közelítőleg annyi 1.6 16v Xaram van és jó város 6,5-8,5l akinek ennél kevesebbet eszik a verdája az vagy nincs neki vagy tolja.Az én fed számgépem sem tükrözi az igazi fogyasztást csak közelít hozzá.Ha tatásan nyomom akkor jó 5,6is ki hozom de akkor nem pörög.Szeretem a ritmust és tempót de normahatárokon betartásával.6,2 6,8 városon kívül vegyes normál az 7-8,2l csak város 10l is ezt mindenki jól tudja csak nem meri be vallani.Én nem tagadom igaz Makó kis város sokszor brinyozom kell a mozgás is drága az üzemanyag, a elektromos autó szerintem az jó ötlet de hibridet sem vetném meg.Az nem nekünk találták ki a felső réteg autója pedig szeretem a környezetet és védem remélem el ássátok a csata bárdot üdv:kobak
Szerintem a fogyasztás ilyen mérése egyszerűen a vevő megtévesztése.
Sőt balesetveszélyes ha valaki 26,6 s alatt gyorsít 100 ra. Az autógyártók mindenre vagyonokat költenek, nem értem hogy a kész modellt miért nem adják ki tesztelésre 2-3 vevőnek, akik tényleges fogyasztást mérnének úgy hogy az autót életvitel szerűen használnák.
Nem tudok mást mondani csak azt hogy ez a vevő szándékos megtévesztése. A szándékost zárójelbe tesztem mert ők egy adoot szabályt követnek. Na ennek a megváltoztatását miért nem vállalja fel egy szervezet. Apropó van e olyan web oldal ahol a tényleges, fogyasztásokat tesztelik?
elég baromság ezen szőrözni. kifogy megtankolom azt megyek tovább fogyaszt amit fogyaszt. aki kisfogyasztást szeretne vegyen dízelt aki sportos robbanéony az beninest ennyi. benzinesek maximum fogyasztása=benzinpumpa óránkénti maximális átfolyása
Igen. – azért írom.
Tartható a gyári átlag, de ahhoz el kell szakadni egy kicsit ettől a mai rohanó világtól.
Ezt viszont kevesen engedhetik meg maguknak.
[i]„A legtöbben azt sem tudják, hogy „mi van”, nemhogy mi lesz! :-)”[/i]
Bezzeg te!
A jövedéki adó átcsoportosításától a legkevésbé sem kell félni, kivitelezhetetlen, ugyanis százféleképpen ki lehet bújni alóla. Áram és áram között nem lehet olyan formán különbséget tenni, ahogy megszínezzük a fűtőolajat a gázolajhoz képest. Emiatt csöppet sem kell tartani. (Az emberek előre elkönyvelik magukban, hogy „mi lesz” – érdekes mentalitás ez.) A legtöbben azt sem tudják, hogy „mi van”, nemhogy mi lesz! 🙂
Az atomerőmű egy érdekes kérdés. Valóban a legolcsóbb és talán a legtisztább energiaforrás, de azért vannak költségei és nem lenne jó, ha az olajfüggőség átalakulna atomerőmű függőséggé. Az atomhulladék elhelyezése sem teljesen megoldott. (elássák, óceán mélyére engedik, űrbe akarják kilőni stb… hááát?!)
Jobb volna a megújuló energiákra koncentrálni szerintem. Jó-jó az atomerőmű, köztes megoldásként, ha végképp nincs más, de vannak ennél százszorta jobb lehetőségek, csak utat és lehetőséget kell engedni a fejlesztésnek!
RenPaul
A jövedéki adó kapcsán igazad van. Az atomerőművel vitatkoznék, mivel az egy közbeszerzési eljárás keretén belül lezajló projekt. Tehát magyarul szabad rablás -pályázók pályázói, alvállalkozók, tendereztettés, politikusok megkenése, stb…. Nem részletezem, úgyis tudod! Mellesleg az atomerőmű az egyik legolcsóbb előállítási módszer az 1 kw fajlagos teljesítmény előálíítására kivetítve (nyugodtan keress utánna a statisztikákban), a megtérülési időt is évtizedekben mérik, nem beszélve a teljes élettartamról ami szintén évtizedek. Ha így nézed, akkor a tiszta bekerülési költsége az atomerőműveknek (amit nem lopnak el) nem olyan sok! Pontosan ezért hoztam fel a francia példát, mivel ott az energia szükséglet 85%-át az atom adja! bizonyára nem véletlenül, vagy nézd meg az USA-t, amely a világon a legtöbb atomreaktorral büszkélkedik, pedig bőséges természeti kincsekben dúskál (illetve meg van hozzá az ereje hogy elvegye a másét), mégis nekik van a legtöbb atomerőművük! Vajon miért??? Olcsó, tiszta, megtérülő energiaforrás, amely hosszútávon biztonságos is. Tudom sarkosan fogalmazok, de nálunk azért ilyen drága, hogy lophassanak belőle elegen!
„Semmi baj, ha továbbra is hatalmas adóterheket és jövedéki adókat akarsz, akkor azt kapod. Az lesz, amit vársz, amire számítasz.”
NE legyünk naívak, előbb-utóbb az elektromos autók töltésére felhasznált elektromos áram után ugyanúgy megfizetjük majd a jövedéki adót – az államkasszák nem fognak lemondani az üzemanyagok után beszedett hatalmas összegről. (hasonló lesz, mint a fűtőolaj-gázolaj megkülönböztetésekor is volt, és van ma is a lakáscélú és ipari áramfelhasználók között).
Atomerőmű: érdemes utána nézni, mennyi pénzből van tervbevéve Paks rövidesen szükségessé váló felújítása: tízmilliárdok……
[i]„Egyáltalán nem volna szabad gyártani már újabb benzines és dízel autókat, sőt ezekről beszélgetni sem, mert ilyen magas üzemanyag árak mellett teljesen értelmetlen a létezésük. Használhatatlanok egytől egyig.”[/i]
Én a villanyautókról gondolom ugyanezt. Jelenleg használhatatlanok, tele vannak kompromisszumokkal egy benzineshez/dízelhez képest.
A benzines autóm pedig köszöni szépen, nagyon is használható. Megtankolom és gond nélkül autózok, egy tankolás több mint 700Km-re elég és nem kell letennem egy éjszakára sem töltődni (nem is lenne hova), hanem 5 perc alatt újratankolom és mehetek újabb 700+ Km-t. Olcsó fenntartani, megbízható.
[i]„Éppen ezért minden egyes régi és új autós témában meg kell ragadni az alkalmat, hogy az elektromos autókról beszéljünk.”
[/i]
Amit te csinálsz azt spammelésnek hívják, de még ezt is bénán csinálod, mert eddig csak közutálatot sikerült kiváltanod az emberekből és nem érdeklődést.
Nem te döntöd el miről kell beszélni, meg hogy ki mit gondoljon. Ha a villanyautó a mániád meg üzleti érdekeid is fűződnek hozzá, akkor csinálj magadnak egy villanyautós témákkal foglalkozó weboldalt, írj a témáról normális cikkeket, aztán ott arról beszélsz és azt reklámozol amit akarsz.
Az itteni ámokfutásodra senki sem kíváncsi.
Ford Focus 1.0 Turbo Econetre 5.1 liter helyett 7.5 liter fogyasztással és 240 ezer km-es gyári élettartammal viszont van szükség 5 millió forintért. Na ez a hulladék kategória. Ilyenek a jövő benzines autói. Egy villanyautó ennél 5X többet tud élettartamra.
Egyáltalán nem volna szabad gyártani már újabb benzines és dízel autókat, sőt ezekről beszélgetni sem, mert ilyen magas üzemanyag árak mellett teljesen értelmetlen a létezésük. Használhatatlanok egytől egyig.
Éppen ezért minden egyes régi és új autós témában meg kell ragadni az alkalmat, hogy az elektromos autókról beszéljünk. E körül kellene forogniuk a magyar autósok gondolatainak, hogy legyen valami ebből az országból.
[i]„Csak annyit kértem, hogy forduljunk pozitív érdeklődéssel és várakozással az elektromos autózás fejlődése iránt”
[/i]
Jó. Én meg csak annyit kérek tőled, hogy ne szemeteld tele az összes cikk kommentjeit az oda nem illő hülyeségeiddel, mert nem érdekel mindenkit. Ez a cikk sem az elektromos autózásról szólt, mégis erről beszélsz.
Amit te csinálsz, az a béna szar tvshoppos színvonalú reklámozás kategória.
Akit érdekel a téma, az tud róla olvasni sokat. Nincs szükség a hittérítésedre, unalmas, béna, hiteltelen, és hemzsegnek az irományaid a tárgyi tévedésektől, pontatlanságtól.
Köszönöm az elismerést és a cikkek is nagyon jók, amiket idéztél, linkeltél!
Pontosan erről van szó! A repülésben, hajózásban még sokáig nem lehet kiváltani a fosszilis üzemanyagokat (bár ez a fejlesztés gyorsaságán múlik) és már ott is egyre elviselhetetlenebb az árak emelkedése! Az amerikai légierő nem küzd a jövedéki adóval, mégsem tudják már finanszírozni az óriási üzemanyag szükségletüket.
Gyakran megengedek magamnak kisebb-nagyobb túlzásokat a hatékonyabb érzékeltetés érdekében. Tudom, hogy a szó szoros értelmében nincs ingyen az elektromos autózás, de azért ez a kijelentés sem áll annyira távol a valóságtól. (Hiszen csak Budapesten van 8 gyorstöltő állomás, ami teljesen ingyen használható.)
Lehet ilyen fajlagos költségeket is számolni, amit Vidi csinál és abszolút értékben még igaza is lehet, de az emberek nem így működnek. A legtöbbünket az érzelmeink vezérelnek és végső soron azok döntenek. Ha nem kell fizetni a tankolásokért, akkor könnyen érezhetjük úgy, hogy ingyen van (ingyenes ELMŰ töltők Bp-en). A benzinkutakon pedig pont az ellenkezőjét tapasztalhatjuk, a húsba vágó zsebmetszést.
Sosem mondtam, hogy a most kapható villanyautók tökéletesek, kifogástalanok és mindenki számára elérhetőek. Senki nem buzdítottam, hogy vegye meg őket 3X-os áron. Csak annyit kértem, hogy forduljunk pozitív érdeklődéssel és várakozással az elektromos autózás fejlődése iránt. Kísérjük nyomon a híreket, az újdonságokat, a fejlesztéseket és hátha megakad a figyelmünk egy olyan adandó beszerzési lehetőségen, amivel már érdemes élni, ami hamar megtérül.
Szerencsére az Autónavigátor csapata megfogadta a kérésemet és nagyobb figyelmet szentelnek az elektromos autóknak. Egyre több cikket írnak róluk, ezáltal közelebb hozzák az autósvilág iránt érdeklődő magyar olvasókhoz. Fontos szerepük lett így a szemléletváltásban.
Folytatása az előbbi cikknek, hogy már a Holland Királyi Légierő is kipróbálta szintetikus és bio üzemanyag keverékét, és bevált! A cikk vége a kegyelemdöfés „EADS (Egyesített Európai Repülőgépgyártó Vállalat, ), Eurocopter és az argentin algahasznosító vállalat, a BioCombustibles del Chubut repülőgép-üzemanyagként használható biodízelt előállító üzemet létesítenek Brazíliában.”
http://htka.hu/2010/06/18/bionafta-egen-foldon/
Horatius
Jó gondolataid vannak, hasznos témát feszegetsz 🙂
Ha csak néhányan veszik a fáradságot és elkezdenek gondolkodni, már megérte! A társadalmi feszültségek, a lemaradásunk a fejlett „nyugati” társadalmaktól már szerintem valahol az eredeti tőkefelhalmozás időszakában elkezdődött, sajnos. Az értelmes szellemi kikapcsolódás -mint lehetőség- is jogos, mivel nyilván nincs igényed a tömegeknek előre gyártott, demagóg néphülyítő szarokra. Az elektromos tehergépjárművek koncepciójára hála istennek már a jenkik is rákaptak, ez egy jó hír!
Az olajlobbi bukását az USAF -amerikai légierő segíti elő a legnagyobb mértékben a bio és a szintetikus üzemanyagok hadrendbe állításával!!! 1944-ben a III-ik Birodalom a saját haderejét a barna kőszénből előállított üzemanyagból látta el, mivel ekkora már elveszítette a megszállt országok kőolajtermelő kapacitását. Most ezt a technikát vették elő, mivel az USAF számára már nehezen finanszírozható a repülőgépek fogyasztása. Az új üzemanyagokat a szárazföldi haderő is megkapja!
Bővebben itt:
http://htka.hu/2010/01/07/a-szintetikus-uzemanyagok/
„Az UPS nemrég vásárolt 100 elektromos autót a kaliforniai gépparkjukba az Electric Vehicles International-tól. Ez az eddigi legnagyobb elektromos autó flottát jelenti a világon. Éves szinten majdnem 477.000 liter fogyasztású teherautókat váltják az új elektromos gépek. A teherautók egy töltéssel 144 km-t tudnak megtenni, és valószínűleg DC gyorstöltőkkel fogják utántölteni menet közben őket. “ Ez egy mérföldkő a UPS számára” – Mondta Mike Britt a UPS-től. A UPS 2200 zöld járművet birtokol világszinten, ebből viszont csak 28 elektromos autót használnak szállításra New Yorkban, és Európában. Eddig.”
Valami megváltozott, valami elindult a Világban, amit az olajlobbi már nem képes megállítani és visszafordítani. Ha egyik napról a másikra eltűnne a jövedéki adó az üzemanyagokról akkor sem maradnának sokáig életképesek. Eljárt felettük az idő, elérkeztek technikai csúcspontjukra, ahonnan már nem lehet tovább fejleszteni ezt a technológiát. Maradhat még ameddig bírja, de jelenjen meg végre mellette valami új, valami más, valami jobb is!
Elsősorban nem az a fontos, hogy én elektromos autókat forgalmazzak. Még másodsorban sem. Nem ezért beszélgetek itt. Ha úgy alakul látok benne fantáziát, de pillanatnyilag nincs ilyen kifejezett célom. Csupán magánemberként (nem autókereskedőként) szeretném, ha Magyarország is lépést tartana legalább az Európai Unióval az elektromos közlekedés fejlesztésében, támogatásában, itt is kaphatóak lennének megfelelő ár/érték arányú elektromos autók bárki számára elérhetően. Messze nem az az életcélom, hogy én bármit is forgalmazzak. Sokkal inkább az, hogy valami értéket hozzátegyek a Világ, vagy csak Magyarország fejlődéséhez, jó irányba történő változásához.
Mondjuk az olaj alapú gazdasági berendezkedés átállítása a megújuló energiaforrásokból nyert elektromos berendezkedésre világviszonylatban is előremutató törekvés, amelyet ha egy hajszálnyival is előbbre tudok mozdítani akár csak itt Magyarországon, akkor már értelmesen és értékesen töltöttem az erre fordított időmet és hasznos tagja vagyok a társadalomnak. Akiket nem nyelnek el a monoton hétköznapok, a taposómalom munkájuk vagy a Tv adások egyre primitívebb tömkelege, azok elgondolkoznak az élet értelmén és jó esetben arra jutnak, hogy érdemes volna valami igazán jót, hasznosat, értelmeset, előbbre vivőt cselekedni ezen a világon, ebben az életben… Nem?
Akik átlátják a társadalom működésének folyamatait, nagyon sok bosszantó, elképesztően égbekiáltó folyamatokat figyelhetnek meg. (államadósság, devizahitelezés, óriási ár és minőségbeli különbségek, feltűnő értékaránytalanságok, politikai hazugságok, átverések, állami cégek helyzete, funkciója, csiga lassúságú, korrupt közbeszerzési eljárások, magánérdekek hajszolása, 70%-os össz elvonással terhelt jövedelmek…és még sorolhatnám)
Egy ilyen kardinális kérdés a lakások megfizethetetlenné váló fűtési lehetőség (gázárak) és a közlekedésben az üzemanyagok ár/értékének feltűnő aránytalansága, az alternatíva teljes hiányából eredő tehetetlenség érzése és kérdésköre.
Jó volna ez ügyben tenni, változtatni valamit. Ezért beszélgetek én itt.
Itt kapcsolódik be az a dolog, hogy az elektromosságban óriási felfedezni valók rejlenek (lásd.: Nicola Tesla munkássága) amelyeket eddig ellehetetlenített az olajlobbi. Most már ennek vége, minden autógyár készen áll és elkezdte az elektromos modellek gyártását, rohamosan bővítik a kapacitásokat, mert óriási a kereslet az alternatív lehetőségekre, az olaj fogságából való szabadulásra!
Így világosabb a dolog?
[i]„(Tudod milyen fárasztó mindenkitől ugyanazt a negatív hozzáállást sok sületlenséggel fűszerezve hallgatni és mindenkinek egyesével elmagyarázni, hogy mi a helyzet valójában? Ne tudd meg!)”[/i]
Ebben a gondolatban akár én is benne lehetek.
[b]Egy dolgot jól véss az agyadba![/b]
Olyan a társadalmi berendezkedésünk, nem csak nekünk, de egész Európának, tovább megyek, az egész világban, hogy belátható időn belül, tehát 2-3-5-10-20-30 éves időtávlatban az 1 km-re vetített utazási költséged nem fog kevesebbe kerülni elektromos autóval sem, mint a hagyományossal. Minden költséget beleszámolva természetesen. Ezt azért valahogyan be kellene venned.
Az más kérdés, hogy bevallásod szerint mint volt autókereskedő, most szeretnél elektromos autót forgalmazni. Ez egy dolog, a valóság, a realitás meg egy másik dolog, amit nem vagy hajlandó tudomásul venni.
Szép tervek elképzelések, csak egy ilyen inkább szól a politikai, gazdasági tájékozottságról, mint csupán az autóról. Aki eredményeket akar elérni, sikeres akar lenni az életben, az nagy mértékű információ gyűjtésbe kezd az élet minden területéről, a realitások talaján áll, majd higgadt fejjel leül, számolgat, erőteljesen mérlegel, kockáztat, és kitartó szívós kreatív munkával megpróbálja végigvinni elképzeléseit.
Elektromos autókereskedői terveidből az itt vázlatosan felsorolt néhány tényezőből is úgy tűnik néhány hiányzik nálad. Az egész társadalmat te magad, de másokkal karon öltve sem tudod vágyaidhoz igazítani. A sorrend éppen fordított.
Szerinted az nem fárasztó, hogy minden topikban az elektromosautós baromságaidat mantrázod? Ráadásul úgy hirdeted az igét, hogy alapvető dolgokkal és összefüggésekkel nem vagy tisztában és hülyeségeket beszélsz. Tudod nem mindenki vevő a tömény hülyeségre.
Ne osztogasd a jelzőidet! Ezek pont rád illenek. Érdemes lenne belenézned egy szellemi tükörbe. 🙂
(Tudod milyen fárasztó mindenkitől ugyanazt a negatív hozzáállást sok sületlenséggel fűszerezve hallgatni és mindenkinek egyesével elmagyarázni, hogy mi a helyzet valójában? Ne tudd meg!)
Végtelenül buta vagy, primitív, és még a szavaimat is kiforgatod.
Csintapala: Nem ma tettem le a voksot az elektromos autók mellet. Száz meg száz ilyen „konstruktív” hozzászólóval találkoztam, mint Te vagy és egytől egyig mind ugyanezt a nótát fújta, ami természetesen köszönő viszonyban sincs a valósággal sajnos.
Mindenkinek külön-külön egyesével leírtam a válaszokat erre a sok éktelen baromságra, amit összehordtak, de nem szerették volna megérteni, hanem továbbra is gondolkodás nélkül fújták a saját nótájukat.
Semmi baj, ha továbbra is hatalmas adóterheket és jövedéki adókat akarsz, akkor azt kapod. Az lesz, amit vársz, amire számítasz.
Az atomerőművet szándékosan kihagytad??? Végülis igazad van, csak csekély 40%-ban biztosítja az ország áramellátását. Erről buzgón hallgattál, miközben azt hazudtad, hogy minden áramot kőolajból állítanak elő. Csak tudnám miért jó ez neked? Miért beszéled be saját magadnak, ami köszönő viszonyban sincs a valósággal? Azért, hogy úgy tűnjön igazad van? Ezért kár volt.
Jól beszélsz, egyetértek veled egy dolgot kivéve:
„én se hiszek abban, hogy most néhány év alatt az elektromosság megváltja a világot, mert az olajlobbi ezt nem engedi”
Az olajlobbi nagyon erős hanyatlásba kezdett és nem húzza már sokáig. Korábban egyáltalán nem gyártottak villanyautókat. Az olajlobbi minden ilyen ötletet csírájában elfojtott: lásd GM EV1 Ki ölte meg az elektromos autót?- című film.
Ma már érdemes körülnézni a Világban a fejlett országokban! Gőzerővel fejlesztik és terjesztik mindenhol az elektromos autókat és a zöld energiákra való átállás mellett óriási befektetéseket ösztönöznek!
Valami elindult, ami már nem állítható meg és futótűzként terjed el a Földön!
A napkollektor jó dolog, de az is maximum a hagyományos villamosenergia előállítás kiegészítésére jó, nem a helyettesítésére.
Az atomenergiát direkt nem kevertem ide: én atomenergia párti vagyok, szerintem a legjobb, leghatékonyabb, legtisztább, ami ma létezik (még a hébe-hóba előforduló atombalesetek kockázatával együtt is), de az atomenergia sem megújuló energia. Egyszer az uránkészletek is kifogynak a földből.
[i]„Nincs más, amivel ennyi energiát olcsón elő lehet állítani. És amíg nincs tisztább megoldás, addig a villanyautók energiaigényét is az olaj adja, csak nem az autóban égeted el, hanem erőművekben.”[/i]
Azért én ezzel a kijelentéseddel vitatkoznék! Elfelejtkezel a napkollektorokban rejlő lehetőségekről (korábban már a villanyautós cikkeknél belinkeltem a „tudományos igényességű” cikket erről), ami minden magyar ház tetején lehetne! Másrészről pedig az atomenergiát se kéne még leírni. Franciaorszában kb: 50 atomerőmű van, függetlenek mindenkitől -áramügyileg- az energia ellátásuk 85 %-át ez fedezi, 1 %-a fosszilis, a maradék pedig megújuló energiaforrás. Paks az ország szükségletének a 40 %-át adja, még 2-3 Paks, s minden OK. Tudom Csernobil, és a Fukusima lesz a válaszod erre, ám a statisztika engem igazol!
Félreértés ne essék én se hiszek abban, hogy most néhány év alatt az elektromosság megváltja a világot, mert az olajlobbi ezt nem engedi, s ehhez az ilyen korrupt mindenkori magyar kormányok még partnerek is! Szerintem még 1-2 évtized erejéig marad a fosszilis alapú gazdaság és közlekedés. Utánna se lesz megváltás, mivel a kieső üzemanyag adóbevételeket így vagy úgy de ránk verik valamilyen új adó formájában. Pl: baleseti adó testvérei….
Annyira rajongsz a téma iránt, hogy nem is tudsz róla objektíven gondolkozni.
[i]„Az áram sokféleképpen előállítható, akár otthon, házilag is. „[/i]
Azért arra kíváncsi lennék ,hogy hogy állítasz elő a kertedben annyi áramot, amivel egy villanyautót hatékonyan lehet tölteni. És mindez mennyibe kerülne? Mert ugye ingyen áramról volt szó, márpedig házi erőművet nem lehet ingyen építeni.
[i]„Ha végre egy valamire való, épkézláb párt kerül hatalomra, újra tárgyalják az államadósságot, elérik az elengedését vagy nagymértékű csökkentését és nem lesz szükség ekkora adóbevételekre.”[/i]
Naív lélek. Miért engedné el bárki az adósságunkat? A 2 szép szemünkért? Ez nem politikai kérdés, egész au szinten szabályozva van az üzemanyagok jövedéki adója. Nem csak nálunk magas. Ha elterjednének az elektromos autók, akkor valahogy beépítenék az áram árába, vagy a fenntartási költségekbe(adó, biztosítás) a kieső bevételeket.
[i]„Most is van ingyen áram egy csomó helyen.”[/i]
Ingyen nincs semmi. Az ingyen áramot is megtermelik, dolgoznak vele, tehát pénzbe kerül, legfeljebb van olyan kiváltságos ember, aki kedvezményesen vagy kvázi ingyen kapja. De ez nem lehet mindenki.
[i]„Az elektromos autók meghibásodási lehetősége és karbantartásának költségei elenyésző töredéke a benzines vagy dízel autókénak. 🙂 Ezért is lesz bajban a sok alkatrész gyártó, forgalmazó. Nem fog kelleni ekkora mérhetetlen mennyiségű autóalkatrész, amit most adnak el.”[/i]
Majd profitot váltanak és foglalkoznak az akkuk újrahasznosításával, megsemmisítésével, ugyanúgy pénzért/profitért, ahogy most az alkatészeket árulják.
[i]„Végső soron pedig nem is az a legfontosabb, hogy ingyen vagy olcsón legyen. Elég annyi, hogy a fizetésekhez mérten korrekt, elfogadható ár/érték arányban, tisztán és csöndesen járjanak az autók az utakon.”[/i]
A világ villamosenergia szükségletének nagy részét fosszilis tüzelőanyagokból állítják elő ma is. A villanyautóhoz szükséges áramot is abból állítják elő, tehát a környezetszennyezés ugyanakkora. Ha most hirtelen minden autó villanyautóvá változna, akkor annyi lenne a különbség, hogy nem közvetlenül az autókban égetnénk el a benzint/olajat, hanem az erőművekben, amik az autók töltéséhez szükséges áramot termelik a megnövekedett energiaigényhez igazodva. Amíg nincs olyan tiszta energia, ami olcsón, hatékonyan le tudja váltani a szenet/kőolajat/földgázt, addig nincs értelme a villanyautónak.
Ráadásul -amivel nem számolsz- a villanyautók akksijai is környezetszennyezők. Az előállításuk is energiaigényes, tehát környezetszennyező. A megsemmisítésük vagy újrahasznosításuk is az.
Egyáltalán nem egyértelmű, hogy egy villanyautó a teljes életciklusa alatt összességében kevésbé szennyezi a környezetet, mint egy hagyományos autó.
A totalcaron épp a napokban volt erről egy cikk, kínában sok villanyautó van és arról készítettek kimutatást, hogy sajnos ez így környezetszennyezőbb(!!) a normál autóknál. Olvasd el:
http://totalcar.hu/magazin/hirek/2012/02/20/kina_legszennyezobb_jarmuvei_a_villanyautok/
Én nem vagyok a fejlődés ellen, de azt meg kell érteni, hogy nem tart még ott világ, hogy a a fosszilis tüzelőanyagokat le lehessen váltani. Nincs más, amivel ennyi energiát olcsón elő lehet állítani. És amíg nincs tisztább megoldás, addig a villanyautók energiaigényét is az olaj adja, csak nem az autóban égeted el, hanem erőművekben.
Ebben a mondatodban van egy nagy tévedés:
[i]„Az olaj korszak 100 éves uralmának legyen végre vége, ne erre épüljön a világ gazdasága, hanem engedjen utat az elektromos meghajtások fejlődésének, fejlesztésének, új megoldások feltalálásának!”[/i]
Ha kizárólag csak elektromos autók szaladgálnának útjainkon, az olajkorszaknak ettől még nem lenne vége. Életed minden elemét azután is az olaj szőné át. A festék amit az autódhoz használnak, a lakásodhoz, a ruhád, a dolgaid amik műanyagból készülnek, még a villanyautókhoz is, stb. stb.
Ez így van, szigorúan a számokhoz akartam ragaszkodni, az érzéki csalódás elkerülése érdekében. Középhelyzetekkel számolva mindig a felsorolt rangsorhoz jutunk, vagyis a költségtényezők első helyén még mindig a vételár áll. Természetesen a felsorolt elemeket lehet egyik másik rovására tologatni, sakkozni velük, lemondani valamiről valami más fejében stb. Pl. egy 22 éves kispolskinál nem azt a rangsort kapjuk amit megadtam, viszont ez esetben nagyon sok mindenről lemondtunk, tehát nem középhelyzetről beszélünk. Egy másik élethelyzet példában aki évi 50.000 km-t megy évente, és 4 év alatt lefutja a 200.000-et, annak azután is autóznia kell, és ilyen körülmények, feltételek mellett 4 év után illik cserélni, újra váltani ami újabb nagy beruházást jelent, tehát akkor is megmarad első számú költségtényezőnek a vételár és a hozzá kapcsolódó amortizáció.
A többi része a hozzászólásodnak hitbeszéd az autó mellett, amit én is így látok, és én sem vásárolok hitelre autót, még 0 km-eset sem.
Passat hátsó lámpa: Megnyugodhatsz, hogy nekem teljesen ingyen lesz. Megoldom, hogy úgy legyen. Ha más nem elmegyek az ELMŰ-höz dolgozni, de még 100 másik reális ötletem van rá. 🙂 Az áram sokféleképpen előállítható, akár otthon, házilag is. Szemben a kőolaj alapú agyonadóztatott üzemanyagokkal.
Ha végre egy valamire való, épkézláb párt kerül hatalomra, újra tárgyalják az államadósságot, elérik az elengedését vagy nagymértékű csökkentését és nem lesz szükség ekkora adóbevételekre. Levegőhöz juthatnak végre az emberek. Nem feltétlenül és törvényszerűen rakódik át a jövedéki adó az áramra, ezt kivitelezni is nagyon nehéz lenne.
Most is van ingyen áram egy csomó helyen. Egyébként meg a mostani üzemanyag árakhoz képest fillérekbe kerül, így mondhatom, hogy kvázi ingyen van mindenhol!
A mostani fejlett akkumulátorokra élettartam garanciákat adnak. Tovább bírják, mint az autó maga. De nem feltétlenül és nem örökké kell elhasználódó akkumulátorokkal hajtani az autót. Vannak más megoldások is, de valahol el kell kezdeni, valahonnan el kell vele indulni. Az elektromos autók meghibásodási lehetősége és karbantartásának költségei elenyésző töredéke a benzines vagy dízel autókénak. 🙂 Ezért is lesz bajban a sok alkatrész gyártó, forgalmazó. Nem fog kelleni ekkora mérhetetlen mennyiségű autóalkatrész, amit most adnak el.
Végső soron pedig nem is az a legfontosabb, hogy ingyen vagy olcsón legyen. Elég annyi, hogy a fizetésekhez mérten korrekt, elfogadható ár/érték arányban, tisztán és csöndesen járjanak az autók az utakon.
Az olaj korszak 100 éves uralmának legyen végre vége, ne erre épüljön a világ gazdasága, hanem engedjen utat az elektromos meghajtások fejlődésének, fejlesztésének, új megoldások feltalálásának!
Ennek a folyamatnak az előhírnökei a más most is kapható első elektromos autók. Becsüljük hát meg őket és támogassuk elterjedésüket. Aki tudja pénzzel, aki nem az egy-két jó szóval, érdeklődéssel is sokat tehet a minden pillanatban jelenné váló jövőért! 🙂
Szigorúan számolva és a számokhoz ragaszkodva lehet igazad, de az embernek lelke is van, ami gyakran fényévnyi távolságra helyezkedik el a számoktól. Az én lelkem jobban szereti (nyugodtabb), ha egyszer valamit megveszek (akár drágábban is, de egy összegű egyszeri kiadás) és utána nincsenek rá állandó, rendszeres költségeim. Olcsón, nagyon kis pénzből üzemeltethető, az is csak akkor van, amikor és amennyit éppen használom. Lehet, hogy pénzügyileg, számszerűen hosszú távon jobban járnék más konstrukcióval, de így vagyok nyugodt, boldog, ha nincs a nyakamban állandó jelleggel egy folyamatosan visszatérő magasabb kiadás (pl.: heti tankolás 20 ezer Ft-ért a benzinkutakon, az havi 80 ezer Ft.) Ez engem nagyon kellemetlenül érint. Ugyanúgy a hitelre vásárolt autó 10 évig fizetendő törlesztő részlete is. Ezért soha semmit nem veszek hitelre. Nekem ne legyenek havi kötelező költségek a vállamon. Nyugodtan szeretek aludni. Annyiért veszek autót, amennyit az anyagi kereteim lehetővé tesznek, de utána nem – vagy alig – kerüljön pénzbe. Az autó szabadságot jelent, és a folyamatos anyagi terhek köszönő viszonyban sincsenek a szabadsággal, megölik annak minden értékét, szépségét.
[i]„Ha lesz elfogadható áron elektromos autó, akkor pedig kétség kívül az a nyerő mert egyszer megveszem és utána teljesen ingyen közlekedek. Fordíthatom hasznosabb dolgokra az időmet, energiámat, mint az üzemanyag árakon való állandó stresszelésre. „[/i]
Teljesen fals elképzelés, hogy az elektromos autóval ingyen fogsz közlekedni. Most sincs ingyen az áram, ha pedig a benzines autókat felváltják az elektromos autók, akkor majd szépen kitalálják, hogy hogy adóztassák meg, hogy pótolva legyen a jelenlegi üzemanyag árakba épített jövedéki adó kiesése. A növekedő áram igény is hozhat magával drágulást.
A másik dolog, hogy nem tudhatod előre, hogy a villany autóknak milyen szerviz igénye lesz. Gondolj csak egy akku cserére. Az ingyen vagy olcsón autózás egy utópia.
Az általad felsorolt költségtényezők valósak, a sorrendet viszont a következő tényezők alakítják.
Abból kell kiindulni, a használati időtartam alatt 1 km hány Ft-ba kerül a tulajnak. Ebből milyen %-os arányt tesz ki a vételár, a karbantartás, a javítás és az üzemanyag.
1, Tehát vásárolok egy autót 6 millióért, 200.000 km-re. Ez kapásból 30 Ft/km.
2, 14 tervezett karbantartás (olaj és szűrőcserék) Kb. 700.000 Ft azaz 3,5 Ft/km
3, Alkatrészcserék, nem várt meghibásodások. Itt lehet széles a paletta. Lehet 500.000 Ft. is, de lehet 2 millió is. Utóbbi esetben pl. egy rosszul sikerült modern diesel megnyomhatja a költségeket. Ez jelent 2,5 Ft-10 Ft/km.
4, Üzemanyagköltség: 6 literrel számolva 420 Ft/liter átlag üzemanyag árat alapul véve 25 Ft/km
5, Adó-biztosítási költségek: 3,5 Ft/km.
Tehát egy km. kerülhet a jelenlegi árak mellett 64,5 Ft -72 Ft-ba. Ezek átlagértékek, de az arányokat mutatja mi mennyibe kerül az üzemeltetés során.
Tehát a költségsorrend a következő:
1, vételár
2, üzemanyag
3, javítások, alkatrészcserék, nem várt meghibásodások
4, szervizperiódusok, adó-biztosítási költségek
Persze, lehet sorolni az ellenpéldákat, mint ahogyan, sokaknak van olyan ismerőse is, aki napi két doboz cigit elszív és 95 évesen, semmi baja, de nem ez az általános. Pár hónapja, pont itt lehetett olvasni egy cikket arról, hogy egy dízel autó, mekkora rizikó, 150.000 km után. Különösen a mai, „modern” dízelekre igaz ez.
Ami az elektromos autókat illeti, én azt mondom, hogy bár, már ott tartanánk, hogy teljes egészében kiválthatók, a belső égésű motorral működő autók, elektromosra. Már alig várom, hogy olyanom legyen!
Szerintem a sorrend a következő: autózás költségeit illetően van néhány súlyozott tényező:
1, Fogyasztás, üzemanyag költségek
2, Adók, fenntartási és javítási költségek
3, Vételár
Nyomtatót is úgy veszek, hogy mennyibe kerül bele a legolcsóbb utángyártott patron?
Azt a nyomatót veszem meg, amelyik jó minőségű, tartós és lehet bele kapni jó minőségű utángyártott patront nagyon olcsón! Miért? Mert nyomtatni szeretnék nem pedig nyomtatót birtokolni! A gyári patronok olyan drágák, hogy aki valóban használja többszörösen kifizeti a készülék árát akár néhány hónap alatt is!
Elveszti a garanciát utángyártott patronnal? Ha tönkremegy kidobom a kukába és veszek egy újat, hiszen többszörösen megspórolom a vételárát a fillérekbe kerülő utángyártott patronokkal. Jelzem még egyik sem ment tönkre.
Az autó vásárlásnál természetesen attól függ mire, hogyan és előreláthatóan mennyit akarom használni az autót. Napi 10-20km-es távolságok megtételéhez én is benzinest választanék, mert fillérekbe kerül és ilyen rövid távokon nem annyira jelentős a fogyasztási különbség, de inkább gázosítanám, mert úgy éri meg most a legjobban. Ha lesz elfogadható áron elektromos autó, akkor pedig kétség kívül az a nyerő mert egyszer megveszem és utána teljesen ingyen közlekedek. Fordíthatom hasznosabb dolgokra az időmet, energiámat, mint az üzemanyag árakon való állandó stresszelésre.
Nem tapasztaltam a dízelekkel kapcsolatos többlet javítási költségeket. 15 éve dízel autókat használunk és semmilyen kiemelkedő költség nem adódott. Népi hiedelemnek tartom ezt a meglátást, de nem fordítok rá több időt, mert most már mindegyik hamarosan megy a roncstelepre és jönnek helyükbe az elektromos autók.
Még annyit, hogy aki keveset használja, annak nem éri meg fenntartani sem az autót. Járjon tömegközlekedéssel!
Nem lázongok az üzemanyag árak miatt, mert még most is elfogadhatóan jövök ki. Két autót tartok, egy benzinest, és egy dieselt.
Megértem Pitty felháborodását az új CR és PdTDI dieselek javítási költségeit illetően. Nem ok nélkül írtam már többször is, hogy az autógyártók jól behúztak bennünket a csőbe az új dieselekkel. Nem véletlenül használom az utolsó kiadású, kisnyomású, őrvénykamrás turbó nélküli dieselek egyikét, Saxo 1,5D-t.
Az autózás költségeit illetően van néhány súlyozott tényező:
1, Vételár
2, Amortizáció
3, Karbantartás, illetve javítási költségek
4, Üzemanyag költségek
Szerintem ez a rangsor a kiadások mértékét tekintve egy mai modern dieselautó esetében.
Megszoktam a Saxo D-vel, hogy tavasz-nyár-ősz időszakban rövid szakaszokkal kizárólag városi forgalom esetén is kijövök 4,5 liter/100 km-es fogyasztással. Téli időszakban meg ugyanitt 5 liter.
Kicsit mellbevágó volt, hogy most 3 hétig nem tudtam használni a dieselt, és az egyik legtakarékosabb benzines autóval is ilyen körülmények között egyből 8,5 liter átlaggal kellett szembesülnöm az 5 liter helyett.
Ha adódik valami dieseles problémám, maximum néhány 10 ezerből megúszom ezzel a diesellel, és nem több százezres vagy milliós tétellel kell számolnom, mint a magasnyomásúak esetében.
Kínálkozik egy másik, papíron gazdaságos megoldás is. Mérsékelt vételáron mondjuk egy legújabb kiadású Picanto kisautó, kellemes belső kialakítással, 1-2 személynek szinte már a kompakt kategória érzését keltő utazási körülményekkel. Talán nem is tűnik olyan őrültnek a gondolat, de az üzemanyag fogyasztást illetően úgy érzem ez esetben a kisdieselhez viszonyítva a pofára esés lenne a részem, még ennél a benzines kisautónál is. Tehát ha kifejezetten csak anyagi oldalról közelítem meg ezt a témakört, bármit lépek, a jelenlegi viszonyaimat támpontul véve, csak veszíthetek (még az elektromos autóval is). Emiatt vagyok nyugton az üzemanyag áremelést illetően.
Nem a benzinesek többletfogyasztása a kidobni való pénz, hanem a dízelek, jóval magasabb szervizköltségei. Egy komolyabb meghibásodás, súlyos százezrekkel apaszthatja le a tulaj pénztárcáját, míg benzinesnél, nincs ilyen rizikó. Aki keveset megy, annak nincs értelme bekockáztatni, mert a dízelek ára is magasabb és valószínű, hogy soha nem térül meg a többlet költség.
Marconi: Miért tetszik jobban a benzines? Nem fogyaszt többet? Lehet hogy csak nem sikerült kifogni a jó fajta dízelt… Benzinesre csak akkor váltanék, ha LPG üzemű lenne vagy ha Plug-In Hibrid. Máskülönben nem tudom elviselni a fogyasztási szeszélyeit, amivel komoly összegeket húz ki a zsebemből.
És ez nem szegénység vagy gazdagság kérdése. Bármennyire gazdag az ember, akkor sincs kidobni való pénze.
Kedves Vidi! Örülök, hogy végre egyetértünk! Nagyon jó a meglátásod, támogatom az ötletet. Jó volna egy beépített kis benzines „aggregátor” az elektromos autókba, ami esetenként hatótáv növelés céljából most még tökéletes megoldásnak bizonyulna. Ilyesmit épített az Opel Ampera is. 65km tisztán villany üzemben, majd ha kifogy és nem elég, akkor ott van benne a benzinmotor. Ennek 6.5 liter az átlagfogyasztása, de nem baj, mert legalább nem marad ott a tulaj sehol és amíg nem megy többet 65km-nél egyhuzamban addig nem fogyaszt egy cseppet sem. Nekem is mostanában csak napi 6, 15 és maximum 50km-eket kell mennem. Erre tökéletesen megfelelne az Opel Ampera, 90%-ban tudnám villany üzemben használni.
Ezek a dízelek tényleg csodálatosak, sokat olvasva róluk nem is fogyasztják, hanem termelik a gázolajat. Na, én 15 évi (3 dízelautó) dízelezés után, osztva-szorozva, figyelembe véve az összes kimagasló tulajdonságukat benzinesre váltottam és nem bántam meg csak azt, hogy nem előbb tettem!
Egyetértek veled, hogy a diesel sokkal kevesebb üzemanyaggal beéri. A benzinesnél tényleg a hidegindításoknál megugrik a fogyasztás, meg még van egy másik tényező is, a szabályozás. Ezt is sokkal rosszabbul tűri a benzinmotor a dieselnél. Legalábbis a régebbi dieseleket alapul véve. A common rail lehet „zugivó” is, nem egy példa volt már rá.
Lényeg, hogy egy benzinmotor is lehet elképesztően takarékos, ha nem forszírozzuk, hanem folyamatosan 1 fordulatra beállítva működik. Nézd meg a fűkaszádat. Legalábbis az enyémmel fél liter benzinnel nem 1 órát tudok dolgozni, baromi sokáig elég bele.
Itt jön be az általad sokat emlegetett elektromos autó, és az akkuban tárolt rövid hatótávra elegendő energiamennyiség. Nem számolgatok utána, csak megérzésre alapozok, de biztos vagyok abban, hogy bármelyik elektromos autóba érdemes egy kisteljesítményű ((pl. 500 ccm-es 1 hengeres (jobb termikus hatásfok) benzinmotort beépíteni, ami egy optimális állandó fordulatra beállítva folyamatosan működik, tölti az akkut, jelentéktelen fogyasztással)) megnyújtva ezzel 50-100 km-rel a hatótávot. Tudom az ellenérveket, veszteség, többlépcsős átalakítás, de még így is jobb hatásfokúnak ítélem az így bevezetett egységnyi benzin, azaz hőenergia hasznosítását, mint egy tiszta benzinüzeműt forszírozgatni, ahol igen nagyok a veszteségek, vagy akár egy hibridet is alapul véve.
[i]„szóval egyáltalán nem elképzelhetetlen a 3,8.”[/i]
Valóban. Ehhez a 9 éve használt Jazz-emet veszem alapul. Városon kívül a gyári adat (1,4-es motor) 4,8 liter/100 km. Valóban el lehet érni ezt az adatot, de milyen áron?
1, ha jó benzint tankolok (ez lutri, ugyanazon kúton is változik a minőség tankolás és tankolás között, ami fogyasztást befolyásoló tényező).
2, Nyáron, ha meleg van.
3, Egyedül utazok.
4, Csak lehelem a gázpedált, és nem hajtok 90 km/h nál gyorsabban.
5, legalább 100 km-t teszek meg egy szuszra.
Így kijön a gyári 4,8-as adat. Meg kell mondanom, azért országúton 30 km-es távokon 5-5,1-5,2-ből kijövök úgy is, ha nem lehelem a gázpedált.
Gyári városi fogyasztási adat: 6,7 liter. Ha meleg a motor, 5-ből kijön városban is. Viszont most télen mínusz tizen fokokban 3 km-es távokon, tehát állandóan hidegen 10 cm-es havat gyúrva a kerekei alatt bizony 9 liter volt!
Természetes. minél többet megyek, annál pontosabb. Ez így van. Van módom a Jazz-nél 9 év óta tanulmányozni az átlagfogyasztás mérő „lelkivilágát”. Viszont említettem, hogy nyár volt, közel 30C fok meleg, tehát a hidegüzem igencsak lerövidült. 10 km valóban kevés a méréshez, de hát ennyi lehetőségem volt. A motor bemelegedését kevés napi kilométer esetén egyértelműen jelzi a fogyasztásmérő. Ha nem is a legpontosabb adatot kapom 10 km után ilyen körülmények között, de már nyújt támpontot. Annyi bizonyos, hogy 8-9 km megtétele után már a mutatott átlagfogyasztási érték a közlekedési körülményektől függően nem csak lefelé ment, hanem már felfelé is. Tehát volt 6,6-os szakaszom is, ami után már visszafelé benn a városban egy lámpánál állva, majd onnan elindulva visszakúszott 6,8-ra. Ez is egy támpont, és beszédes adat.
Üdvözletem!
A kilométerórák sebességkijelzésére annak idején már gyárilag szabvány / előírás határozta meg a kötelező átlag 5-10% „csalást” felfelé ,ami biztonságtechnikai okok miatt (meg a pontatlanság miatt is)volt bevezetve!A sofőr úgy is azt nézte csak és abban a hiszemben volt,hogy adott sebességgel közlekedik!Ha megnéztek pld 2107 kocka lada kilométeróráját (mechanikus direkt hajtás)észrevehető egy kis fehér pötty a skálán a számmal jelölt értékek után ,na az a pötty jelölte a valós sebességet-amihez kiírt számhoz volt közelebb ahhoz tartozó érték!
A pontosság szempontjából megint más volt egy váltóból vett mechanikus”jel” mozgó és kopó alkatrészekkel,mint egy abs jeladó elekromos impulzusa !
A gumik váltó mérteinél is előfordulnak szórások ,ne minden váltóméret 100%-ra jön ki ott is megengednek +/- 2-3% eltérést is,és a gumi kopásáról már ne is beszéljünk ami azért átmérőben történő 10-12mm jelent az új (kb 8mm)és a már majdnem csere érett 2-3mm)nyári guminál!
A gps-ről egy kis szösszenet 🙂 -idézet
„A különböző készülékek és szoftverek különböző pontossággal működnek. Ezt részben a más-más mintavételi idő, részben a helyzet meghatározás kevésbé precíz pontossága, részben pedig a folyamatosan változó minőségű vétel okozza.
A mintavételi idő extrém esetekben akár 30 másodperc is lehet, a pozíciót a valóshoz képest 10-15 méterrel is elnézheti a készülék, a készüléket pedig sokszor maga az autó is leárnyékolhatja (mondjuk egy fémgőzölt szélvédővel) annyira, hogy romlik a készülék precizitása.
Ezek miatt a pillanatnyi sebesség mérésére kevésbé alkalmasak ezek a készülékek. Átlagsebességet azonban kiválóan ellenőrizhetünk vele, hiszen hosszabb távon a mérési hibák és pontatlanságok kiegyenlítőnek.
Ha egy alacsony forgalmú, nagyjából egyenes autópálya szakaszon belövi az autó sebességét egy óra szerint adott sebességre, és ezt sikerül hosszabb távon tartani, a navin jelzett pillanatnyi sebesség előbb-utóbb kis ingadozással be fog állni a valós értékre. Ez a technológiából adódóan már elég pontos lesz ahhoz, hogy hozzávetőlegesen bemérje, mennyit csal a műszer.”
visszatérve a fogyasztásra véleményem szerint ,még mindig a jól bevált paraszt módszer a relatív legpontosabb : ugyan azon kúton ,ha lehet kútfejen tele rakni (jó tudom a mai benzin árak mellett egy fél vagyon)és a benzinlámpa folyamatos világításáig,vagy adott kilométerig megtett út ,újra tankolni ,visszaszámolni és kész ,gondolom senki sem decizgetni akar 🙂 ,csak hogy mégis mennyi az annyi ,gázos kocsinál meg még pontosabb ha hasonló körülményeket (hőmérséklet) tankolunk és ugyan azon kútnál (a biztonsági szelep a tartályban adott helyen fogja lekapcsolni a kutat) ,de az egészet 1-2x érdemes megcsinálni ,(hogy legyen róla fogalmunk ) utána meg felesleges,mert csak belefásul az ember a számolgatásba és semmi értelme!
Akinek kell az használja a kocsi és például egy előzésnél ,nem azt fogja nézni,hogy most hány decivel lesz több a fogyasztásom,ha megelőzőm vagy nem !
Benzines autótól nem várnék semmi jót a fogyasztás tekintetében. Nem tud keveset enni. A korszerű dízelek képesek könnyedén 3 liter/100km körüli értékeket is prezentálni, de egy benzines mindig lényegesen többet zabál. Hiába csak 800 vagy 1000 köbcentis, akkor sem tudja meghazudtolni önmagát. Benzines = zabálja az üzemanyagot. Kész, mese nincs. Megtapasztaltam a hosszú évek során. Rengeteg autóban ültem, mindegyiknél ez volt a tapasztalatom.
Egyszer lepődtem meg mindössze: Seat Toledo (1998-as évj.) 1.6-os benzines a komputer szerint 6.5 litert fogyasztott átlagosan. Hosszabb távon 5.5-re is sikerült levinnem óvatos tempóban. Ilyennel még nem találkoztam pedig tényleg sokat láttam autók terén. Kíváncsi voltam mit tudhat ebből egy dízel: vettem egy 1.9-es 110 LE Tdi-t ugyanebből a Seat Toledo-ból és nagyon sokáig 3.0 – 3.5 literrel jártam vele.
Aztán észrevettem, hogy csal a km órája, mint mindegyik autónak és ez nagyon zavart engem. Megoldásként lecseréltem a gumikat egyel nagyobb méretre és így pontos lett az óra, viszont ennek megfelelően megemelkedett a fogyasztás is 1 literrel. Most 4.0 – 4.5 l között fogyaszt. Ha visszatenném az eredeti (kisebb) kerekeket, akkor megint lejjebb menne, de azzal becsapnám magam, mert kevesebbet mutatna az óra és így nem lenne valós a fogyasztási adat sem. Sajnos ez minden autónál fennáll, oda kell figyelni. Egyébként a nagy kerekek azért is kellettek, hogy autópályán nagy tempónál minél alacsonyabb fordulaton tudjak haladni. Így halkabb az autó és valóban annyival megyek, amit az óra mutat.
[i]„Ha csak 1 km-nél adódott a 14 literes fogyi, akkor elindulás után nagyon gyorsan be kell állnia a fogyasztásmérőnek a vezetési körülmények valóságos átlagértékre, vagyis 10 km után már az adott vezetésre jellemző értéket kell mutatnia. „[/i]
10 Km kevés a méréshez. Hidegindítás után minden benzines motor irreálisan sokat eszik amíg be nem melegszik -hidegüzem, „szivató”- és ez ilyen rövid távon erősen befolyásolja a mérést. A számítógép pedig a megtett útból és a rendelkezésre álló befecskendezési adatokból kalkulál és felvetíti 100Km-re. Minél többet mész, annál pontosabb.
Azt valóban nem tudhatom hány km után lett 14 liter az átlag, mert a napi kilométer számlálót nem néztem. Ha levették az akkusarut, onnantól kezdve újra indul az egész, vagy ha lenullázom a napi számlálót, akkor is. Azt tudom csak, hogy összesen 14 km volt benne. Gondolom vacakoltak vele, beindították, leállították, kiálltak, beálltak vele stb. Az átlagfogyasztás mérő sajátossága, minél több „napi” kilométernél mutatja az adott értéket, annál kevésbé fog változni, ingadozni vezetés során a mutatott átlagérték. Ha csak 1 km-nél adódott a 14 literes fogyi, akkor elindulás után nagyon gyorsan be kell állnia a fogyasztásmérőnek a vezetési körülmények valóságos átlagértékre, vagyis 10 km után már az adott vezetésre jellemző értéket kell mutatnia.
Nem tudhatod, hány km után lett 14 az átlag. Hogy 10 km alatt lement 6,8-ra abból nem derül ki semmi, csak az, hogy neked 6,8 alatt volt a BC szerinti részfogyasztásod. A 3,8 tényleg alacsonynak tűnik, de azt talán nem egy 14 km-t futott autótól kell elvárni. A bejáratás után akár másfél literrel is kevesebbet ehet egy autó, mint a frissen átvett, szóval egyáltalán nem elképzelhetetlen a 3,8.
A cikkhez.
Csak mosolyogtam, hogy nem életszerű a 15-nél kettesbe, 35-nél hármasba, 50-nél négyesbe váltás, valóban nem az. Én ahogy megmozdul az autó, már kettesbe, 45-nél pedig már ötösbe szoktam tenni, és senkit nem tartok fel ezzel a stílussal. A dolog motormérettől független – van 1,3-as autó is a családban és 2,0-es is, igaz, egyik sem dízel. Az eredmény: a gyárilag 10,6-os városi fogyasztásnál másfél literrel kevesebb volt a maximum, a városon kívüli érték stimmelni szokott. Ha az ember ésszel vezet, akkor nagyon is tarthatók e normaértékek.
Horatius: a pillanatnyi sebességet valóban (direkt) rosszul mutatják az autók műszerei. Az eltérés nem százalékos, hanem általában 5-10 km/h sebességtől függetlenül, az elektronikus órákban. Ez egy dolog. A km számláló viszont nem függ ettől, az sokkal pontosabb, egyszer nézd meg azt is, autópályán könnyű ezt lemérni. Ott 1% alatt szokott lenni az eltérés mértéke, és nem biztos, hogy „rossz” irányban csal az óra! Tehát a fogyasztás alakulására nézve ez gyakorlatilag nincs hatással, hiszen még 10 literes fogyinál is csak 1 decis eltérést jelenthet valójában.
[i]„Hogyan mérik az autó étvágyát?”[/i]
Jó kérdés. A nyáron egy hosszabb útról hazafelé megálltam egy KIA kereskedésnél. Gondoltam megnézem az akkor megjelent új Picantót. Benn állt a szalonban egy bemutató példány, ami összesen 14 km-t futott. A vadi új fejlesztésű háromhengeres szupertakarékos 1000 ccm-es 69 LE-s láncos motorral. Országúti fogyasztása gyári szabvány szerint 3,8 liter/100 km.
Felajánlották a tesztvezetést, és kihozták a szalonból. Szó se róla, rendkívül megnyerő kisautó, méreteihez viszonyítva, 15″-os kerekekkel szinte nagyautós viselkedéssel.
Viszont a beépített fedélzeti komputer 14 liter/100 km-es átlagot mutatott. Kb. 10 km-t autóztam vele rendkívül finoman, takarékosan. Ezzel sikerült visszatornásznom 6,8-liter/100-re az átlagot, akadálymentes 50% városi és 50% országúti közlekedési viszonyok között. Ennyi a valóságtartalma a gyári adatoknak, még a fedélzeti komputer szerint is. Tudom, hosszabb úton még tovább csökkent volna az átlag, de a megadott gyári értéknek köze sincs a valósághoz.
Peugeot Boxernél, én is tapasztaltam a jelentős eltérést. 100 km/óra környékén, olyan 7-8, 60 körül, 4-5 km/órát csal. Ez utóbbi, még beleférne, ha 100 körül is ennyit csalna, csakhogy, ott már közel a duplája az eltérés, szintén a GPS szerint.
Általában egy autót többféle kerékmérettel is árulnak és hiába a váltóméret, akkor is lehet pár % különbség az átmérőben. Ezen felül is egy csomó paraméter befolyásolhatja a pontos sebességmérést, pl a gumi lapossága vagy túlfújása. 100% pontosan tehát nem lehet mérni.
A másik dolog, hogy a sebességmérő semmiképp sem mutathat kevesebbet, mint a valós sebesség, mert annak meg jogi következményei lehetnek, ezért biztos ami biztos alapon inkább ellenkező irányban csalnak, tehát mutasson inkább mindig többet 5%-kal, mint a valós sebesség, de még véletlenül se mutasson kevesebbet.
Az alapvető meglátásom az – rengeteg fajta autót kipróbálva – hogy szinte mindegyik km órája csal! 5-10%-al többet mutat a km-óra, mint amennyivel valójában halad az autó! Ezt egy független GPS készülékkel lehet legkönnyebben lemérni, hogy amikor 60-nal, 100-al, 130-al mész óra szerint akkor a GPS mennyit mutat.
Le lehet mérni máshogy is, aki esetleg nem bízna a GPS-ben sem, az 120km/h-ra ráállva és azt tartva autópályán egy stopperórával tudja mérni a két km-kő közötti időt. Ha pontosan 30 másodperc, akkor valóban 120-al megyünk, de csak ha tudjuk ez egyenletesen tartani. Célszerű többször megismételni a mérést.
Az általános tapasztalatom az, hogy szinte minden autó km-órája csal, ami többszörösen is átverést jelent, mert óriási kihatással van a fogyasztás számítására! Ugyanis miközben azt írja ki, hogy 1000km-t mentél, az a valóságban könnyen lehet csak 900km is! Nagyon nem mindegy, hogy az adott üzemanyag mennyiséget hány km alatt ette meg.
Lehet magyarázni, hogy függ a gumi mérettől is, de a gyári szabvány gumival pontosan kellene működnie a km órának!
Az új Citroen Jumper, Peugeot Boxer, Fiat (akármi) ugyanaz a teherautó és annyira durván csal az órája, hogy amikor 130-at mutat valójában csak 115-el megy! Így a fogyasztása is jó 10%-al magasabb, mint amennyit írnak és amennyit mérünk, mert vakon bízunk a km óra adataiban.
Nagyon nagy bűn ez, megvalósítja a csalás bűntettét, hülyének nézik a vásárlókat és a mobil GPS-ek megjelenéséig minden autóvásárlót átvertek a gyárak ezzel az „ügyes trükkel”!
Szóval ennyit a fogyasztásról, nagyon nehéz kiszámolni, mert a km-órában van az óriási csalás, átverés.
Ezt egyébként büntetni kellene! Nem csak használt autók km órájának visszatekerését, hanem a gyári órák +/- 1% feletti pontatlanságát is a gyári széria kerekekkel mérve!
Nagyon sok ilyen kis „apró”-nak tűnő dologban pofátlanul átverik az embereket az élet számos területén…
NEM LEHET TARTANI a gyári fogyasztást. ez kamu mindenki tudja.hol eszik egy 150 lovas benzin T auto 6-7 l városon kivül??probáltam,neem lehet.NEM HISZEK A városban 4-6l mondoknak semm.130le auto nem tud 8l alatt enni.
[i]„a lelki békének nem tesz jót az állandó számolgatás.”
[/i]
Az első komolyabb autómnál 19 évvel ezelőtt 4 éven át minden egyes tankolást és kilométeróra állást felírtam. FIAT TIPO 1,9 TD 92 LE. 120.000 km-t mentem vele, az össz átlag 5,6 liter/100 km volt.
A mostaninál már csak ránézek a fed komp-ra, és elfogadom az általa kiírt átlag adatot. Először ugyan lekontrolláltam tankolásoknál, miután azt láttam hogy pontos, már nem számolgatok. Persze így csak a tankolások közötti értékeket tudom, az össz futás által meglévő átlagot nem, de nincs is jelentősége.
Nekem a tapasztalat azt mutatja, hogy a régebbi autókkal ( ahol több függ tőlem és nem az elektronikától ) simán hozom a norma alatti értékeket. Minél újabb, bonyolultabb a gép, annál nehezebb ezt tartani.
Amit írtak előttem teljesen igaz. Szinte minden autónk velem fogyaszt a legkevesebbet, kicsit többet a feleségemmel, és sokkal többet fiammal, aki a legkevésbé gyakorlott a családban.
Viszont pl. van olyan Lanos a családban, ahol már perre mentünk, mert 10 l alá nem tudják tolni a fogyasztást sehogyan sem. Valami gyárilag szar az egészben, csak nem ismerik el. Egy másik problémás autó egy Tacuma, ahol ugyanez a helyzet, a gyári értéknél sokkal többet eszik, és nem tudnak vele mit csinálni. Az az indok, hogy nagy autó. Na neee !
Uff.
kopasz, épp az elején írták, hogy „tőled” is függ. Tehát nálunk is úgy van, hogy alattam a kocsi 2 literrel többet fogyaszt, mint az asszony alatt, pedig ugyanaz az autó 🙂
Érdekes dolog ez a fogyasztási norma, de nekem nincs okom panaszra. A családunkban két benzines renault és egy astra g-szintén benzines- van. Ezek mindegyike tudja és tartja a gyár által megadott normát. Az 1.2 8V clio normája városban 7.9. Ezt az értéket csak -15 fok környékén rövid távon hozza, átlagban 7-7.5 között mozog a városi fogyasztás. Tehát a városi üzemmódban a még kevesebbet is eszik a normánál, az országúti és a vegyes normát viszont betartja! Az astra is teljes mértékben hozza a gyár által megadott értékeket! Szóval nekem egy kicsit furcsa hogy sokan „panaszkodnak” ezen normákra, mivel nekem csak pozitív tapasztalataim vannak 🙂