Az EV Plus egy hétköznapokban használható, nem kényszerűen jövőbemutató autó, amiből még az extrákat sem spórolták ki
Az elektromos autók ötlete évtizedekig az autógyártók fiókjaiban lapult, várva arra, hogy a körülmények változása szükségessé tegye a megvalósítást. A Honda 1988-ban, a japán gyártók közül utolsóként nyitotta meg az elektromos részlegét, ahol az elején mindössze négyen dolgoztak. Az első kézzelfogható eredménye kilenc évet kellett várni, az EV Plus 1997-ben érkezett.
Csak a környezetvédelemre fokozottan figyelő Kalifornia államban lehetett lízingelni a Hondát
A háromajtós városi jármű az amerikai piacra készült, ez volt az első szériagyártású elektromos autó, ami nem ólomsavas akkumulátort használt. Utóbbit alacsony energiasűrűsége és a tölthetősége miatt elvetették, helyette nikkel-metál-hidrid akkumulátort alkalmaztak. Hiába nyúlt csupán 405 centi hosszúra az EV Plus, már akkor is súlyproblémákkal küzdöttek a villanyautók, a kis Honda 1630 kilót nyomott. Cserébe nem spórolták ki a légkondit, emellett az elektromos ablakról és a fűtésről sem kellett lemondani, ami a többi spártai kényelmű villanyautóhoz méreten maga volt a luxus. A 28,7 kWh-ás akkumulátorral szerelt Honda 130-170 kilométeres hatótávval bírt, ami nem egy rossz érték.
Már akkor is úgy gondolták, hogy az akkumulátornak a padlóban a helye
Az EV Plust megvenni nem, csak lízingelni lehetett, összesen 300 darabot szereltek össze Japánban. A szerződés lejárta után 298 példányt megsemmisített a Honda, a fennmaradó két túlélő a gyári gyűjtemény része.
