Így autózunk 2013-ban – a legfontosabb változások

[kepallobal=15230.jpg]Megjósolhatatlan az üzemanyagárak jövője, némi drágulás azonban már szinte biztos e hétre is[/kepallobal] Miként autózhatunk idén, azaz 2013-ban? Reméljük, hogy biztonságosan, az pedig nem kérdés, hogy drágán. Csak azt nem tudjuk még, hogy mennyire. Az év elején rögtön egy, a tavalyi utolsónál is erőteljesebbnek ígérkező üzemanyagár-emelés híre rémiszt, hogy mi lesz belőle, azt vélhetően még ma megtudjuk, ám azt egyelőre csak tippelni lehet, hogy mit hoz a távolabbi jövő - a tavalyi utolsó elemzések szerint nem kell - nagyon - aggódni. Az LPG ára jövedéki adójának emelése miatt emelkedett literenként 16 forinttal, s ugyanilyen mértékben fog emelkedni májustól ismét.
Tavaly év végén az EU illetékesei leszavazták az évenkénti műszaki vizsgáztatást, marad a mostani, az új autókra 4 évre, utána 2 évre használati jogosultságot adó szisztéma - legalábbis egyelőre. Nem változnak – egyelőre – a vizsgadíjak sem, motorkerékpárt idén is 4360, személyautót 16 290, kisteherautót (N1 kategória) 17 090, nagyobbakat (N2 és N3 kategória), valamint buszokat (M2, M3 kat.) 25 950, míg pótkocsikat, lassú járműveket és mezőgazdasági vontatókat 7760 forintért lehet vizsgáztatni. Változatlanok az átírási költségek, azaz az egyes papírok díjai, illetve a vagyonszerzési illeték - tavaly módosult - tételei is.
Miként tavaly több használt, mint új autó érkezett az országba, idén is ugyanez várható, ugyanis a regisztrációs adó tételei sem változnak az idei évre. A korábbiaknál jóval kedvezőbb, de azért számottevő tételekre és kissé macerás, de akár egyetlen nap alatt is végigzongorázható ügyintézésre kell számítson az, aki hazai helyett külföldi használt példány vásárlására adja a fejét. Idén szokatlan módon nem csak az autószerzés, hanem az autózás költségei sem mutatnak drágulást. Az autópályadíjak például a tavalyival egyezőek - a személyautók D1 kategóriájában a heti "matrica" 2975, a havi 4780, míg az éves 42 980 forintba kerül. Igaz, lesz változás a rendszerben bőven, ugyanis július 1-jén indul az elektronikus útdíjfizetés. Az Állami Autópálya Kezelő Zrt. által szeptember végén hirdetmény közzétételével indított, gyorsított tárgyalásos közbeszerzési eljárást az indulókkal folytatott kétfordulós tárgyalássorozatot követően a Getronics Magyarország Kft. végső ajánlata nyerte - 33 milliárd forintért építhetik a teljes, jelenlegi díjfizető szakaszra a műholdas nyomkövetésen alapuló fizető és ellenőrző rendszert.
Az e-útdíj tételeit már tavaly ősz óta ismerjük - nem lesznek szerények. Az útdíjak kapcsán egyébként nem csupán ez a változás, akad egy új kategória is: a 3,5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű autóbuszok és lakóautók az újonnan bevezetett B2 kategóriába tartoznak, és számukra tulajdonosaik éves autópálya-használati jogosultságot is vásárolhatnak - 199 975 forintért. Napi, heti és havi díjai a D2 kategóriáéval egyezőek, azaz 3375, 8255, 13 970 forintosak, ám a D2-D4 kategóriákban immár nem lehet éves jogosultságot vásárolni, s a napi, heti és havi jogosultságok is automatikusan lejárnak majd június 30-án, mivel július 1-től a használatarányos e-útdíjat kell majd fizetni a 3,5 tonnánál nehezebb nagyteherautók után.
Bár alig hisszük, hogy lesz rá példa, az is újdonság, hogy ha az arra jogosult szerv - a közút lezárása miatt - fizetős autópályát jelöl ki terelőútnak, azon immár díjfizetés nélkül lehet haladni az első lehajtóig. Ha pedig a terelésre jogosult ennél hosszabb haladást ír elő az autópályán, akkor addig érvényes a díjmentesség. Módosult a hibásan bediktált/beírt rendszám korrigálhatóságának szabályzása is, a jogosultság kezdetétől számított 60 napon vagy a pótdíjfelszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belül immár akár három karakter is javítható, nem olcsón, karakterenként 1470 forintért, de még mindig kedvezőbben lehet kijönni, mint a szintén változatlan, a személyautók esetén 30 napon belül fizetve is 14 875 forintos pótdíjjal.

Az autópálya tehát csak az év második felétől és csakis a nehéz tehergépjárművek számára lesz drágább. Számukra is jó hír azért talán, hogy még januárban átadásra kerül az M3-as autópálya újabb, Ukrajnához közelítő szakasza, ezúttal Nyíregyházától a Mátészalka közelében lévő Őr községig vezető, egészen a 49-es útig elérő szakasza, s további jó hír, hogy az Őr-Vásárosnamény közötti szakasz elkészítésére is megjelent már október elején a közbeszerzési kiírás, s beérkeztek a kivitelezői ajánlatok. Őr után, Vásárosnaményig, újabb 11 kilométer sztrádaszakasz létesülhet - az Új Széchenyi Terv keretében a Közlekedési Operatív Program (KÖZOP) részeként, az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) társfinanszírozásában. Talán már az év végén, de jövőre biztosan Vásárosnaményig is 130 km/órás tempóval lehet majd menni (legálisan), ám az autópálya Vásárosnamény utáni, az ukrán határig történő majdani kiépítése attól függ, hogy Ukrajna hogyan halad gyorsforgalmi úthálózatának kialakításával, s mikor éri el az ottani sztráda a magyar határszakaszt.
Míg a beregi tájegység az EU-s társfinanszírozásnak köszönhetően is bekapcsolódhat majd az európai gyorsforgalmi úthálózatba, Budapesten messze nem ilyen rózsás a helyzet. Bár a fővárosi dugódíj idei évre tervezett bevezetését tavaly leszavazta a budapesti közgyűlés, azt a legfrissebb hírek szerint – épp a 4-es Metró EU-s finanszírozása miatt - nem fogja megúszni a város, s 2 éven belül mindenképp számíthatunk rá. Persze nem biztos, hogy félni kell tőle, még mindig nem ismerjük végleges határvonalait, de magát a díj mértéket sem, igaz, azt sem, hogy a díjért cserébe mit kapnának az autósok, lenne-e lehetőségük azt elkerülni, például autójukat biztonságos helyen hagyni, s ott korrekt, a városközpontba vivő tömegközlekedési eszközre ülni. Egyelőre azonban marad sokak számára az autózás, pontosabban maradna, ám decemberben megkezdődött a főutca-beruházás több mint 1 évesnek tervezett második üteme, a mai naptól pedig várhatóan áprilisig lezárják a pesti alsó rakpart Országház előtti szakaszát. Akit érdekel, íme a részletek: A lezárt területen a Kossuth tér felújításához kapcsolódva nagynyomású vízvezetékeket cserélnek ki, amelyeket a rakpart alatt fektetnek le, és megkezdődnek az út szélesítésének alapozási munkái, valamint az úttest átépítése is. A lezárás ideje alatt az alsó rakpart a Margit híd és a Garibaldi utcai felhajtó között mindkét irányban, teljes szélességében le lesz zárva, és a Markó utcai felhajtót sem lehet majd használni. Északról a rakpartról a Margit hídnál felhajtva a Jászai Mari tér és a Garibaldi utca között a Kossuth Lajos téren át lehet közlekedni, míg az alsó rakpart Kossuth Lajos tértől délre eső szakaszát ismét a Garibaldi utcai fel- és lehajtón lehet megközelíteni. Dél felől szintén a Garibaldi utcai felhajtó használható, a Kossuth Lajos tértől a felső rakpartot, azaz a Széchenyi rakpartot két irányúvá teszik, az észak felé tartó autósok azonban csak Szent István parknál térhetnek vissza az alsó rakpartra.
Talán az autó helyett érdemesebb lesz BKV-val járni? A tömegközlekedési vállalat legalábbis feltétlenül ezt sugallja, például azzal, hogy idén már szinte minden buszvonalon lesz alacsonypadlós jármű, miután az összes, korábban beszerzett használt, de alacsonypadlós busz forgalomba állt. Ráadásul bérletet is könnyebb lesz vásárolni, a korábbi bérletigazolványok ugyanis kidobhatók, mondhatjuk úgy is, hogy egy korszak zárul le. Immár a BKV-nak is megfelel a személyi igazolvány vagy a kártyás („kártyaformátumú”) jogosítvány - ezeket használva természetesen az azonosításra szolgáló igazolvány számát kell a bérletszelvényre írni. Ha ez nem szerepel a szelvényen, vagy az utas nem tudja felmutatni azt az igazolványt, amelynek számát a bérletszelvényre ráírta, bérlete érvénytelennek minősül, és pótdíjazható - riogat a BKK.
A vonaljegy drágult, immár 350 forint akár egyetlen villamosmegállónyi táv is, s az a baj, hogy ezzel párhuzamosan a karácsonyi időszak után ismét fizetős parkolás is drágult a fővárosban. A tízdarabos gyűjtőjegy legalább ad némi kedvezményt a 3000 forintos árával, ám aki letenné az autót, akár csak hétköznapokra, jobban jár a 10 500 forintos bérlettel. Pláne, ha kisgyerekes (3850 Ft-os) vagy nyugdíjas (3700 Ft-os) szelvényre jogosult. Éves (teljes áron 114 600 Ft-os) bérletet immár nem csupán naptári évre, hanem tetszőleges 12 hónapra is lehet vásárolni a BKV-nál. Azért nem biztos, hogy elég csáberő lesz ez ahhoz, hogy autósok érezhető hányada szálljon át a tömegközlekedésre, s még csúcsidőben se legyenek dugók. Talán majd a többi változás, na nem a BKV kedvezményei, hanem az autósokra mindig leselkedő újabb és újabb megszorítások elérik azt is. Kívánni persze nem kívánjuk, sokkal inkább azt, hogy lehessen autózni, ám azt aláírjuk, hogy a legbelsőbb városrészekben nem feltétlenül óhajthatjuk már ezt. Hangsúlyozzuk, a legbelsőbb városrészekben, a fontos áthaladó utak kivételével.