Hová tűnnek a veteránautók?

Vészesen fogynak a veteránautók

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Fémhulladék-feldolgozó telepen tartott figyelemfelkeltő demonstrációt a Fiat 850 Klub Magyarország. Szerintük nem csak a saját kedvencüket érinti a probléma, nevezetesen, hogy fogynak a veteránok.


A Fiat 850 Klub Magyarországnál tudják, hogy öreg autót tartani nem csak kedves hobbi, de egyben felelősség is. Ahogy ők fogalmaznak: „kevesen gondolnak bele abba, hogy az oldtimer megvásárlásával egyben felelősséget is vállalunk, fogadalmat teszünk, hogy a ránk bízott csillogó, esetleg megkopott fényű jószágot megóvjuk, és megmentjük az utókor számára.” A klub - lehetőségeihez mérten - szeretne mindent megtenni, hogy segítse a 850-es tulajdonosokat, ennek érdekében bővítené a rajongói kört, ezért a vezetőség arra gondolt, a közlekedési igazgatás nyilvántartása alapján történő megkereséssel toborozna tagokat. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) azonban csak pénzért segít, konkrétan, ha valaki keretszám alapján szeretne tájékozódni, hogy például egy tagtoborzáshoz hány levelet kellene kiküldeni, akkor adatsoronként (kvázi autótulajdonosonként) 55 forintot kell fizetni – ez korábban ingyenes volt, de változik a világ. A pontosság kedvéért jegyezzük meg, a KEK KH soha nem értékesített címeket és hasonló személyes adatokat, ám az üzenet továbbítását vállalta némi térítés ellenében. Ma már viszont ez is múlt idő, mert a klub megkeresésére a hivatal válasza egyértelműen elutasító volt: „...kapcsolatfelvételi eljárás kizárólag műszaki, közlekedésbiztonsági okok miatt, azaz az érintett járművek biztonsági visszahívásáról, a járműveken esetleg elvégzendő szükséges beavatkozásokról történő tájékoztatás céljából indítható." Mindebből az következik, hogy a klubnak jóformán alig maradt lehetősége, hogy felvegye az országban kallódó autók tulajdonosaival a kapcsolatot, és megpróbálja bevonni őket az értékmentésbe.

További aggodalomra ad okot a szervezeten belül az öreg autók számának rohamos léptékű és drasztikus csökkenése. A KEK KH nyilvántartása szerint, amíg 2006-ban az üzemben tartott Fiat 850-esek száma 2 638 darab volt, addig a 2010. december 31-én lezárt statisztika szerint a számuk 459-re apadt, és ez valóban riasztó adat! De vajon hova tűnt el négy esztendő leforgása alatt kétezer olasz kisautó? A Fiat 850 Klub Magyarország részletekbe menő eszmefuttatást közöl a honlapján, vizsgálva azokat a lehetséges szempontokat, amelyek az autók pusztulását eredményezhetik. A jövő azonban újabb aggodalmakra adhat okot, és nem csak a 850-esek vonatkozásában, így ennek érdekében 2011. március 26-án, egy fémhulladék-feldolgozó telephelyen figyelemfelkeltő demonstrációt tartottak. A helyszín kiválasztása szándékos volt, hiszen a klub gyanúja szerint az autók számának csökkenésében igen magas lehet a forgalomból való kivonás részaránya, és ennek a folyamatnak a végállomása bizony egy ilyen, vagy ehhez hasonló vashulladék-hegyeket halmozó telephely, tucatnyi félelmetes mutatványokra alkalmas gépszörnnyel. Jellemző a 850-es tagság segítő szándékára, hogy nem csak a saját kedvencük sorsa érdekli őket, de szívesen belekarolnak a hasonló motorral futó Fiat 600-as és 127-es tulajdonosok karjába is, akár önálló márka honlapok létrehozásával, amellyel könnyebb lehet egy-egy baráti, valójában értékmentő társaság összekovácsolása.
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

6 thoughts on “Hová tűnnek a veteránautók?

  • 2017.10.31. at 18:13
    Permalink

    Ismerős a helyzet.De 10 éve még annyira nem volt veterán egy Lada,de az alkatrészek(általában magyar utángyártott)botrányosak voltak.Vettem hozzá szelepeket garnitúrában,a szerelőm azzal a lendülettel küldte is vissza velem,mert a nyolcból csak egy volt hőkezelve,maradtak a gyári szelepek,köszörülve.De cseréltem komplett kipufogó rendszert,ott a leömlő csöve annyival kisebb átmérőjű volt,hogy egyszerűen nem tudtam két bilinccsel sem annnyira összehúzni,hogy ne fújjon ki.De az utángyártott lemezek sem akármilyenek.Álló helyzetben szétporlad egy év alatt,száraz helyen.Hiába volt küszöb cserélve,fél év múlva,amikor emeltem,csak az emelő haladt,az autó maradt egy helyben,összehorpadt a küszöb:-)).De volt olyan esetem is,amikor a régi orosz elosztófedél helyett vettem újat,persze magyar volt,azzal már el sem indult a gép.A magyar kisipari alkatrészek tényleg a világ szégyenei voltak.

  • 2017.10.31. at 18:13
    Permalink

    Teljesen egyet értek. Én is annak idején azért tettem le a Trabantot, mert egyszerűen nem lehetett hozzá venni olyan alkatrészt ami 1 évet kibírt volna.
    Tényleg megdöbbentő, hogy gyakorlatilag szemetet árulnak autó alkatrész címszó alatt az autósboltokban.
    Most kezd hasonlóvá válni a helyzet, az Opelemmel.

  • 2017.10.31. at 18:13
    Permalink

    Veterán autót tartani nemcsak nagy felelősség, de bizony igen sok gonddal, vesződséggel is jár. Sokan talán emiatt adják fel. Nekem egy 32 éves Trabantom van, de az ember nem is gondolná, hogy milyen nehéz hozzám már alkatrészt találni. Jó minőségű alkatrészt pedig lehetetlen. Én már magam járom a különféle műhelyeket és egyedileg gyártatok le sok alkatrészt, mert nem akarok pórul járni az utángyártott selejtekkel.
    Roppant szörnyű dolognak tartom azt, hogy az országban egy műszaki vizsga igencsak szigorú, de alkatrész gyártásához szinte csak az ANTSZ engedélyére van szükség. Valaki megvesz néhány leselejtezett szerszámgépet, nyit egy üzemet és gyakorlatilag annyit vizsgálnak az engedély kiadása előtt, hogy van-e kiépítve illemhely és mosdó. Ezután pedig elkezd pl. fékalkatrészeket gyártani ….
    Ez több, mint durva. Aztán csodálkozunk, amikor az ember felhagy a veteránozással, pedig akárhogy szeretné, végül megúnja, hogy 1-2 hónapig bírja az autó a vadonat új alkatrészekkel.
    Szerintem sincs más út, mint hogy fogjunk össze és segítsünk egymásnak, csak így lehet ma már eredményt elérni !

  • 2017.10.31. at 18:13
    Permalink

    Elsősorban a gondolkodásmódot kellene megváltoztatni.Ami öreg,az még nem biztos,hogy szemét.Tavaly egy bontóban láttam egy lemattult,de rozsdamentes 412-es Moszkvicsot,a szívem beleszakadt,hogy lehet azt bontóba adni?Hogy lehet valakinek ennyi esze?Miért nem hirdeti meg,valaki úgyis elvitte volna felújításra,mert az is már ritka és keresett veterán autó.És többet is kapott volna érte,mint a bontóban..

Vélemény, hozzászólás?