Igazi ritkaságnak számít a hazai piacon egy ilyen 230 ezer kilométert futott Honda Jazz
15 éve jelent meg az újkori – 21. századi – Honda Jazz
első generációja, így az utakon futó ilyen autók legtöbbje már bőven több, mint 10 éves. Érdekes módon, mégis alig akad közöttük 200 ezer kilométer feletti futásteljesítményű. Mármint, ha a hirdetésekből indulunk ki. A hazai kínálat ezek szerint csupa megkímélt – amúgy zömében külföldről származó – példányból áll. Hiszen az e cikk írásakor itthon kínált közel 180 darab első generációs – 2008-ig gyártott – Jazzből csupán 11 darab futott 200 ezer kilométernél többet, és ezekből csak 2 példány teljesített 250 ezer kilométer fölött, 254 és 264 ezer kilométerekkel.
13 év (illetve csak 12, mert 2004-ben helyezték forgalomba az autót) nyomai közül a legtöbbet ismeretlen autóstársak okoztak parkolás közben
A tükörtartóról mállani kezdett a festék, a kerékíveknél minimálisan támad a rozsda
Használttesztünk főszereplője csak a gyárból ide szállításkor és néhány külföldi út alkalmával járt hazánkon kívül, hiszen eredetileg is itt helyezték forgalomba. Csupán egyszer cserélt gazdát, tíz évvel ezelőtt, 42 ezer kilométerrel, így jelenlegi, második tulajdonosánál fordult órájába a 230 ezredik kilométer is. Egy Suzuki Swiftet váltva, 2006-ban a család egyetlen autójának szánták. Azóta felmerült ugyan a leváltása egy
fiatalabbra, de igazából ez pontosan azért maradt el, mert a Jazz mindig megbízhatóan szolgált, nem adott okot a cserére, így maradt.
Kényesek a kemény műanyagok, a legapróbb sérülés is meglátszik rajtuk
Felül maradandók az ajtón könyöklés nyomai az első ajtón, a műanyag könyöklő viszont már 10 éve nem illeszkedik az ajtókárpithoz
Az átvételt követően, a három éves garancia lejárta után pár nappal látogatott szervizbe az autó jelenlegi tulajdonosával, ahol jelezték az egyik hátsó kerékagycsapágy cseréjének esedékességét. Ennek közel 50 ezer forintos költsége éppúgy meglepte a tulajdonost, mint a csapágycsere szükségessége, 42 ezer kilométer után. Nem csak ő, de a Honda márkaszerviz is érezhette, hogy ez bizony nem természetes, így méltányosságból az amúgy már lejárt garancia terhére, ingyen kicserélték az alkatrészt. Persze, hogy legközelebb is ugyanide hozta szervizbe a Jazzt tulajdonosa, nemhiába. Ekkor a 180 ezer forintos indítókuplungot cserélték szintén ingyen, visszahívási akció keretében, bár erről értesítést nem kapott az autó gazdája. Ráadásul semmilyen gond nem volt az autóval, így elmondható, hogy nem értesült volna erről a visszahívásról, ha nem a
márkaszervizbe viszi az autót.
Hibátlanok a kárpitok, igaz, hogy amióta gyerekek is használják, üléshuzat védi őket
A második üléssorban olyat tud a Jazz, amit a mai napig csak Hondák tudnak utánozni
A garancia lejárta után néhány évvel mégsem ment már minden olajcserére márkaszervizbe a Jazz, mert azt a közeli, szintén Jazz-tulajdonos autószerelő is el tudta végezni, a szűrőcserékkel együtt. 100 ezer kilométer fölött viszont, főleg nagy téli hidegekben indítva, kissé kopogó hangot kezdett adni a motor, amit a márkaszervizben is megvizsgáltak. Kiderült, hogy nagy valószínűséggel a dugattyú kotyogása okozza a jelenséget, amelyre szintén visszahívási akciót hirdetett a Honda, és ez a Jazz is az érintettek közül való. Ám mivel nem minden olaj- és szűrőcserét végeztek márkaszervizben – bár a szervizkönyv végig vezetett – ezért a hazai importőr „nem látta megalapozottnak, hogy az autó karbantartása végig az előírtak szerint zajlott”. Így nem végezték el ingyen a több százezer forintos javítást, azaz nem cserélték ki a motorblokkot és a hengerfejet.
A manuális légkondit 2005-ben automata váltotta a csúcs-Jazzben. Ez tehát még facelift előtti műszerfal, külső hőmérő sincs benne
A kormánykerék karimáján látszik meg leginkább a futásteljesítmény. Hajdan például a Porschékban is pont úgy lehetett kapcsolgatni a fokozatokat a kormányról, mint ebben a - fokozatmentes automatás - Jazzben a programozott áttételeket
Más kérdés, hogy magáról a visszahívásról megint csak nem értesült volna soha a tulajdonos, ha nem viszi a márkaszervizbe autóját. Ott egyébként – „nem hivatalosan” – megnyugtatták, hogy pusztán ezzel a tünettel, tehát a kotyogással, még sok százezer kilométert elmegy az autó, így nem feltétlenül kell elvégeztetni a javítást. Azóta is így fut a Jazz, hibamentesen, de persze továbbra is lelkiismeretesen megkap minden előírt karbantartást. Márkaszervizbe ugyan már szinte csak akkor jár az autó, amikor a hátulját kell javítani. Eddig háromszor ütköztek hátulról a Jazzbe, bár egyik sem mondható komoly balesetnek. Egyszer cserélni kellett a lökhárítót és a csomagtérajtót is, a másik két esetben viszont a javítás-fényezés elegendőnek bizonyult. Ezenkívül a légzsákpatronok cseréje miatt járt visszahívás során márkaszervizben a Jazz, és erről már levélben is kiértesítették a tulajdonost.
Alaphelyzetben, nem létező padló alatti rekesz nélkül is 380 literes a Jazz csomagtere és remekül pakolható
Valós műszaki hiba, pláne lerobbanás miatt viszont soha nem kellett szervizbe vinni a Jazzt. A gyerekek születése óta második autóként üzemel a családban, de így sem fut kevesebbet, mint előtte. Az egyik gyerek egyszer CD-lemez helyett egy száz forintost dugott a CD-lejátszóba, ezért alaposan szét kellett szedni a középkonzolt, de az aprópénz kiszabadítása óta rendben üzemel az audiorendszer. Sőt, azóta mintha kevésbé makacsolná meg magát a CD-lejátszó, mert korábban nem mindig adta ki a lemezt, forró állapotban, huzamosabb idejű lejátszás után. Ezenkívül a kopóalkatrészek adták még fel a leckét a tulajdonosnak, amit végül megtanultak: a Honda a gyári alkatrészeket szereti legjobban. Az ablaktörlőlapátok első cseréjekor ugyanis a szokott rutinnal kerültek fel benzinkúton beszerzett darabok, mégsem töröltek igazán jól, ahogy a helyettük rövidesen felkerült márkás darabok sem. Még, jó, hogy a régi eredetiek is ott maradtak a csomagtartóban, és a márkaszervizben rákérdezett a jelenségre a tulaj. Mondták neki, hogy igen, ez ilyen, vegyen gyárit, ami egyébként a menő márkásnál is drágább volt. Ennek kifogásolására ajánlották a márkaszervizben, hogy ha maga az ablaktörlő jó állapotú, akkor elég csak a gumit cserélni. Persze azt is gyárira, ami ugyanannyiba kerül, mint az utángyártott ablaktörlő. A módszer bevált, így még mindig a gyári ablaktörlő szolgál a Jazzen, csak az ablaktörlőgumi újult meg néhányszor.
Kisautóban ekkora tér, ráadásul sík padlóval aligha található másutt. A műanyagokon meg is látszik, hogy kihasználták a csomagtér adta lehetőségeket
Az ablaktörlőn kívül a fényszóróizzók is figyelmet követeltek, mert a gyáriak kiégése után érdekes módon nagyon sűrűn kellett izzót cserélni, pedig ez korántsem egyszerű mutatvány a Jazzen, bár legalább otthon is kivitelezhető. Az ellenőrzés alapján minden rendben volt a fényszórókkal és az elektromos rendszerrel, és persze megint oda lyukadt ki a beszélgetés, hogy az izzót az éppen útba eső benzinkúton szerezte be a tulajdonos. Ám mióta mindig ugyanolyan márkájúra cseréli a kiégett darabot, tehát mindkét oldalon, minden tekintetben ugyanolyan izzó világít, azóta megint sokat bírnak az izzók. Mindezekkel együtt a tulajdonos elégedett a Jazz-zel, nem is tervezi lecserélni, a család hölgy tagja nem is hagyná.
Az 1.4-es Jazz motorja valójában 1.3-as, viszont nyomatékmaximumát már alacsony fordulaton szolgáltatja
Képességei alapján érthető a ragaszkodás az autóhoz, hiszen elsősorban csak szolgáltatásaival marad el utódaitól, semmint tudásával, pedig ez egy, a maga idejében legjobban felszerelt ES kivitel. A hidegen hallható kopogó hang a motor felől messze diszkrétebb, mint a mai dízelek keltette zaj, és gázadásra eltompul. Ennyi kilométer után is abszolút egyben van az autó, műanyagzörej alig hallható, a futómű is csendes – és feszes, már csak ezért is érdemes kerülgetni az úthibákat. A menetteljesítmény a fokozatmentes váltó miatt a valósnál is lomhábbnak érződik, mert elmaradnak a váltások. Bár hét rögzített áttétel között lehet lépkedni a kormányra helyezett billentyűkkel, de nem érdemes, legfeljebb motorfékezés céljából. Lakott területen kívül viszont érdemes Sport állásba húzni a fokozatválasztó kart egy-egy előzés előtt, úgy valamelyest javul az autó dinamizmusa. Ha nem kínozzák, akkor elővárosi használatban ma is simán hozza a gyári 5,9 liter körüli fogyasztást, de például 4,9 literes átlaggal is járt már az autó a Balatonnál – a 7-es úton – és akkor sem tartotta fel a forgalmat. Mindezek ismeretében tulajdonképpen érthető a család ragaszkodása a Jazzhez.
[i]„…egy jó célszerszámnak tartom a Jazz-t, kb a Kia Picantom színvonala, csak egy picit nagyobb.”[/i]
Ezt úgy is fogalmazhatom, hogy az A2-höz mérve puritán, de célszerűbb, használhatóbb, és legfőképpen jóval nagyobb mértékben van jelen a megbízhatóság.
Mindenesetre a Golf lll – hoz viszonyítva még akkor is „szanatórium”, ha nem a kényelemről szól. Az ilyesmi hosszú úton derül ki igazán. Az egy szuszra megtett 1000 km fölött kezdenek előjönni a vezetőn a „nyűgök”, az autó kényelmi hibái. A 2000-es évek első felében évente 5-6 alkalommal nyomtam le 27-30 óra alatt 2300 km-t. Nem voltam hullafáradt, és nem fájt semmim, ellentétben amikor ugyanezt a Golf TDI vel kellett megcsinálnom.
Persze az idő „vasfoga”. Ez és az enyém is egy 2003-as példány, az első szériából.
Egy 2016-os példány ezekhez képest menetdinamikában, és kényelemben is sokkal többet ad. Volt olyan l-es Jazz tulaj, aki az újjal tett tesztkör után csak annyit tudott mondani: „Azt a kurva…” Elhiszem. 🙂
[i]„…az A2-esben hátul van, mégis valahogy elérték, hogy nagyobb a csomagtartója,”[/i]
Ha már említetted az A2-t. 🙂 A Jazz 2003 márciusi, 14-ik éve használom, az A2 1,4 TDI 2003 áprilisi, 3-ik éve használom.
Nem tartom rossznak az európai autókat, csak a távol keletiek szerintem más koncepció szerint készülnek.
Nem vagyok elfogult egyikkel sem, igyekszem tárgyilagos lenni, 32 év alatt 18 autóval szereztem tapasztalatot saját kasszámra.
A csomagtartó méretet literre adják meg, ami akár félrevezető is lehet. Az A2 jóval szűkebb hátul mint a Jazz, a csomagtartó is! Igaz az A2 csomagtartójára 390 litert ad meg a statisztika, a Jazz meg 380 liter. Viszont ha [b]alapterületre[/b] nézzük, akkor más a helyzet. Ha az A2-t veszem alapul, ezt veszem 100%-nak, akkor pl. egy Citroen Saxo csomagtartója 120%, a Jazz pedig 170%, tehát majdnem dupla alapterületű, mint az A2-nek van. A A2 csomagtartója mély, (azaz magas a rakodóperem) innen a nagy űrméret.
Röviden európai vs. japán autó (ebben a kategóriában) tapasztalatom szerint: Szoktam mondani, az autó nem csak a motorból áll, hanem ott van még 2 nagyon fontos részegység, a futómű és a karosszéria.
Nagy vonalakban el lehet azt mondani, hogy az európai autóknak tökéletesebb, stabilabb, biztonságosabb, a futóművük, ezáltal a kormányzásuk is jobb, és egyáltalán az egész autó viselkedése az úton egyértelműbb, mint a japán autóké. (Aktív biztonság) 🙂
A japánok a bolondbiztos megoldásokra törekednek a szerkezeti elemeknél, így sokkal kevesebb apró bosszúság éri a tulajt, mint az európai autók esetében. Tehát a japán autó mechanikai szempontból inkább szerényebb, de megbízhatóbb.
Látod látod?! Itt is kezded. És nem csak én vettem észre.
Azért így ismeretlenül egy ellenvélemény miatt nehogy már személyeskedjünk, szövegértelmezésben nem tudok segíteni sajnos. azért leírom, hogy egyértelmű legyen
– Nem veszem sehonnan, hogy mások is ezt tapasztalták.
– A konkrét cikkbéli példányról írtam, amit felmagasztalt a cikk,
– és szorgosan igyekeznek elfogult fórumozók is dícsérni, egyedi kivételként aposztrofálni ezt.
– Nem tudom, hogy mind elfogultak-e, de azt igen – rokonságban van kettő – , hogy ők ketten erősen elfogultak és sokat elnéznek a kis kedvencüknek. Ugyanez látszik ide benézve is, meg a felhasználói véleményeknél is. Hát ez van, lelketek rajta.
„A korábban írt 8-as átlag fölé nyilván az olyan tulajok miatt kerül, akiket ezek a dolgok nem nagyon zavarnak, vagy tartósan együtt élnek folyamatos hibákkal, nehogy vagyonokat kelljen költeni a kijavításukra.”
1. Honnan veszed, hogy minden egyes Jazz-tulaj ugyanezeket tapasztalta, mint a cikkben szereplő Jazz tulajdonosa? Miféle agyament „törvényszerűség”(jaj) ez? Pont, hogy sok tapasztalat összessége világít rá arra, mennyire jó egy autó. Egy vélemény az mindig csak egy vélemény marad, egy autóról, ha a fene fenét eszik, akkor is.
Szerinted ha egy Honda-motor 70 ezer km-nél csapágyas lesz, akkor ugyanez törvényszerűen meg kell, hogy történjen minden egyes Hondával? Nem lehet, hogy egyedi eset, és több ezer más Honda-tulaj még csak nem is hallott róla?
2. Szerinted akkor a Jazz-tulajok mind elfogultak? Akkor magyarázd már el, miért nem tudnak ugyanígy elfogultak lenni a Corsások, a Polósok, a 206-tulajok, a C3-as tulajok, a Fiestások, stb… Azoknál miért van szinte mindenhol 6,…-ás átlag? Nem lehet, hogy azért, mert azok a kocsik szimplán rosszabbak?:)
Esküszöm, egyes emberek észjárása egészen szürreális szinteken szárnyal:)
Összegzem.
Kerékagycsapágy: 50 ezer
Indítókupplung (???): 180 ezer (fődarab ez vagy mi?)
Selejt Takata légzsák(ok)
kotyogó dugattyúk, kopogó motor (fődarab hiba)
kimaradt valami?
——————–
Lényegében életbiztonságot is érintő probléma, és egy anyagilag nagyon jelentős, de ki nem javított fődarab hiba.
A szokásos kopó dolgok nem voltak felsorolva, de nyilván kellett azokat is cserélgetni (fék, futómű).
Továbbá a menetteljesítménye s fogyasztása átlagos, kategóriájában, semmiképp sem kiemelkedő.
Ha ez egy Opelnél vagy Fordnál lenne így összefoglalva, akkor mindenki mondaná, hogy milyen vacak…tök érdekes a szemellenző effektus. Pedig kicsit hátralépve és végignézve az egészen, látszik, hogy ha letérdel a CVT -váltó , akkor kb. mehet az egész a kukába, mert gazdasági totálkárnak fog számítani. A 180 ezer forintos „indítókupplung” árazását (és sok más tágabb család révén ismert Honda-alkatrész árazását) tekintve. Az pedig nem válasz, áh, nem megy tönkre. De igen, tönkre fog menni, ahogy ennél kisebb dolgok is, pl hűtőtábla, vagy ventilátor, és nem 5 év múlva. Az is fájdalmas áron lesz hozzá.
A korábban írt 8-as átlag fölé nyilván az olyan tulajok miatt kerül, akiket ezek a dolgok nem nagyon zavarnak, vagy tartósan együtt élnek folyamatos hibákkal, nehogy vagyonokat kelljen költeni a kijavításukra. „Minek, hiszen megy”. Engem ezek zavarnának, meg a kijavításuk árazása is. Esztétikáról nem beszélek, az szubjektív.
Mindenesetre a helyíknálat is pszeudo, mert úgy érték el, hogy a benzintankot a két első ülés alá tették, ahol elég könnyen megsérül…megint a biztonság rovására… pl. az A2-esben hátul van, mégis valahogy elérték, hogy nagyobb a csomagtartója, de nyilván nem az egyetlen példa.
Köztudott, hogy egy olasz vagy francia autónál jóval nagyobb a sz*rbanyúlási esély, mint egy japánnál. Mivel magyarázod azt, hogy két teljesen ugyanolyan francia/olasz közül az egyik 300 ezret futott komolyabb hiba nélkül, a másiknál – tök ugyanarról a típusról beszélünk, ugyanazzal a motorral – meg 100 ezer alatt már a fél autót ki kellett cserélni? Erre mondom én, hogy minőségi szórás vagy hibaarány, kinek hogy tetszik. Nem véletlen, hogy rémhírek kaptak szárnyra róluk és ez a használtpiaci áraikat is lenyomta. A Honda ehhez képest remek ártartó, a Jazz pedig kis túlzással vakon megvehető. Konzekvenciát ne ebből az 1 autóból vonj le, hanem a 8,03-as népítélet-átlagból 231 vélemény után.
Autó között ég és föld a különbség.Igaz,szerintem is,de Én arra utaltam,hogy a hasonló korú állapotú Fiatot pár napja a hozzászólásokban lehúzták olasz hulládék,a honda japán csoda teljesen rendben van.Számomra meglepően sok hiba volt a hondán.Mondom ezt úgy ,hogy autó vásárlás előtt állok JAPÁN befutóval.
Nyilván nem hiszen ég és föld az autók közötti különbség, Ezt csak egy abszolút dilettáns vitathatja.
Ott a pont! 🙂
Szinte csak jót hallottam a Jazz-ről,bármilyen korú legyen…,de ez a konkrét példány elég betegesnek tűnik!
Kerékcsapágy,”indítókuplung”,kotyogó dugattyú,hengerfej csere és ha ezek egy nagyobb részét nem állja a márkaszervíz a tulaj anyagi csődbe kerülhetett volna.
A lépcsőshátú változata(City) nemcsak,hogy felnőttesebb kinézetű,de szerintem a török gyártás ellenére ennél megbízhatóbb lehet.
Ilyen külső hibákat(főleg a kezdődő rozsdát)már illett volna javítani.nem sok törődést kaphat a kocsi jelenlegi gazdájánál.
Ez nem olyan nagy eredmény , nekem polo 6n2-vel 5.73 liter átlagfogyasztás jött ki 1100 km/63 L (országút, város, autópálya).
Na, magam is megtaláltam a megoldást, csak én úgy ismerem, hogy kettős tömegű lendkerék!Mitől kuplung ez azt még mindig nem értem, mert az tartalmazza a kuplungot is? Külön is lehet cserélni csak nem érdemes.Na mind1.
” Ekkor a 180 ezer forintos indítókuplungot cserélték szintén ingyen, visszahívási akció keretében, bár erről értesítést nem kapott az autó gazdája.” Ezt írta a szerző.
Valaki megírná mi az az „INDÍTÓKUPLUNG”, nem vagyok autószerelő és ilyen alkatrésszel még nem találkoztam, főleg ha ennyire drága.Egyébként a hondától rendkívül méltatlan ez a hibasorozat annyi km-nél.
Elolvastam amit írtál, nem én röhögtem rajta, hanem SHRANK.
Egyébként én is úgy veszek autót, hogy minél kevesebb km legyen benne (persze hiteles, leinformálható).
Elég nagy szégyen ebben az országban, hogy minden hirdetés már tartalmazza a „Hiteles km óra állás”-t, ettől még nem lesz hiteles csak, ha le is ellenőrzik, de az se biztos behozott autónál az ismert okok miatt.Félelmetes milyen át….ok mennek a használt autó piacon, Pörzse Sándort idézve „ABSZURDISZTÁN” -ban élünk, ami sok másra is értendő!
Ha olasz vagy francia autó szerepelne a cikkben mindenkinek maradna a jelenlegi véleménye?
Mindvégig másik autót is használtam és jelenleg is használok mellette, azért van benne ennyi. Láttam a használtautó.hu-n olyan Lada Samara hirdetést, ami 26 éves, és 40.000 km-el. Közel 80 éves bácsi után örökölték.
És mi avval a probléma, hogy annyi km van benne???Nem bicikli helyett használja, meg tömegközlekedési eszköz helyett!!!Gondolom átlag polgár, aki nem minden szíre/szóra szaladgál vele és teszi tönkre ezáltal.
Az évi 5-6 ekm átlagosnak mondható átlag polgári használat esetén szerintem!!!
Nyugi, nem tud mutatni, illetve lenne mit csak hát a rozsda kikezdte a láncot, és ezért nem szalonképes a csepel tacskója.
Schrank, pattanj már le a verdámról. Ugyan mutasd már meg Neked milyen fostalicska van a segged alatt hagy röhögjön a fórum népe.Amúgy ez a Jazz is egy őszinte autó, kicsit sajnálom hogy szegény autóra ennyire használati tárgyként tekintenek csak. De nem vagyunk egyformák.
Motorblokk és hengerfej csere, nem dugattyú csere akart lenni gyűrükkel?
Ha meg a hengerfal megkopott az meg más miatt is lehet. Toyotánál is volt olyan hogy a hengerfal olyan bevonatot kapott gyárilag amit a rossz minőségű üzemanyag miatt leválik. Azóta változtattak a bevonat összetételén.
2003-as Jazzem van, mentes az itt felsorolt problémáktól, nincs, nem is volt hallható a motorból jövő kopogó hang sosem, igaz, csak 80.000 km van benne, mert mellette használok más autót is.
„Fejtsd mar ki mire gondoltal ahelyett hogy csak vagdalkoznal.”
Az előbbi sose ment neki, az utóbbinak viszont nagymestere:)
Mi ebben a lelakottsag foka?
Az hogy karcos a csomagtarto muanyagja 200e km utan?
Fejtsd mar ki mire gondoltal ahelyett hogy csak vagdalkoznal.
„Ezek a hibák azért egy Hondától nem hangzanak túl jól, eléggé meglepődtem.”
Ez egy db Jazz tesztje. Ezzel le is írtam tulajdonképpen, mi a problémám az Autónavigátor használttesztjeivel. Általános jellemzést, típushiba-felsorolást a használttesztekben szereplő autókról itt nem szoktak adni, csak bemutatnak egy autót, és azzal el van intézve. Aki viszont használtautó-vásárlásban gondolkozik, kíváncsi lenne az adott autó típushibáira, gyenge pontjaira ÁLTALÁNOSSÁGBAN. Valószínűleg egyébként erre a célra hozták létre a Vételi Tanácsadót, azt is érdemes ilyenkor megnézni.
Azért sokat elárul, hogy a Népítéleten több, mint 200 vélemény után is 8 feletti átlaga van, és ezzel megbízhatósági éllovas is egyben:
[url]http://nepitelet.hu/autok/kereses[/url]
Egy ilyen lelakott szaron mit akartatok bemutatni? Hogy igénytelenék így használnak egy autót?
Ezek a hibák azért egy Hondától nem hangzanak túl jól, eléggé meglepődtem. Elhiszem, hogy a kopogással is bombabiztos a technika, de azért arra épp elég, hogy kicsit megtörjön az ember hite a Jazzben. Főleg ahhoz tudok viszonyítani, hogy az 1.5-ös Ignisünk nem produkált ekkora értékű hibákat és kívül/belül amúgy is jobban tartja magát ennél, pedig a kora és a futásteljesítménye is hasonló (13 év és ~195.000km). Mondjuk más kérdés, hogy ha 1.3-as lenne, akkor biztos előjött volna már a váltóhiba, úgyhogy nem tökéletesek a japánok se, mindegy hogy Honda vagy Suzuki.
A Totalcaron ma reggel azt olvastam, hogy újabb ember halt meg a Takata légzsákok miatt, most egy 2001-es Civic tulajdonosa, egyszerűen nem értem, hogy miért nem kommunikálja jobban a gyártó ezeket a visszahívásokat (mint itt a Jazznél is, csak ez nem halálos). Viszont ami nagyon bejövős, az a 2003-tól gyártott Accord, a mai napig egy gyönyörű autó és nem is véletlenül vannak 2 millió körüli árban a tizenéves példányok is.
Visszahívási akcióban érintett az autó, de a szerviz nem javította meg? (Amit egyébként a Honda fizet.)
Akkor az nem visszahívási akció volt.