Holnaptól kötelező a guminyomás-szenzor az új autóknál

Már szinte közhely, hogy a már most is gyakorta előforduló 7 Celsius fokos hőmérséklet alatt erősen ajánlott a téli gumi. Az idei gumiújdonságokat is górcső alá vevő saját gumitesztünkkel hamarosan jelentkezünk, addig is az ADAC idei tesztjét, vagy tavalyi saját tesztünket ajánlott szemügyre venni. A legfontosabb tanulság utóbbiból, hogy míg a tesztgyőztes abronccsal 21,4 méteren meg tudtunk állni 40 km/óráról a jeges útfelületet mintázó nedves műgyantán, addig a mezőny zöme több mint 25 méteres fékutat adott, volt használt téli gumi, ami már 30 métereset, a nem a szezonnak megfelelő nyári pedig 69,2 (!) métereset. Már az autóhossznyi különbségek is komoly baleseti kockázatot jelentenek, a több mint 40 méteres különbség pedig az autó és utasainak teljes megsemmisülését jelentheti.
Az autó fékútja nem csak a rajta lévő abroncson, hanem annak nyomásán is múlik. Utóbbi további fontos dolgokat, a gördülési ellenállást, így a fogyasztást és az abroncs élettartamát is befolyásolja. Ezért fontos és üdvözlendő, hogy november 1-től minden újonnan forgalomba helyezett személyautónál kötelező felszerelés a guminyomás-szenzor (TPMS - Tire Pressure Monitoring System), mely segít a megfelelő abroncsnyomás - a gyártók által megadott értékek – folyamatos ellenőrzésében, és megtartásában. Ha alacsony a nyomás, az abroncs jobban kopik, túlságosan felmelegszik, és az autó a nagyobb gördülési-ellenállás miatt többet fogyaszt. 10%-kal alacsonyabb nyomás mintegy 10%-kal csökkentheti a futásteljesítményt a Magyar Gumiabroncs Szövetség (HTA) közleménye szerint. Ha túl magas a nyomás, a gumiabroncs élettartama éppúgy csökken, mint az autó stabilitása és tapadása, valamint a futómű is gyorsabban kopik.
Kétféle TPMS rendszerrel találkozhatunk: az indirekt rendszer az adatokat az ABS szenzorból nyeri. Ez a rendszer nagyobb toleranciával működik, álló helyzetben nem mér. Az abroncsok belsejében nincsenek szenzorok, de a téli- illetve nyári abroncsok felszerelésénél újra kell kalibrálni a rendszert.
A direkt rendszernél az abroncs belsejében elhelyezett, vezeték nélküli, elemes szenzorok mérik a nyomást. Szakemberek szerint ez a megoldás a megbízhatóbb, mivel az elektronika minden egyes abroncs nyomását külön-külön elemzi, és figyelmeztet, ha eltérést érzékel. A direkt TPMS 0.1 bar pontossággal mér, és azt is figyelembe veszi, hogy az autó halad vagy áll - ezért adódhat, hogy csak menet közben érkezik meg a hibajelzés, ami miatt természetesen mindenképp ajánlott a nyomást manuálisan is ellenőrizni, szükség szerint korrigálni. Egy esetleges defektről a rendszer segítségével még azelőtt értesülhetünk, hogy az abroncsot tönkretennénk.
A szenzorok akár utólag is beépíthetők, az új autóknál az indirekt rendszer az elterjedtebb. A szenzorok felszerelése, elemeinek cseréje és programozása szakembert igényelhet, s bizony azt is megköti, hogy milyen cserefelnit rakhatunk autónkra. Az abroncsnyomás-ellenőrző rendszerrel is ellátott autókon olyan megbízható szakműhelyben ajánlott gumit cseréltetni, amelyben képesek a megfelelő berendezéssel történő kalibrációra is.
A tervek szerint 2015 júniusát követően a TPMS rendszer része lesz a műszaki vizsgán ellenőrzött funkcióknak - természetesen csak az ilyennel felszerelt autók esetében. De nem csak ezért fontos: ha figyelembe vesszük a műszerfalon megjelenő jelzéseket, és időben helyreállítjuk a megfelelő abroncsnyomást, azzal növeljük az abroncsok élettartamát, energiát és pénzt takaríthatunk meg.
Az abroncsválasztást nem befolyásolja sem a direkt, sem az indirekt TPMS rendszer. Az előbbinél a rendszernek nincs közvetlen kapcsolata az abroncsokkal, míg az utóbbinál a szenzorok bármilyen típus belsejébe felszerelhetők. A TPMS abban segít, hogy az abroncs legjobb tudása szerint, a lehető leghosszabb ideig szolgáljon bennünket. Az abroncsok tudásáról pedig ugyebár ajánljuk saját tesztjeinket, melyek közül most még csak a tavaly télit tudjuk linkelni, de már most eláruljuk, novemberben jön az idei összevetés is.