Hol kapunk többet az állami támogatásért? Villanyautó összevetés

Június 15-én startolt, június 16-án, azaz másfél nap alatt ki is futott a villanyautók új támogatási rendszere, ami a 11 millió forint alatti modellekhez 2,5 millió forintos, a 11-15 milliósokhoz 500 ezer forintos ártámogatást kínált, a hivatásos fuvarozók, azaz a taxisok pedig még komolyabb, akár a vételár 55 százalékát kitevő dotációt is igényelhettek. Utóbbi csoport számára 2 milliárd forint állt rendelkezésre az összesen 5 milliárd forintos keretből. Az elektromos "gépjárművek" és elektromos robogók beszerzéséhez több mint 2000 támogatási igényt nyújtottak be honfitársaink, akik a határozatuk megszületése után 90 napon belül kell autót rendeljenek, szerződjenek. Miként arról beszámoltunk, számos márka lépett annak érdekében, hogy modelljeik a jelentősebb támogatást kínáló 11 millió forintos küszöb alá kerüljenek. A vadonatúj Opel Corsa-e és a tavaly generációváltáson átesett Renault Zoe esetén pedig már eleve volt egy elég vaskos mínusz, amivel befértek az említett limit alá. Paramétereikkel már korábban is összevetettük őket, most pedig egy közös tesztkörre is elmentünk velük, hogy kiderüljön, melyikük a jobb ajánlat.
Bár mindkét modell kisautó, formájukkal alapvetően eltérnek. A Corsa-e lényegében csak a csomagtérajtajára és a B-oszlopára rakott e-betűvel azonosítja magát, hogy elektromos, meg persze kipufogómentességével, amúgy lényegében pont úgy néz ki, mint egy benzines vagy épp dízelmotoros változat. A Zoe vele szemben dedikált villanyautó, egyedi formával, ami a 2012-es megjelenés óta lényegében változatlan, de tavaly azért jelentősen frissült, például alapáras (első-hátsó) LED lámpákkal és teljesen új, a korábbinál sokkalta igényesebb belsővel.

Méretek szempontjából a Zoe hajszálnyit, 2,7 centiméterrel hosszabb, tengelytávja még jelentősebben, 5 centivel nagyobb, ez utasterében is visszaköszön (jobb a hátsó lábtér). A belső szélesség viszont hajszálnyit annak ellenére a Corsában a jobb, hogy kívülről a Zoe a vállasabb. Amivel viszont a Zoe sokkalta többet ad, az a csomagtér mérete. Öt ülés mögött 71, csak az elsőkkel 183 literrel kapunk nagyobb teret. A belterek minőségét nehéz összevetni: a Corsát gyakorlatilag fullextrásan, bőrkárpittal kaptuk, míg a Zoe konfigurációja csupán 100 ezer forinttal lógott túl a 11 millió forintos küszöbön, így a tesztelt Corsa-e-nél bő 2 millió forinttal volt olcsóbb. A műanyagok egy hajszálnyit jobb minőségűek a Corsában, de a Zoe jókora textilbetétes műszerfala és újrahasznosított anyagból (többek közt kiszolgált biztonsági övekből és PET-palackokból is) készített, mégsem izzasztó kárpitozása nagyot dob a beltér vidámságán, sőt műszerblokkja is fényévekkel jobb, mint a Corsáé. Mindkettő digitális, de míg a Corsában nagyjából DOS dizájnt, a Zoeban legalább Windows 10 szintet kapunk. Az Intens szintű Zoe ráadásul középkonzoli kijelzőből is Teslát idéző, 9,3 colos, állított formátumút ad, a Corsában alapáron csak 7 colosat kapunk, igaz, felárért ott is elérhető 10 colos. Apple CarPlay és Android Auto mindkettőben van, okostelefonos alkalmazás is, amelyeket most nem tudtunk kipróbálni (a Corsában kapcsolat nélkül működött csupán, a Renault-nál úgy sincs még hazai támogatás).
A Zoe klímája viszont nem csak applikációból, a távirányítóról is indítható, menüből is könnyedén előre programozható, ez óriási plusz pont nála. A légkondicionáló amúgy mindkét modellben hőszivattyús, azaz a hatótávot nemigen csökkentő. Nagyon hasonló a többi műszakiság is, mindkét modellt 136 lóerős villanymotor hajtja, az első kerekeknél. A Corsa azonban fel tud mutatni egy-két előnyt: nyomatéka nagyobb, s az alacsonyabb és könnyebb karosszériával a gyorsulási érték és a végsebesség is jobb. Az alacsonyabb építés és tömegközéppont egyébként a Corsa egész jellegét befolyásolja, jobb vezetési élményt ad, de ballonosabb abroncsaival a Zoe a komfortosabb, és van még a tarsolyában egyéb is. Míg a Corsa-e akkumulátora bruttó 50 (nettó ~47), a Zoe pakkja nettó 52 kWh kapacitású, azaz bő 10 százalékkal nagyobb. Ráadásul a Zoe hatékonyabb is, fogyasztása is szerényebb. Gyári érték szerint mindössze 0,1 kWh/100 km értékkel, a gyakorlatban azonban a közös tesztkörön, váltott sofőrökkel és vegyes körülmények között 1,2 kWh volt a Zoe 100 kilométerenkénti előnye (12,6 vs. 13,8 kWh), ami már jelentősebb eltérés. A Zoe esetén nemhogy a 386 kilométeres WLTP hatótáv, a 400 kilométeres is kijött, de a Corsa-e is hozta az ő 340 kilométeres WLTP adatát, ami szintén teljesen korrekt.

A Corsa hajlamosabb ugrálni a hatótáv-kijelzésben, a Zoe mindig legalább annyit mutat, amennyit valóban el is megy.

A hatótáv igazából mindkét modellnél korrekt, tölthetőség kapcsán azonban teljesen külön vonalat képviselnek. A Corsa-e alapáron mindössze 7,2 kW-os AC töltőt ad, felárért kaphatunk 11 kW-osat, de alapáron jár az amúgy vízhűtésű akkumulátorhoz a 100 kW-os DC villámtöltési lehetőség CCS csatlakozóval. Utóbbi azt jelenti, hogy megfelelő (igen ritka) töltővel akár fél óra alatt 80%-osra pumpálhatjuk az akkumulátort, azonban a leginkább elterjedt AC töltőkkel az alap 7,2 kW-os teljesítménnyel egy teljes töltés csaknem 7, a 11 kW-ossal közel 5 óra. Ráadásul a Corsa-e esetén nem alapáras a Type2 kábel, a gyári töltő pedig 8 amperes, amivel 1,8 kW-os töltési teljesítmény adódik. Hagyományos konnektorról egy teljes töltés így több mint 24 óra, de egy éjszaka (10) óra alatt azért bő 100 kilométernyi hatótávot konnektorról is vissza tudunk tölteni, a gyakorlatban ez jellemzően teljesen elegendő. A Zoe esetén alapáron nincs DC villámtöltés, de 350 ezer forintért megkapjuk az 50 kW-osat, a szabvány CCS csatlakozóval, azzal 1 óra 10 perc a 80 százalékos töltöttség, ám alapáron jár a 22 kW-os AC töltési lehetőség és a Type2 kábel is, amivel gyakorlatilag az összes közterületi oszlopról vagy egy 3 fázisú otthoni töltőről 3 óra alatt megvan a teljes töltés és az akár 400 kilométeres hatótáv. Ez óriási szó, talán még fontosabb, hogy itt fél óra, egy rövidebb bevásárlás ideje alatt is csaknem 100 kilométernyi hatótávot tudunk betáplálni. A külön megkapható konnektoros vésztöltővel 34 óra a teljes töltés, de arra gyakorlatilag nincs szükség, ha töltünk ott Type2-ről, ahol rendelkezésre áll, akkor igazából sem a konnektoros, sem a villámtöltésre nincs szükség. A töltési lehetőségeken és az alap formán túl talán még a felszereltségpolitika az, ami nagyon elválasztja a két modellt. A Corsa-e alapáron, 7 999 000 forintért bár már automata klímás, de hátul még tekerős ablakos, acélfelnis, sokkal kevésbé felszerelt, már a ráadásul olcsóbb, de persze nem annyira vagány Zoe, amit kicsit olcsóbban, 7 849 000 forintért már 16 colos alukerekekkel és metálfényezéssel, valamint temérdek egyébbel kapunk meg, a 300 ezer forintos felárat jelentő Intens csúcsverzió pedig még inkább megérős. Igaz persze, hogy a Corsa-e még jobban felszerelhető, például vakításmentes távfényt adó LED mátrix fényszóróval, távolságtartós tempomattal és sok más mellett panorámatetővel is, ám ezekkel már bőségesen ki fog lógni a 2,5 milliós támogatást jelentő 11 millió forintos keretből. Ahogyan azt a videóban is elmondtuk, mindkét autó nagyon ügyes, a Corsa-e jobb vezetési élményt, a Zoe sokkalta jobb ár/érték arányt, hatékonyabb üzemet és a 22 kW-os AC töltés miatt jobb használhatóságot ad. Aki megpályázta és meg is kapta a 2,5 milliós támogatást, nagyon örülhet, aki pedig nem, az reménykedhet, hogy igaz legyen a pályázat várható újranyitásáról szóló pletyka, meg persze spórolhat, hogy legyen 8 millió forintja egy villanyautóra. Jó hír, hogy ennyi pénzért már teljesen használható, egyetlen autónak is megfelelő mind a Corsa-e, mind a Zoe. Városi használatban fényékkel jobbak a belső égésű motorosoknál (zaj, rezonancia, karbantartási igény), de a mai hatótávokkal már az országon belüli túrákhoz is teljesen élhetőek a villanyautók, a külföldre rohangászásról pedig állítólag amúgy is érdemes leszoknunk.