Hogy áll a Jedlik Ányos program?

Amit az első Magyar Elektromobilitás Napon láttunk és hallottunk

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Az első Magyar Elektromobilitás Napon számos szép dolgot hallottunk, számos szép autót láttunk, s reméljük, el is jön az elektromos kánaán.


Alakul a Jedlik Ányos program - tudtuk meg az első Magyar Elektromobilitás Napon, amit az Európai Mobilitási Hét keretében első alkalommal Magyarországon/Budapesten/Budán/a XII. kerületben tartott/ünnepelt a Magyar Elektromobilitás Szövetség. A tervről ebben a márciusi cikkben már írtunk, most, szeptember 17-én igazából egy elektromos autó átadása jelentette a fő attrakciót. Ez pedig egy Nissan Leaf, az első olyan villanyverda, ami városüzemeltetési célokat szolgál. A kocsit a környezetvédelemben élenjáró XII. kerület városüzemeltetési irodájának munkatársai használhatják zéró emisszióval, károsanyag-kibocsátás nélkül - például a térség kátyúinak ellenőrzésére.
Hirdetés


Az eseményen Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára és Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára is nem győzte kiemelni a magyarországi elektromobilitás elterjedéséhez szükséges háttérmunka fontosságát, ami töltőhálózat kiépítését, az adózási és jogi feltételek egyszerűsítését jelenti. A részletekről szólva Glattfelder elmondta, hogy az utak mentén, valamint a közintézményeknél kialakítandó elektromos töltőállomások kiépítését uniós forrásokból és a szén-dioxid-kvóták értékesítéséből befolyó összegekből finanszíroznák. Hozzátette azt is, hogy szerinte kötelezővé kellene tenni a saját költséges töltőállomások létesítését azoknak az intézményeknek, üzletközpontoknak, amelyeknek haszna származik abból, hogy az emberek autóval odamennek.

Vizsgálják a zöld rendszám bevezetésének lehetőségét, illetve a buszsáv használatát az elektromos autók számára, az ingyenes parkolás biztosítását a töltőhelyeken és az adókedvezmények kiszélesítését. A Jedlik Ányos terv kiemelt hangsúlyt fektet az elektromobilitás elterjesztésére a közösségi közlekedésben, az elektromos taxik számának növelésére és az elektromos bérautórendszer létrehozására is a közlekedés környezeti kárainak csökkentéséért, s a nem megújuló energiaforrások és nyersanyagok felhasználásának mérsékléséért. Fónagy felidézte azt a 2013-as európai uniós direktívát is, amely előírja, hogy 2020-ra Magyarországon 68 ezer töltőpontot kell létesíteni, amiből 7000-nek nyilvánosnak kell lennie.

Azt is megtudtuk, hogy amennyiben a Magyar Elektromobilitás Szövetség által javasolt ösztönzők megvalósulnak, 2020-ra reálisan 30 ezer elektromos gépjármű közlekedhet a magyar utakon. A jelenlegi gépjűrműpark egy százalékát kitéve. Stekl László, a szövetség elnöke azt mondta, hogy az elmúlt években az elektromobilitás elterejdését olyan piaci okok akadályozták, mint az elektromos gépjárművek szűk kínálata, hatótávuk korlátozottsága, s a töltőpontok hiánya. Na de a problémák többsége mára megoldódni látszik, mert rövidesen 10-nél is több különböző elektromos meghajtású kocsi és két hazai gyártású busz is elérhetővé válik. És a technikai fejlődésnek hála egy feltöltéssel már 120-500 km a hatótávuk. És a szövetség számításai szerint az elektromos autók teljes üzemeltetési költsége (TCO) ma már alacsonyabb, mint a hagyományos meghajtásúaké. Viszont a töltőpont-hálózat hiánya még nem teszi lehetővé, hogy egy elektromos autóval az ország beutazható legyen, ezért aztán olyan erőfeszítések szükségesek, amelyek az infrastruktúra gyors fejlesztését célozzák. A Pwc energetikai tanácsadó csoport prospektusában egy olyan adat szerepel, hogy a realista forgatókönyv szerint - 2013-as árakon számolva - a következő 10 évben a töltőpontok kiépítése közel 120 millió eurónyi beruházást igényelhet. Felszorozzuk forintra? Rendben, olyan 37,5 milliárd forint, hűha.

És még azt is megtudtuk, hogy az esetleges törvényváltoztatásokkal nemcsak az áramszolgáltatók, hanem akár a töltőpontot kialakító bevásárlóközpontok is kérhetnek majd pénzt a "tankolásért". És az Európai Mobilitási Hét programhoz már 137 ország csatlakozott szemben a 2012-es 112-vel, hurrá. Ó, még valami: a fenntarthatóság, a mobilitás fenntarthatósága, ez a kulcsszó. Mellesleg a fővárosi XII. kerületben, ahol az átlagos zöld közterületek százalékos aránya 48,7%, szóval a Hegyvidéken nem kevesebb mint 1151 m2 napelemet telepítettek az önkormányzat intézményeire.

És még azt is hallottuk, hogy az elektromos autók ma már elérhető árúak. Nyilván, csak igen kevesek számára. Vagyis igen kevesek gondolják úgy, hogy 8-10 és még több millió forintért az általában dízelmotoros, nagyon menő és egy tankolással nagyon messze menő nagyautók helyett kisebb/kevésbé felszerelt/sokkal kevésbé menő/egy töltéssel sokkal kevesebbet menő/ha menni akarsz, nem hűtesz, nem fűtesz elektromos kocsit kéne vásárolni. Sebaj, az eseményen kb. ott volt az ország összes elektromos járműve, olyanok is, amilyeneket már vezettünk, olyanok is, amiket még nem, de nem is láttunk, sőt, olyan is, ami még nincs is - az alábbiakban néhány kép és képaláírás erejéig mutatjuk be a felhozatalt. És szívből reméljük, várjuk, hogy ne csak alakuljon, körvonalazódjon, konkrétan álljon az ígéretes Jedlik Ányos program.









Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

5 thoughts on “Hogy áll a Jedlik Ányos program?

  • 2017.10.29. at 02:38
    Permalink

    No meg ne felejtsünk el még két dolgot:
    1. az állami szférában a döntési folyamat mindenhol nagyon lassú
    2. komoly olaj lobbi megy az elektromos autók ellen.

    A mutyi a legkevesebb benne, az egészhez képest szinte semmi.

  • 2017.10.29. at 02:38
    Permalink

    Valahogy úgy tudom elképzelni, hogy gazdaságilag három féle nagyobb erő van nálunk az utóbbi 20-30 évben. Van az állam vezetési, van ennek külön egy érdekszférája, meg van egy tisztán piaci, negyedik lennénk mi, de ez jelentéktelen befolyással bír. Ez az elektromos autózás viszont akkora piac a maga szabályozásával és infrastruktúrájával, hogy mindháromnak közösen tolni kéne bele a pénzt mire elkezd termelni. Kb itt van a hiba, amíg van mutyi ami már holnap is hasznot hoz, addig nem kell hosszú távban gondolkozni. Ráköltik amennyit az EU miatt kénytelenek, a többi meg „eltűnik”.

  • 2017.10.29. at 02:38
    Permalink

    Olvaslak és pl. a mennyibe kerül a töltő hálózat témáról fogalmam sincs. Viszont ha ennyire vágod, akkor miért itt írsz róla? Ha tényleg töredékéből megoldható, akkor erre más miért nem jött rá? De nekem ezzel nincs bajom, biztatlak, mi több a magam módján támogatlak is, hogy a milliárdos pénzherdálást megakadályozd! Kíváncsian várom a fejleményeket.

    Azt viszont nem értem, hogy miért csodálkozol azon, hogy a nyugati országok ebben a kérdésben (is) előrébb járnak? Ezt hívják eltérő fejlettségi szintnek. Nem hiszem, hogy újat mondtam. De ha ebben is ennyire profi vagy, akkor erről sem itt kellene „fikandíroznod”. Szerintem nem tilos ebben a kérdésben sem magadhoz ragadni a kezdeményezést.

    A magam részéről támogatlak.

  • 2017.10.29. at 02:38
    Permalink

    Az a szomorú az egészben, hogy annak ellenére hogy Gladfelder Béla igazi HEV/PHEV-buzi – a szó nemes értelmében – és még van 1-2 hasonló gondolkodású csákó a tűz közelében, ez az egész Jedlik Ányos program rettentő nyögvenyelősen halad (pontosabban szólva áll, mivel érdemben még el sem indult).
    A világ ebből a szempontból fejlettebb részein az ilyen szallagátvágós, nem tudom elindítani az elektromos autót beégős, bemutatom az autót 3 unott újságírónak amit majd valamikor meg lehet venni csillióért puccparádék már 5-8 évvel ezelőtt lefutottak és már el is felejtettük ezeket. Ott már sok éve működő kidolgozott kedvezményrendszererek vannak és az infrastruktúra kiépítése is messze elölrébb jár.
    A 10 évre 120 millió eurós beálmodott összegnél amit töltőpontokra fordítanának viszont kiköptem a bambit. Egy töltőpont létesítése megvan néhány millióból – csak lassú töltésre alkalmas eseteben ennek töredékéből -, mi a jó életre akarnának 37,5 milliárdot elherdálni? Mindegyik töltőpont aranyozott lenne gyémántokkal kirarkva, vagy megint a haverok nyúlják le a döntő részét?

    Amíg 27%-os tréfával akarják a részben vagy teljesen elektromos autót vevőket is lenyűzni és nem lesz anyagi támogatás az ilyen járművek megvásárlásához – legalább átmenetileg – mint sok helyen, addig jöhetnek itt akármilyen programmal nem lesz számottevő elektromos járműállomány az utakon.

    A zöld rendszám jó ötlet, a parkolási kedvezmények is, az adókedvezmények kiszélesítése is, meg a töltőpont létesítésének kötelezővé tétele is olyan intézmények számára ahova sokan mennek autóval de a buszsáv használatának engedélyezése kifejezett marhaság. A buszsáv a tömegközlekedés számára van fenntartva, a közösségi közlekedés elsőbbségének biztosítása ill. a dugók csökkentése érdekében. Egy elektromos autó, ha csak egy embert visz akármilyen szuper meg takarékos meg környezetbarát is túl sok helyet foglal el abból a területből ami a közösségi közlekedés számára van fenntartva ezért nem megengedhető hogy ott szabadon közlekedhessen hiszen így az eredeti cél sérülne ha egy idő után a tömegközlekedés is elakadna a buszsávban kóricáló járművek miatt.

Vélemény, hozzászólás?