Haszonjárművek Alfa Romeo emblémával

Alfa Romeo Veicoli Commerciali – magyar fordításban Alfa Romeo haszonjárművek. Ez netán valami tréfa? Szó sincs róla, különben is, már elmúlt április elseje, ilyen gyenge poénnal nem próbálkozunk. A helyzet bizony az, hogy nem csak verseny- és luxusautókról szól az Alfa Romeo évszázados története, a kínálatban megtalálhatók tehergépkocsik, autó- és trolibuszok, mikrobuszok, illetve könnyű haszonjárművek egyaránt. A második világháború előtt szinte el sem lehetett kerülni a teherautók gyártását, de az olaszok 1945 után is folytatták a haszonjárművek előállítását. A fejlesztéseket nem önállóan végezete a gyár, az 1960-as években a legkomolyabb technikai partnernek a Saviem számított (Magyarországon biztosan sokan emlékeznek az Avia teherautókra, nos, az a fülke Alfa Romeo felirattal is létezett…), míg a ’70-es évek végén az első generációs Iveco Daily jelent meg az orrán a scudettóval, azaz a híres pajzzsal.
Az Alfa Romeo 1972-ben írt alá megállapodást a Saviem céggel, majd egy évvel később a Fiat és a Saviem is kooperált, elsősorban 2,0 és 2,5 literes, haszonjárművekhez való dízelmotorok gyártására. Az ennek érdekében létrehozott vegyesvállalat a Sofim (Société Franco-Italianne de Moteurs) nevet viselete, és Nápoly illetve Bari között nagyjából félúton, Foggia városában épült fel az üzem. Az Alfa-Saviem kapcsolat 1977-ben véget ért, ám a milánóiak nem maradtak haszonjármű nélkül, az Apomi gyárban 1978-től elkezdődött az Iveco Daily „alfásítása”. Az AR8 jelzéssel készülő típus bőséges választékot kínált, a többféle tengelytáv és terhelhetőség csak a kezdet volt, mert az igényekhez alkalmazkodó felépítmények sokszínűsége megsokszorozta a lehetőségeket, később pedig erősebb motorral, sőt, 4x4 hajtással is rendelkezett az 1985-ben korszerűsített konstrukció. A legnépszerűbb modell a 3,5 tonna hasznos teherbírású, 2,5 literes, 80 lóerős Sofim dízelmotorral szerelt 35AR8 volt – állítólag ez tette ki a termelés 90 százalékát, ami nagyon magas részarány. Az Iveco modellekre megszólalásig hasonlító AR8 típus három ponton mutatott eltérést, konkrétan az Alfa Romeo emblémával, a feliratokkal, valamint a kormánykerékkel.
A ’80-as években a Fiat a PSA csoporttal közösen fejlesztett könnyű haszonjármű-családot, amely Olaszországban Ducato néven futott (a Peugeot J5, a Citroën pedig C25 jelzéssel vezette be a piacra). Az Alfa Romeo ennek a gyártását is átvette, mert kedvező piaci lehetőséget látott a modellben. Az igényszerűen felépítményezhető alvázas, platós és zárt furgon AR6 kisteherautók 1,0, 1,3 és 1,4 tonna hasznos terhet vihettek, és típusjelzésük ennek megfelelően alakult: 10AR6, 13AR6, 14AR6. Ahogy az 1988-ig gyártott Iveco-alapú AR8 változatnál, úgy e kisebb kocsinál is a fent említett részletek jelentettek különbséget a Ducatóhoz képest. A gyártásról, pontosabban a helyszínről érdemes elmondani, hogy délen, az Alfasud összeszerelő üzeme mellett létesült az Apomi, amely 1981-ben kettévált. Egyik részlege, az Aravio repülőgép motorokra specializálódott, míg a haszonjárműveket az Arveco (Alfa Romeo Veicoli Commerciali) készítette. Az AR6 és AR8 típusok kifutását követően az Alfa Romeo csak a személyautók gyártására fókuszált, a haszonjárműves korszak lezárult.
(Köszönjük a segítséget a "Vittorio Jano" Alfa Romeo Múzeum Magyarországnak. Fotók: alfissima)